Quo vadis, trafikos?

Akad dohánybolt Budapesten, amely bezár éjszakára a kaposvári gyilkosság után. A fóliázás nem kötelező, de bejárva a trafikokat azt tapasztaltuk, hogy ha nem akarnak törvényt sérteni, nincs más választásuk. Riport.

A Cívishír.hura nemrég írt egy elkeseredett debreceni trafikos, arról számolt be, hogy bár kívülről apró lukacsos szitafóliával vonták be a bolt kirakatát és ajtaját, és az ajtóból egyébként sem lehet dohányterméket látni, csak italokat, a dohánykereskedelmi cég ellenőre elrendelte, hogy belülről is fóliázzanak. A trafikos állítását a portálhoz eljuttatott jegyzőkönyvvel igazolta. A Népszava csütörtökön arról írt, hogy a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete is megerősítette: az NDN ellenőrzésekor máshol is megkövetelték a fólia meglétét. A dohánykereskedelmi társaságot egyébként megkerestük ezzel kapcsolatban, de nem kaptunk választ arra, hogy adott-e más takarási módra is javaslatot.

Haladunk tovább a belváros felé. A Páva utca és az Üllői út sarkán egy nagyobb trafik üzemel. Tulajdonosa kifejti, hogy a kisebb üzlethelyiség kirakatát korábban a klasszikus nemzeti dohányboltos óriásfóliával vonták be, de az újonnan nyitott boltrészt már tejfehérrel. „Életvédelmi szempontból teljesen átgondolatlan ez a megoldás, hiszen kintről senki nem látja, ha odabent éppen kirabolják a boltot. Mivel éjjel-nappal nyitva vagyunk, és a törvény szerint este tíz után csak családtag dolgozhat, eddig a lányom állt a pult mögé éjszaka. A szerdai gyilkosság után viszont nem engedem ezt többé, így tíz óra után mi is be fogunk zárni.” A riasztót is megmutatja, a dobhártyánk kiszakad tőle. De sajnos sem ez, sem a minden trafikba beszerelt pánikgomb nem jelent komolyabb védelmet.

Felvetjük, ha nem kötelező a fóliázás, nem lenne-e megoldás, hogy leszedik őket a kirakatból, és egy – a kisebb közértekben korábban sűrűn alkalmazott – rolós rendszerrel takarják le a cigis dobozokat. A hölgy már mutatja is az étkezőalátétre hajazó kihelyezési mintát, amely alapján felpakolják a termékeket a polcra. „Ha a rolóra ki lehetne rakni az egyes cigimárkák matricáját, akkor a vásárló is tudna választani, és az ablakot sem kellene elfedni. De a jelenlegi szabály ezt sem engedélyezi az üzleten belül, így marad a fólia ”

„Engem nem érdekel, hogy nyitva van az ajtó, és rálátni a cigarettákra. A bolt vezetőjét sem, ezt ő mondta. Ha csukva lenne, szép lassan megfulladnánk” – ad magyarázatot a nyilvánvaló szabálysértés okára a nyolcadik kerületben, a Szabó Ervin könyvtár tőszomszédságában megbújó trafik munkatársa. Jelzi, náluk már az elején felmerült, hogy hagyni kellene a fóliát és más megoldást kitalálni, de nem jutottak egyről a kettőre. A rolós módszer szerinte nem jó, hiszen ha lekerül a kirakati takarás, és ő felhúzza a rolót, hogy kiszolgálja a vevőt, az ajtón keresztül bármelyik fiatal meglátja a cigis dobozt.

Már az első kerületben járunk, a Fő utca két trafikjának homlokzatát – mily meglepő – fóliával vonták be. A Batthyány térhez közelebbi üzlet alkalmazottja arról beszél, hogy ő korábban más dohányboltokban is dolgozott, és bár ezekben az utcáról nem lehetett látni a cigarettás dobozokat akkor sem, ha nyitva volt a bejárati ajtó, mégis mindenhol lefóliázta őket a tulajdonos, okulva az olyan történetekből, mint a debreceni. Miképp túránk korábbi helyszínein, itt sem érti az eladó, miért innen próbál valaki rabolni, hiszen szinte óránként rakják be a kasszából a széfbe a pénzt, ezenfelül naponta többször az egész kassza tartalmát begyűjti a tulajdonos, és elviszi magával.

