A múlt heti kaposvári dohánybolti gyilkosságot egy minden szempontból értelmetlen cselekedetnek nevezte Rogán Antal, hiszen bár a tettes azért gyilkolt, hogy később ne lehessen azonosítani, a boltban kamerák voltak. A gyilkosság minősített eset, amelyre csak elrettentéssel lehet válaszolni – fogalmazott. Kifejtette azt a véleményét is, hogy ha a trafikosok védelméhez az kell, hogy levegyék a fóliát, akkor vegyék le. Arra is felhívta a figyelmet, hogy eddig sem volt olyan jogszabály, amely előírta volna a fóliázást.
Orbán Viktor miniszterelnök keddi pécsi látogatásán a kaposvári dohánybolti gyilkossággal kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondta, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését. Néhány éve azt hitték, a magyar büntetőjogról és a bűnüldözésről szóló viták végére pontot tettek, amikor bevezették a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglani büntetést, de ezek visszatartó ereje önmagában nem volt elegendő – mondta. A kormányfő szerint a bűnözők előtt világossá kell tenni: Magyarország nem riad vissza semmitől, ha állampolgárai védelméről van szó.
Rogán Antal felidézte a Szita Bence-gyilkosságot is. „Amikor ilyen bűnök vannak – fogalmazott Rogán Antal –, óhatatlanul eszébe jut az embernek a halálbüntetés.” Mint mondta: a Fidesz mindig is úgy gondolta, hogy a bűncselekmények megelőzésében a büntető jogszabályok szigorítása a járható út. A három csapás törvény bevezetése nyomán mintegy hétezerrel több bűnöző van börtönben – emelte ki a politikus, aki szerint ha az életellenes bűncselekményt elkövetők is az életüket kockáztatnák, az a megelőzést szolgálná. Az európai uniós egyezmények tiltják a halálbüntetést – emlékeztetett Rogán Antal, de hozzátette: ha egy tagállam közvéleménye ezt akarja, az unió szintjén fel lehet vetni egy érdemi vitát a halálbüntetésről.
A halálbüntetés nagyon sok embert érdekel, ezért érdemes vitát folytatni róla – mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a TV2 Mokka című műsorában szerda reggel. A politikus úgy fogalmazott: azért, mert beléptünk az Európai Unióba, „még egy csomó témát fel lehet vetni, mert változik az idő, mert változnak a megítélések”. Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta: a halálbüntetés témájának felvetése egy demokráciában „biztosan nem tilalmas”.
„A halálbüntetés nagyon sok embert érdekel, ugyanakkor van egy csomó tévhit a halálbüntetéssel kapcsolatban” – mondta, hozzátéve: ezért kell beszélni róla, hogy elmondhassák a pártolói és az ellenzői is az érveiket. A politikus egy kérdésre válaszolva elmondta: ő maga „életpárti”. „Én azt gondolom, amit nem tudunk adni, azt nem vehetjük el” – mondta.
A műsorban a halálbüntetés témájáról beszélt Tóbiás József, az MSZP elnöke is. A pártelnök szerint Orbán Viktor miniszterelnök csak olyankor veszi elő a halálbüntetés témáját, „amikor már nincs érdemi kormányzásra programja, nem tudja, mit kellene tennie”, ezért „bedob olyan témákat”, amelyek megoszthatják a társadalmat és elterelik a valóságról a figyelmet.
Az ellenzéki politikus szerint nincs értelme módosítani a trafiktörvényt, inkább el kellene törölni. Azt mondta, „arra nincs szükség, hogy a haveroknak kézen-közön kiosztott üzleteket továbbra is fenntartson a kormányzat”. Tóbiás József szerint a fóliák leszedése önmagában „pótcselekvés”.
Jeney Orsolya, az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója a műsorban „látványpolitizálásnak” nevezte a halálbüntetés témájának felvetését. Ez „látszatválasz” egy nagyon komoly kérdésre, és csak arra alkalmas, hogy elterelje a figyelmet az olyan igazi problémákról, mint például a bűnmegelőzés. Felhívta a figyelmet arra is, nem bizonyított, hogy a halálbüntetésnek van visszatartó ereje.
Mester Csaba ügyvéd viszont azt állította, hogy a büntetéseknek – így a halálbüntetésnek is – általában van visszatartó erejük.
