Pécsi Egyházmegye: jogerős a 2 év 10 hónap

Elutasította a Kúria a volt vagyonkezelő ügyében a harmadfokú eljárásra vonatkozó ügyészi fellebbezést.

MNO
2015. 04. 23. 11:38
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kúria nem tartott érdemi tárgyalást az ügyben csütörtökön, mindössze a vád és a védelem képviselőivel ismertette a szerdán meghozott döntését. Ezután a volt vagyonkezelő védője, Bánáti János számolt be arról, hogy a Kúria álláspontja szerint nem volt helye a harmadfokú eljárást lehetővé tévő ügyészi fellebbezésnek.

Hozzátette: harmadfokú eljárásra nagyon szűk körben van lehetőség, csak akkor, ha a bűnösség kérdésében első fokon és másodfokon ellentétes döntés születik. A konkrét ügyben a Kúria szerint nem született ellentétes döntés, mert a másodfokú bíróság csak minősítési okok miatt rekesztett ki részeket a bűnösség megállapításakor, ez pedig nem elegendő ok a fellebbezésre – ismertette Bánáti János.

A Pécsi Törvényszék 2014 márciusában mondta ki első fokon bűnösnek Wolf Gyulát, és 3 év 10 hónap börtönre ítélte. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla tavaly decemberben megváltoztatta az ítéletet: költségvetési csalás, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és hamis magánokirat felhasználása miatt elítélte, de az adócsalás vádja alól felmentette a vádlottat, a szabadságvesztését pedig 2 év 10 hónapra enyhítette.

A most jogerőssé vált döntés szerint Wolf Gyula – mint az egyházmegye vagyonkezelői feladatait 1994 és 2010 között ellátó vezető – ellen azért indult bírósági eljárás, mert az előző évtized közepétől valótlan tartalmú elszámolási okiratok benyújtásáért és pénzügyi támogatások jogcímtől eltérő felhasználásáért volt felelős.

Wolf Gyula római katolikus papként dolgozott. A pécsi püspök 1994-ben – püspöki titkári feladatainak megtartása mellett – az egyházmegye vagyonkezelőjének is kinevezte.

A büntetőügy előzménye, hogy 2001-ben a kormány és a Magyar Katolikus Egyház között létrejött egy később többször módosított megállapodás az ötezer lakosúnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékáról. A pécsi egyházmegyén belül a megállapodás végrehajtását, különösen a kifizetésekkel kapcsolatos feladatokat Wolf Gyula végezte. A bíróság szerint a jövedelempótlékokról szóló kimutatásokban a vádlott utasítására valótlan adatokat könyveltek el.

Szintén az ügy előzménye, hogy egy 2001-es kormányhatározat megalapozta az egyházmegye által rendszeresen fizetett kistelepülési támogatásokat. Az erre jogosult papoknak, szerzeteseknek, kánoni misszióval rendelkező világiaknak a plébániai pénztáron keresztül az egyes egyházmegyei hatóságok fizették ki a támogatást mint adómentes személyi juttatást, megbízási szerződés alapján. A jogerős döntés szerint Wolf Gyula olyanoknak is fizetett – például a püspökség dolgozóinak –, akik erre nem voltak jogosultak. Az ő esetükben az egyházmegyét járulékfizetési kötelezettségnek kellett volna terhelnie, és a vagyonkezelő ezzel tisztában is volt.

Az ítélet szerint a volt vagyonkezelő megszegte a munkáltatója vagyonának megóvására, ésszerű és gazdaságos kezelésére vonatkozó kötelezettségeit, és ezzel több mint 55 millió forint vagyoni hátrányt okozott az egyházmegyének.

A döntés szerint a vagyonkezelőnek kötelessége volt az is, hogy a bevételeket és a kiadásokat tartalmazó könyveket rendesen vezesse, valamint vagyonkezeléséről minden év végén számadást készítsen. Ezt a kötelezettségét azonban 2005 és 2010 között elmulasztotta, így a számviteli szabályok megszegésével az egyházmegye vagyoni helyzetének áttekintését, ellenőrzését meghiúsította.

A Pécsi Egyházmegye 2010 szeptemberében jelentette be, hogy Wolf Gyula megromlott egészségi állapotára hivatkozva felmentését kérte gazdasági vezetői tisztsége alól. A volt vagyonkezelő három szociális intézmény igazgatójaként tevékenykedett tovább, ezt a munkaviszonyát szüntette meg egy évvel később az akkori megyés püspök távozása után Pécsre érkező apostoli kormányzó, Veres András.

Wolf Gyula ezután munkaügyi pert indított, amelyben azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy jogszerűtlenül mondtak fel neki. A Pécsi Törvényszék ugyanakkor – helybenhagyva a Pécsi Munkaügyi Bíróság döntését – kimondta a felmondás jogszerűségét. A bíróság valódi indokként fogadta el a még be nem fejezett, de folyamatban lévő intézményi átszervezést, és rámutatott arra, hogy az összevont igazgatói munkakör az intézmények jogkörének megváltozásával valóban megszűnt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.