Az Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban című kutatás bemutatóján, amelyet a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából készített a Medián, Hann Endre azt mondta: a zsidóságot a megkérdezettek 23 százaléka utasítja el érzelmi alapon, ők válaszoltak úgy, hogy számukra a zsidók ellenszenvesek.
Az igazgató kifejtette, hogy ez a mutató az elmúlt négy évben a statisztikai hibahatáron belül, enyhén csökkent. Felhívta a figyelmet arra, hogy a zsidóságot érzelmi alapon elutasítók aránya a 2009-es 10 százalékról 2010-re nőtt nagy mértékben, 28 százalékra. Azt mondta: ez akkor következett be, amikor a Jobbik jelentős politikai tényezővé vált, és a párt zsidókhoz való viszonya is bekerült a politika főáramába.
Állítása szerint arra, hogy mekkora a magyar társadalomban az antiszemiták aránya, az érzelmi elutasítás mellett bizonyos állítások (például: „létezik egy titkos zsidó együttműködés” vagy „túl nagy a zsidók befolyása ma Magyarországon”) elfogadásából lehet következtetni. A kutatás készítői három csoportot alkottak, az erősen antiszemiták ezeknek az állításoknak a többségével egyetértenek, a mérsékelten antiszemiták is egyetértenek több állítással, a harmadik csoportot nem antiszemitának minősítették.
A Medián igazgatója elmondta, hogy a két dimenziót összegezve 2013-ról 2014-re „alapvetően csökkent az antiszemiták száma”. A kutatási jelentés szerint 2013-ban 38 százalék volt legalább mérsékelten antiszemita, 2014-ben 31 százalék. A tavalyi évben a megkérdezettek 21 százaléka erősen, 11 százaléka mérsékelten minősült antiszemitának, 69 százalék e tekintetben „érintetlen, vagy immúnis” – mondta Hann Endre. Hozzátette, hogy európai összevetésben ezek a számok „nem drámaiak”.
A kutatás fontos kérdése volt, hogy mely társadalmi csoportok és milyen indíttatásból lesznek fogékonyak az antiszemitizmusra – ismertette. A fővárosban nagyobb mértékű volt az antiszemitizmus, mint vidéken, ezt még 2013-ban sem tapasztalták.
A jelentés szerint az iskolai végzettség, a társadalmi státus, a jövedelmi helyzet és az antiszemitizmus között nincs szignifikáns összefüggés. A pártválasztás és az antiszemitizmus között viszont van – ismertette a felmérés eredményét Hann Endre. Kifejtette: a Jobbik szavazóinak kétharmada minősíthető antiszemitának, többségük erősen. A jobboldalon egy kicsit többen fogékonyak az antiszemitizmusra, de az MSZP-szavazók 16 százaléka is az erősen antiszemita csoportba került, tette hozzá.
Az antiszemitizmus okai között a széles értelemben vett másság elutasítását említette a kutatás vezetője, akár a homoszexuálisokkal vagy bármilyen vallási, etnikai kisebbséggel szembeni előítéletet. Rámutatott, hogy a megkérdezettek közül többen utasítanák el, ha a szomszédjukba például feketék vagy arabok költöznének. Megemlítette, hogy a legtöbben ahhoz nem járulnának hozzá, hogy bőrfejűek költözzenek a közelükbe.
A kormány és a zsidó szervezetek közötti, közelmúltbeli konfliktusokról is kérdezték a válaszadókat, akik enyhe többsége a német megszállás áldozatainak emlékművét ellenezte, de – olvasható a jelentésben – ebben a kérdésben is magas a bizonytalanok aránya.
A kutatás vezetője kitért arra is, hogy az antiszemitizmus „nem központi kérdés” a magyar társadalom jelentős része számára.
A Medián reprezentatív felmérése 2014 végén készült, 1200 legalább tizennyolc éves ember megkérdezésével.
