2015. március 1-jei hatállyal, a gyakorlatban hétfőtől, átalakul a szociális ellátás rendszere, azonban fontos információ, hogy a februári járandóságot március elején még az önkormányzatok fizetik, a helyben szokásos módon.
Czibere Károly, a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár egy korábbi sajtóbeszélgetésen elmondta, az önkormányzatoknak szóló levélben felhívták arra a figyelmet, melyek azok a segélyezési területek, ahol szükség lehet a támogatási forma rendeleti szintű kidolgozására. Hozzátette: az önkormányzatoknak kötelességük – átmeneti veszélyhelyzet esetére – a krízissegély lehetőségét jogszabályba foglalni.
Ezen belül az állam és az önkormányzatok segélyezéssel kapcsolatos feladatai egyértelműen elválnak egymástól.
A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása a járási hivatalok hatáskörébe kerül. Az aktív korúak ellátásával kapcsolatban kétféle ellátástípus állapítható meg. Egyrészt a foglalkozást helyettesítő támogatás, másrészt az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (ez egy új ellátás, a korábban rendszeres szociális segélyre jogosultak egy része erre válik jogosulttá).
Fontos rögzíteni, hogy a februári járandóságot március elején még az önkormányzatok fizetik, a helyben szokásos módon.
Az újonnan a járási hivatalokhoz kerülő ellátáson túl továbbra is a járási hivatalok hatáskörébe tartoznak az alábbi ügykörök: alanyi ápolási díj, időskorúak járadéka, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
Az ellátások iránti kérelmeket a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatal ügyfélszolgálatain, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál, a közös önkormányzati hivatalánál, illetve a kormányablakoknál lehet benyújtani.
Az egyes járásokhoz tartozó településeken, a települési ügysegédek a megszokott ügyfélfogadási rendben teljesítik a szociális ellátásokkal kapcsolatos feladatokat.
Tájékoztatása szerint a települések maguk dönthetik el, melyik segélyt milyen összegben határozzák meg. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a településeken – a fővárosban pedig a kerületekben – március 1-jétől eltérő lehet az egyes segélyek összege.
Az államtitkár tájékoztatása szerint idén az állam több mint 30 milliárd forintot biztosít a településeknek a segélyezésre, és további 5 milliárd forintra pályázhatnak – a Belügyminisztériumnál – azok az önkormányzatok, amelyeknek elfogyott az e célra rendelkezésre álló keretük.
Az államtitkár a szociális támogatási rendszer átalakítását egyebek mellett azzal indokolta: a szociális biztonságot erősíti majd, hogy márciustól járási szintre kerül valamennyi jövedelemkompenzáló támogatás, köztük az aktív korúak ellátása, az időskorúak járadéka, az ápolási díj, a közgyógyellátások, valamint az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság. A változtatásokkal az a céljuk, hogy a rászorulók átláthatóbb és igazságosabb keretek között juthassanak hozzá az őket megillető támogatási formákhoz.
Az államtitkár korábbi nyilatkozata szerint az eddigi támogatás elnevezése megváltozik ugyan, de a szociális támogatásokra fordított állami és önkormányzati források együttes összege nem csökken.
A változtatások szerint szociális támogatásokat márciustól két helyről kérhetnek az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól (Budapesten mindkettő kerületi szinten működik). A szociális támogatásoknak ennek megfelelően két formája lesz: a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.
A járásoktól kérhető jövedelemkompenzáló támogatások közé tartozik továbbra is a közgyógyellátás, az ápolási díj, az időskorúak járadéka. Az önkormányzatoktól két új támogatási forma kerül a járási szintre az aktív korú munkanélküliek ellátásaként. Az egyik a munkaképeseknek nyújtandó foglalkozást helyettesítő támogatás (fht), míg a másik a nem munkaképeseknek nyújtandó egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (korábbi nevén rendszeres szociális segély).
A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. A jogosultságot ezekhez a támogatásokhoz a járási hatóságok állapítják meg, országosan egységes elvek alapján.
Az önkormányzatoktól kérhető kiadáskompenzáló támogatások elnevezése márciustól egységesen „települési támogatás” lesz, ebbe tartoznak majd bele a korábbi átmeneti, családi krízis-, lakásfenntartási vagy más címen kifizetett segélyek.
Rétvári Bence közölte, az elmúlt időszakban szép eredményeket sikerült elkönyvelni, hiszen a rászorulók közül nagyon sokan beléptek a munka világába: 400 ezer emberrel többen dolgoznak jelenleg, mint négy és fél évvel ezelőtt.
Elmondta azt is, hogy a kormány sokkal több munkahelyet kínál, mint az előző években. Forrásbővülés is látható e területen: míg a tavalyi költségvetésben csaknem 380 milliárd forinttal szerepelt a különböző szociális és közmunkaprogramok támogatása, az idén 411 milliárd forint áll rendelkezésre – húzta alá.
Az államtitkár hangsúlyozta: március elsejétől a nehéz helyzetben lévő emberek jövedelmét pótló támogatásokat már nem az önkormányzat, hanem az állam folyósítja a járási hivatalokon keresztül. Ezzel nemcsak csökkennek az önkormányzatok adminisztrációs terhei, hanem azt az önrészt is az állam fizeti, amelyet eddig az önkormányzatoknak kellett biztosítaniuk. Ilyen a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és a gyermekfelügyeleti támogatás, az időskorúak járadéka, az ápolási díj, a közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igénybevételére vonatkozó hatósági bizonyítvány – mondta.
A nagyobb hely- és személyismeretet kívánó kiadáskompenzáló támogatásokat ugyanakkor – a jobb célzottság érdekében – az önkormányzatok fogják biztosítani. Az állam garantálja, hogy a rászorulók valóban hozzájussanak a segélyekhez, a támogatásokat jogosulatlanul felvevőket pedig jobban ki lehet szűrni – tette hozzá.
„Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt évek munkahelyteremtő intézkedéseinek és a családi támogatásoknak köszönhetően ma már 241 ezerrel kevesebb ember van kitéve a szegénység kockázatának” – tette hozzá.
Közlése szerint más mutatók is megerősítik ezt: két év alatt 250 ezerrel csökkent azok száma, akik nem tudják kifűteni a lakásukat, míg a hiteleiket fizetni nem tudók száma 130 ezerrel lett kevesebb. Eközben a kiskereskedelmi forgalom egy év alatt 5,6 százalékkal, az új lakások száma 27 százalékkal nőtt.
Rétvári Bence kiemelte, mindez azt mutatja, hogy az embereknek valamivel jobbak a megélhetési lehetőségeik, 2013-ban valóban fordulat következett be, kevesebben vannak a nélkülözők, a munkanélküliek. A magyar emberek többet tudnak költeni, jobban terveznek a jövőre – tette hozzá az államtitkár.
