– Tavaly nyáron távozott a Klik előző elnöke, de önt csak idén februárban nevezték ki. Honnan került a központ élére, és miért ment ilyen nehezen, lassan a vezetőváltás?
– Eredeti foglalkozásom szerint szakközgazdász vagyok, korábban a kormányhivatal igazgatója voltam Komárom-Esztergom megyében. Vezettem a megyei intézményfenntartó központot is, előtte pedig Tata önkormányzatának pénzügyi vezetőjeként dolgoztam. A Kliknek most pont egy gazdasági szemléletű vezető kellett, hogy a működés egészségesebb irányt vegyen, hiszen az iskolafenntartó körül felbukkanó problémák rendre gazdasági természetűek. Megbízott elnökként egyébként már Marekné Pintér Aranka távozása óta vezetem a Kliket.
– Hónapok óta ígérgetett változás, hogy ismét több jogkört kaphatnak az intézmények. Lesz újra lehetőségük önállóan gazdálkodni az iskoláknak?
– A rendszer legtöbb eddigi gondja abból adódott, hogy a Nádor utcában működő központ és a 198 tankerület között nem volt köztes lépcső, pedig a magyar intézményrendszer működési gyakorlatában jó régen bevett dolog a megyei szint. Láthatóvá vált, hogy 2500 intézmény 6000 feladatellátási helye nem irányítható egy helyről. Az átalakítás lényege, hogy marad egy, a mostaninál alacsonyabb létszámmal működő központ, amely csak a stratégiát határozza meg és felügyeletet biztosít, de a megyei szint lesz a rendszer erős, funkcionális dereka. A megyei szinthez tartoznak majd a járási tankerületek. A beszerzés, a pénzügy a megyei tankerületekhez kerül, így a jövőben nem a budapesti központban dőlnek el a kiadások, hanem ott, ahol ténylegesen látják a kollégák, hogy mire van szükség.
– A megyei tankerület azonban még mindig nincs helyben, és az iskoláknak rengeteg napi kiadás jelent problémát, van, hogy fénymásolópapírt sem tudnak venni. Pont ilyen apróság miatt az egyik iskola alig tudta lebonyolítani múlt hónapban a felvételi vizsgáztatást, mert nem kapott pénzt festékpatronra, és nem tudták kinyomtatni a feladatlapokat.
– Az ilyen esetekben többnyire nem az a gond, hogy nincs pénz, hanem az, hogy a rendszer nehézkes működése miatt nagyon lassan érkezik meg a kívánt forrás. Ha egy iskola hozzá akart valamihez jutni, akkor eddig megkereste a tankerületet, amely a döntést hozó központhoz fordult, mielőtt bárki is intézkedett volna. Mostantól a megyei szint is keretgazda lesz, vagyis önállóan gazdálkodhat, és sokkal gyorsabban pénzhez juthatnak az iskolák. További újdonság, hogy szeretnénk kincstári kártyával felszerelni az intézményeket, így helyben is lesz valamennyi forrás, és nem kell a legkisebb kiadások esetén is hosszas engedélyeztetési eljárást végigjárni, hanem megvehetik maguk, amire szükségük van. A Magyar Államkincstárral már megkezdtük az erről szóló tárgyalásokat. Terveink szerint minden iskolában lesz egy kártya, amely vásárlásra és készpénzfelvételre is alkalmas, így az intézményvezetők egy meghatározott körben maguk dönthetnek a kiadásokról. Még szabályozásra vár az, hogy pontosan mit lehet majd ezzel a kártyával venni, de bízunk benne, hogy népszerű és sikeres lesz a kezdeményezés.