Az abszolutórium kiadása nem függ össze az átlaggal

Az alapvető jogok biztosa egy hallgató panasza alapján indított vizsgálatot.

MA
2015. 04. 03. 10:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Székely László, az alapvető jogok biztosa közleményében azt írta: a visszásságok megszüntetése érdekében kezdeményezi az erre vonatkozó kormányrendelet és az az alapján kialakított gyakorlat megszüntetését.

A biztos egy hallgató – a Budapesti Corvinus Egyetem szabályzatát és gyakorlatát érintő – panasza alapján indított vizsgálatot az abszolutóriumok kiadásának ügyében.

A közleményben felidézik, hogy az abszolutórium a felsőoktatási intézmény tanulmányi kötelezettségének teljesítését tanúsító végbizonyítvány, amely még nem azonos a felsőfokú végzettséggel; ahhoz még le kell tenni a szükséges záróvizsgákat is.

A hallgató azt kifogásolta, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem tanulmányi és vizsgaszabályzata az abszolutórium megszerzésének feltételeként a 3,00-s tanulmányi átlag teljesítését írja elő azzal, hogy a diáknak később lehetőséget biztosít a javításra, a vizsgák megismétlésére.

Az alapvető jogok biztosa arra mutatott rá, hogy az abszolutórium kiadása a törvényben előírt követelmények teljesítéséhez van kötve, amelyek egyetlen esetben sem utalnak a tanulmányok meghatározott minősítésének, tehát tanulmányi átlagnak az elérésére. A törvény felhatalmazta a kormányt annak szabályozására, hogy határozza meg, hány kreditet kell elérni a tanulmányok sikeres teljesítéséhez; a felhatalmazó rendelkezés azonban nem terjed ki az érdemjeggyel való értékeléssel kapcsolatos feltételek megállapítására – hívta fel a figyelmet Székely László. A közlemény szerint a kormány ennek ellenére rendeletben előírta a minimális (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag meghatározását a felsőoktatási intézmények számára.

A biztos ennek alapján megállapította, hogy a kormányrendelet túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson. Álláspontja szerint a jogbiztonság követelményébe ütközve visszásságot idéz elő az a rendelkezés, amely az abszolutórium kiadásának feltételéül egy minimális tanulmányi átlag meghatározását írja elő. Úgy látja, a szabályozás és a gyakorlat a felsőoktatásra vonatkozó törvényi rendelkezésekben megfogalmazott feltételrendszertől eltérő módon, további követelmények előírásával a hallgatókat a már sikeres vizsgák megismétlésére kötelezte, megnövelve ezzel a tanulmányokra fordított időtartamot, késleltetve a végzős hallgatók munkaerőpiacra lépésének időpontját.

Székely László ezért – az alapvető jogokkal összefüggő visszásságok megszüntetése érdekében – a kormányhoz fordult, valamint az emberi erőforrások miniszterénél kezdeményezte, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a visszás rendelkezés és gyakorlat megszüntetésére, az abszolutórium kiadásának törvényi feltételeit teljesítő hallgatók számára a végbizonyítványok kiadására.

Arra is kérte a minisztert, hogy valamennyi felsőoktatási intézményben folytasson le átfogó vizsgálatot az abszolutórium kiadásának gyakorlatáról, és ha szükséges, hívja fel az intézmények vezetőinek figyelmét a jogszerű gyakorlatra. A tárcavezetőt – mint a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartóját – arra is kérte, hogy 2005-ig visszamenőleg vizsgálatban tárja fel, hány hallgatójának okozott hátrányt az egyetem ezzel a gyakorlattal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.