Komoly kábítószer-szállítmányokon ütött rajta tavaly a bűnüldözés, a hatósági hálón jelentős tételek akadtak fenn a kemény drogokból. Mint azt az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) megtudtuk, az egyenruhások az elmúlt év első tíz hónapja alatt 30 kilogramm kokaint és 57 kiló heroint foglaltak le. Az elvont mennyiség sokszorosa a korábban elfogott drognak: 2013-ban tizedennyi heroinra akadtak a rend őrei, s annak idején kokainból is a tavalyi negyedét foglalták le. A legtöbb teendőt azonban mégsem a keményebb szerek adták a hazai nyomozóhatóságnak, tavaly – novemberig – ugyanis tíz esetből hatban úgynevezett dizájnerdrogokat találtak a terjesztőknél, a kereskedőknél, a fogyasztóknál. Ezek az anyagok pedig – a tapasztalat szerint – igencsak átalakították a hazai drogpiacot: a tiltott készítmények egyre többekhez juthatnak el, a veszélyeztetett korosztályok között pedig már a kamaszok, az általános iskolások is megjelennek.
A dizájnerdrogok futótűzszerű terjedése egyébként több okra vezethető vissza. Mindenekelőtt is arra, hogy az ilyen kábítószerhez olcsóbban hozzá lehet jutni: akár néhány száz forintért megszerezhető a bódulatot hozó áru, ekkora összeggel pedig a szegényebb társadalmi csoportok tagjai, s akár a gyerekek is rendelkezhetnek. Az olcsóság a drog alapanyagának alacsony előállítási és szállítási költségeivel magyarázható. Az összetevők rendszerint külföldről, elsősorban Ázsiából származnak, a tablettákat, az átitatott növényi vágatokat utóbb idehaza állítják elő a nagy üzletet sejtő kétes csoportok. A nem túl drága komponensek akár a világhálóról is beszerezhetők, hasonlóan a gyártáshoz szükséges gépekhez. A dizájnerdrogok készítői – a rendőrségi tapasztalat szerint – nemegyszer leselejtezett, használatból kivont gyógyszerészeti eszközökkel dolgoznak. Így akár egy-két millió forint is elég lehet a készülékek, az alapanyagok megvásárlásához, emiatt pedig sokszor olyanok is kábító hatású szerek gyártásába fognak, akiknek nincs vegyészi végzettségük. Ennek és más egyéb ok nyomán a drogok összetétele folyamatosan változik, az adagok némelykor veszélyes, akár halálos dózist tartalmazhatnak.
A dizájnerdrogok elleni hatósági fellépés sikerének kulcsát firtató kérdésünkre az ORFK-nál arra mutattak rá, hogy az elmúlt években jelentősen bővült a tiltott szereket felsoroló magyar regiszter. Az összesítés 2012-ben nagyjából félszáz anyagot, és úgynevezett generikus csoportot különböztetett meg, a lista azóta folyamatosan bővült, tucatnyi új elemet tüntetve fel. Az összesítés azonban messze nem teljes, a rendőrség feltételezése szerint a közeljövőben újabb anyagok kerülhetnek tilalom alá.
A bűnüldözés tapasztalatai alapján megrajzolhatók a kábítószer csempészútvonalai. A marihuána – rendszerint – Csehországból érkezik hazánkba, mégpedig Szlovákián keresztül. A növényeket – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is távol-keleti személyek termesztik, a kábítószert ugyanezek a bűnözői körök hozzák Magyarország területére. Emellett jelentős az Albániában, kültéri termesztéssel előállított marihuána csempészése is – ezeket a tételeket a Nyugat-Balkánon keresztül viszik Európa különféle helyszíneire. A heroin Törökország felől érkezik a kontinensre hajón, vagy a szárazföldön, az anyag származási helye legtöbbször Afganisztán. A különféle munkálatok – például a finomítás – után Pakisztánt, esetleg Irakot és Iránt érintve csempészik be a tiltott szert. Az utóbbi időben a korábbinál jóval többször választották az érintettek a tengeri szállítást. Ilyenkor konténerekben utazott a drog, az illegális tételeket pedig legtöbbször Pakisztánban rakodták hajóra. A kokain esetében rendszerint Latin-Amerika a kiindulópont, a szer Európát hajón közelíti meg: az illegális szállítmányok általában Belgium, Hollandia, Franciaország, Spanyolország vagy Németország kikötőinek valamelyikénél érik el földrészünk partjait.
