A kérdőíves kutatásban 1200 18 éven felüli ember vett részt. A kapott válaszok alapján nőtt a nem antiszemiták aránya, akik nem antiszemiták, miközben a „mérsékelt antiszemitáké” jelentősen csökkent. A pozitív összképet ugyanakkor árnyalja, hogy minimálisan növekedett a szélsőséges antiszemiták száma, valamint azoknak az aránya, akik a zsidóellenességre fogékonyak – idézte a felmérés eredményeit a Szombat.org hírportál.
A felmérésben úgy vizsgálták, mekkora az ellenszenv a társadalomban a különféle csoportokkal szemben, hogy a válaszadóknak be kellett fejezniük a „nem járulna hozzá ahhoz, hogy a szomszédságába költözzön egy ” kezdetű mondatot. Ezek alapján kiderült, többek közt a bőrfejűekkel, a cigányokkal, az arabokkal vagy a kínaiakkal szemben is bizalmatlanabbak az emberek, mint a zsidó közösség tagjaival szemben. A kutatás kitért a kormányzat és a zsidó szervezetek között a 2014-es évben kialakult nézeteltérések, konfliktusok társadalmi fogadtatására, s arra, hogy ezek a viták miként függtek össze az antiszemitizmus mértékével. A válaszok alapján sokan (61 százalék) hallottak a német megszállási emlékmű ügyéről és arról, hogy a kormány 2014-et holokauszt-emlékévvé nyilvánította (37 százalék).
A megkérdezettek 27 százalékának volt tudomása a régi Józsefvárosi pályaudvaron a holokauszt gyermekáldozatainak emlékére épülő Sorsok Házáról. A tanulmány készítői szerint ugyanakkor a megkérdezettek csak kis részéről tételezhető fel, hogy ténylegesen odafigyeltek ezekre az ügyekre. Negyedük-ötödük nem tudta helyesen megnevezni, hogy mi volt a zsidó közösség álláspontja a vitatott témákban, ráadásul a válaszadóknak alig több mint öt százalékáról mondható el, hogy mindhárom kérdésről hallott, és mindhárom kérdésben jól azonosította a zsidó közösség álláspontját is. A magyar lakosság véleménye megoszlik abban a kérdésben, hogy a zsidóság második világháború alatti tragédiájáért ki a felelős: 51 százalék szerint Magyarország is felelős, 40 százalék szerint viszont kizárólag a németek. A német megszállási emlékmű megítélése is hasonló: 52 százalék nem helyesli az emlékmű felépítését, 34 százalék igen. A tanulmány eredményeit a Tett és Védelem Alapítvány és a szerzők részletesen március 31-én sajtótájékoztatón ismertetik.