A köpésre lévő Batthyány utcai trafikban már azt halljuk, hogy a bolt korábban pár méterrel arrébb volt, és kirabolták az üzletet. Ennek ellenére a kiszolgáló – mint mondja – nem csinál maga alá a múlt heti gyilkosság óta, úgysem tud változtatni a helyzeten. „Megoldás lehetne, hogy a pult alá pakoljuk a cigis dobozokat, így nem látnák a 18 év alattiak, és akkor nem kellene letakarni a kirakatot és a bejáratot. A szabályozás viszont előírja, hogy 100 centi alatt csak a pakkokban tárolhatjuk a dohányterméket, onnan értékesíteni nem lehet. Az eladásra kínált cigarettás dobozoknak e felett, jól látható helyen kell lenniük.” Pedig pont ez lenne a rolós megoldás mellett a másik járható út, és nemzetközi példa is van rá: Horvátországban a pult alól, elzárt szekrényekből veszi ki az eladó a termékeket, a kínálatot pedig akár egy külön táblán is fel lehet tüntetni, ha valaki minden héten más gyár cigijét szeretné szívni.

A második kerület első trafikjában, melyet meglátogatunk, egyenesen kivitelezhetetlennek tartják a „fólia helyett rolót” felvetést. „Gondoljon már bele: ön bemenne olyan boltba, ahol szekrénybe zárt, fémroló mögé rejtett áruból kellene válogatnia? Azt sem tudná, mi a kínálat, nem? Akkor meg miből választana? Ráadásul a roló folyamatos nyitása-zárása rendkívül megnehezítené a munkát. A cigimárkák matricáját kívülről rá lehetne ragasztani, így viszont hiába takartuk el a dobozokat és vettük le a fóliát, törvényt sértünk, hiszen látni az utcáról.” A középkorú trafikos hölgy régebben levélben kérte a dohánykereskedelmi társaságot, hogy fólia helyett legalább napilapokat hadd tegyen ki a kirakatba, melyek eltakarják a boltbelsőt az utcafrontról. Nem engedték neki.

A Széll Kálmán tér építési kordonokkal övezett sarkán lévő üzletben fiatal eladó fiú fogad bennünket a kék fóliás nyitott ajtó mögött. Nem hiszi, hogy költséghatékonyabb ez a megoldás, mint a roló. Utóbbi kezelése viszont, ahogy ő fogalmaz, macerás, és mivel a környék egyik legnagyobb forgalmú trafikjáról van szó, esélytelen, hogy a tulajdonos változtasson.

Trafikkörutunk utolsó állomása a Szilágyi Erzsébet fasor és a Pasaréti út találkozásánál van, a benzinkút mögött épülettorzóként áll egy üres placc közepén. A kiszolgáló hölgy úgy tudja, nem merült fel, hogy csak a fali cigarettás pultot fedjék le, az viszont igen, hogy megfordítsák a dobozokat, és így a márka nem látszódna, csak az elrettentő orvosi kép egy szétcigizett tüdőről vagy légcsőről. Ő a költségesebb kivitelezést látja a roló mellőzése okának. „Aki olyan elszánt, mint a kaposvári gyilkos, annak mindegy, hogy van-e fólia, úgyis bejön, és azt öl meg, akit akar” – vallja elkeseredetten.

Ez valóban így van, az esély mégis csekélyebb a bűncselekményre, ha a bűnözők nem maradnak percekig rejtve az elfedett kirakat mögött. Pintér Sándor belügyminiszter egyébként nem lát összefüggést a kifosztott trafikok magas száma és a fóliázás között, és nem is változtatna emiatt, míg Lázár János kancelláriaminiszter szerint ha bebizonyosodik, hogy a rossz szabályozás miatt történik trafikrablás, akkor módosítani kell a törvényen. Ezt erősíti a fejlesztési minisztérium állásfoglalása is. Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető viszont, nincs rá jobb szó, álságosan fogalmazott a Kossuth Rádióban: mint mondta, eddig sem volt jogszabályban rögzítve a fóliázás, szóval ha a boltosok szerint ez gond, vegyék le nyugodtan.

A honatyák a trafiktörvény megszavazásakor kihagyták a számításból az élet védelmének biztonságosabb szavatolását, és most, a kaposvári gyilkosság után sem tűnik úgy, hogy lenne fogalmuk arról, miképpen kéne változtatni a szabályon, hogy ez teljesüljön. Pedig a dolog pofonegyszerű: be kell menni a trafikba, fel kell mérni a törvény okozta nehézségeket, majd a boltosok esetleges javaslatai és a nemzetközi minták figyelembevételével törvényt kell módosítani.