Czibere Károly a rádiónak azt nyilatkozta: a kormány elkötelezett amellett, hogy anyagilag és erkölcsileg is megbecsülje azt a nagyon kemény munkát, amelyet a szociális ágazatban dolgozók végeznek. Közölte: ennek első lépése 2014 januárjában megtörtént a 12 milliárd forintos bérpótlék folyósításával, amelyet idén is biztosítanak, ezenfelül igyekeznek júliustól további 15 milliárddal megemelni a dolgozók bérére fordítható összeget, a szociális életpályamodellt pedig 2016 januárjától szeretnék bevezetni.
Arra a kérdésre, hogy mi szorul változtatásra az ágazatban, Czibere Károly az egyik legfontosabb iránynak nevezte, hogy a finanszírozás differenciált legyen. Azt mondta: jelenleg több szolgáltatás esetében – mint a házi gondozás, a napközi, vagy az idősek bentlakásos intézményei – ugyanakkora finanszírozás jár a központi költségvetésből minden igénybe vevőnek, holott az állapotuk, a gondozási rászorultságuk egészen különböző.
Véleménye szerint fontos, hogy aki több gondozást igényel, annak több forrást juttassanak, mert ez igazságosabbá, és ezáltal hatékonyabbá teszi a források elosztását.
Az államtitkár a szociális ágazatban dolgozók minősítési rendszeréről az M1-nek azt mondta: „az asztalon van” egy belső és egy külső minősítésről szóló tervezet is, de jelenleg úgy látják, hogy az előbbit vezetik be.
Emlékeztetett: a szakembereknek 2001 óta részt kell venniük továbbképzéseken. Hozzáfűzte, hogy ha ez a fajta szakmai előmenetel lehet a minősítés egyik legfontosabb eszköze, talán felesleges külső minősítést beépíteni, mert ez a rendszer is mérheti a tapasztalatokat, a szakemberek tudását, és ehhez lehet a bért vagy a kedvezményeket illeszteni.
Czibere Károly múlt szerdán, a Szolgálat, megújulás, felelősség című szociális szakmai konzultációs rendezvénysorozat székesfehérvári állomásán hangsúlyozta, hogy a szociális területen foglalkoztatott 93 ezer emberből 70 ezret érint majd a legkésőbb 2016. január 1-jén elinduló életpályamodell. Felidézte, hogy az Európai Unió elfogadta az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programot (EFOP), így több mint százmilliárd forintot fordíthatnak a következő hat évben szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások fejlesztésére.
