A szövetség közleményében a tanulmány megállapításait idézve ismerteti: az árbevétel-csökkenés több tényező eredménye, szerepet játszik benne a lakossági felhasználóra vonatkozó, 2013. július 1-jétől hatályos rezsicsökkentés, valamint a vezetékes ivóvíz fogyasztásának mérséklődése is. Ezeket a hatásokat csak részben ellensúlyozza az új szennyvízberuházásokkal járó forgalomnövekedés. Ugyanakkor a rendkívül magas fixköltség-hányaddal működő iparág üzemi szintű eredményességében a közműrendszerek hossza után fizetendő, a szolgáltatók által nem befolyásolható és nem továbbhárítható közműadó évi 12,5 milliárd forintos kiesést jelent – jelzik.
A tanulmány ismerteti a víziközmű-ágazat legfontosabb tevékenységeit, szabályozási, működési és gazdasági jellemzőit. Az adatok szerint Magyarországon 2015-re minden településre bevezették az ivóvizet, és a háztartások 95 százalékának van hozzáférése a hálózathoz. A mintegy 440 millió köbméter éves vízfogyasztás háromnegyede lakossági felhasználáshoz köthető, az egy főre eső napi átlagos lakossági vízfelhasználás 90-100 liter. 2013-ra a háztartások 75 százaléka kapcsolódott a csatornahálózatra, csökkentve ezzel a környezetterhelést.
A tanulmány szerint az együttesen mintegy 20 ezer munkavállalót foglalkoztató víziközmű-szolgáltatók száma az integrációs folyamat során 2015. januárjára mintegy 400-ról 42-re csökkent. Ezek a szolgáltatók a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) kapott működési engedély birtokában végezhetnek víziközmű-szolgáltatást az üzemeltetési szerződéseik érvényességi ideje alatt. A fogyasztók által ismert tarifákat a szektor felügyeletét ellátó miniszter – a MEKH által javasolt hatósági díj figyelembevételével – rendeletben állapítja meg.
