Magyarországon tulajdonképpen az Ikarus bezárása óta nincs is autóbuszgyártás, mert hiszen, mint Fónagy János államtitkár 2011 novemberében elmondta: „egy buszgyár éves ideális kapacitása 10-12 ezer darab, miközben a magyar igény mindössze 600-800, tehát autóbuszgyártást ma Magyarországon nem lehet gazdaságosan működtetni”. Ami a Fidesz-kormány előző ciklusának elején csak meghökkentő vélemény volt, 2015 elejére valósággá lett. Ma már tényleg nincs vagy alig van autóbuszgyártás az országban, miközben a 2010-ben bevezetett beszerzési moratóriumnak vége, és az állami közlekedési vállalatok vásárolhatnak – és vásárolnak is – új autóbuszokat. Amíg 2011-ben 150 új buszt helyeztek forgalomba, 2012-ben pedig csak 54-et, addig az utóbbi két évben 432 és 467 egységet értékesítettek idehaza. Az eladott buszok azonban túlnyomórészt külföldi gyártóktól származtak.
Azaz nem teljesen: a Rába–Volvo-együttműködés részeként leszállított több mint 200 jármű bizonyos szempontból hazainak tekinthető.
Abból a szempontból mindenképp, hogy a Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági tárca államtitkára által meghirdetett Nemzeti autóbuszprogram elvei alapján a 73,67 százalékban a magyar állam tulajdonát képező győri Rába Járműipari Holding Nyrt. és a Volvo Bus Corporation stratégiai és ellentételezési megállapodása alapján érkeztek az országba. Eredetileg arról volt szó, hogy a hazai piacra mintegy 30 százalékos magyar beszállítói hányaddal kerülnek, és felmerült, hogy Győrben valamilyen mértékű összeszerelésre is sor kerül majd. Mindebből semmi nem valósult meg: a Volvo lengyelországi gyárából véglegesre szerelt és fényezett járművek érkeztek. A Rábánál az utastájékoztató eszközöket szerelték be, és a hazai forgalomba helyezéshez szükséges feladatokat látták csak el.
Mint emlékezetes, a 2010-es kormányváltás egyik első intézkedése a buszbeszerzés leállítása volt a Volán-társaságoknál. Hamarosan megkezdődött a Rába visszaállamosításának az előkészítése, 2011 novemberére sikerült megvalósítani a részvények felvásárlását. Ekkor tette Fónagy János elhíresült nyilatkozatát a hazai buszgyártás kilátástalan helyzetéről. Egy évre rá, 2012 decemberében már szándéknyilatkozatot írt alá, majd 2013 februárjában stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Rába és a Volvo. Azt követően sokáig nem történt semmi, majd kiderült, hogy a budapesti agglomerációban a BKV és a Volánbusz együttműködése során 61 Rába–Volvo 7900 állhat forgalomba. Ekkor derült fény arra, hogy a buszok teljesen készen érkeznek Magyarországra.
A Rába közben elnyerte a pécsi Tüke Busz Zrt. 66 darabos megrendelését, és a múlt év végén 58 Volvo 8900-ast és 9700-ast szállíthatott a dél-alföldi régió Volánjainak. Január közepén pedig forgalomba állt Budapesten a hibrid Volvo, az Euro 6-os kibocsátási normának megfelelő, dízel-elektromos hajtású csuklós. A BKV 28 új autóbusza közül az első jármű január 17-én a 7-es busz vonalán állt forgalomba. Eközben a hazai busz- és alkatrészgyártók közül nem sokan dicsekednek azzal, hogy időközben a globális Volvo beszállítóivá váltak volna. Mi több, még arról sem tudunk, hogy a Rába saját futóművét sikerült volna máig eladnia a svéd cégnek. A Rába–Volvo-együttműködés első két évének mérlege magyar szempontból mindenképpen negatív.
A hazai autóbuszgyárak elvéreztek, a Rába pedig drágán importált 213 svéd autóbuszt.
Mindeközben kiderült, hogy tizenhat új dízel midibusz érkezik a Várnegyedbe és más budai útvonalakra az év végéig. A beszerzésen a török Karsan Otomotiv A. S. 870 millió forintos ajánlata nyert. A szerződés lehetőséget ad további 24 jármű későbbi megrendelésére is.
