Átfogó képet kaphat idén az oktatásirányítás a köznevelésben tanuló gyerekek állapotáról. A szövegértési és matematikai képességeket vizsgáló országos kompetenciamérés és a fittségi teszt bevezetése mellett mostantól rendszeresen mérni fogják a diákság idegennyelv-tudását is. Míg a kompetenciamérés a 6., a 8. és a 10. évfolyamot, az edzettségi felmérés pedig 5. osztálytól felfelé minden évfolyamot érint, addig a nyelvi teszteket az általános iskolák a 6. és a 8. osztályaiban kell elvégezni, az angolt vagy németet első idegen nyelvként tanulók körében. Ez körülbelül 150 ezer diákot érint. Az írásbeli felmérés időpontja egységesen június 11., értékelésük pedig központi javítókulcs alapján történik majd.
A tesztekkel kapcsolatban Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a jobbikos Sneider Tamás kérdésére adott válaszában kiemelte: a 6. évfolyamosoktól A1, míg a 8. osztályosoktól A2 tudásszintet várnak el. Ez a két szint az alapfoknál alacsonyabb, az A1 azt jelenti, hogy nyelvhasználó képes kapcsolatteremtésre, és egyszerű kifejezésekkel be tudja mutatni például a lakóhelyét. A2 szinten rutinszerű helyzetekben már jól megy a kommunikáció, de annyit még nem ért meg a diák, hogy folyamatosan részt vegyen a társalgásban.
A tényleges alapfokú nyelvtudásnak megfelelő B1 szintre Rétvári közlése szerint az érettségiig kell eljutni a tanulóknak. Kitért arra is, hogy a magyar köznevelési rendszer nemzetközi összehasonlításban sok időt fordít nyelvoktatásra, vagyis óraszámok helyett a hatékonyságot kell növelni. – A nyelvtanárképzésben már alaptananyag a kommunikatív nyelvtanítás módszertana, vagyis minél többet beszéltessük életszerű helyzetekben a nyelvtanulókat – tette hozzá.
A két tanítási nyelvű iskolákra egyébként speciális, úgynevezett célnyelvi mérés vonatkozik, amelynek időpontja június 3. Itt a hatodikosoknak A2-es, a nyolcadikosoknak B1-es szintű tudásról kell számot adniuk, sőt ebben az iskolatípusban mérik a 10. osztályosok tudását is, akiktől B2-es, vagyis középfokú tudást várnak.
A nyelvoktatás fejlesztése azért is kiemelten fontos, mert egy 2012-es vizsgálat szerint Magyarország utolsó helyen áll az EU-ban: mindössze a lakosság 35 százaléka vallotta azt, hogy beszél egy idegen nyelvet, és kiderült, hogy a magyarok harmada még csak nem is tervezi, hogy tanuljon, vagy továbbfejlessze idegen nyelvi készségeit. Összehasonlításképp: az uniós átlag 54 százalék, sőt sok államban 90 százalék feletti. A magyar hiányosságokat jól mutatja az is, hogy a felsőoktatásban nem kevesebb, mint 50 ezer hallgató a nyelvi akadályok miatt nem tudja átvenni a diplomáját. A középfokú nyelvtudást ezért 2020-tól felvételi követelménnyé teszik.
