Mindez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek betöltetlen álláshelyek, de a fölvetteknél összességében nagyobb volt a távozók száma.
– A vasárnapi zárva tartás csak az utolsó csepp a pohárban – mondta lapunknak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Kifejtette: a cégek az utóbbi időben jelentős átszervezésekbe kezdtek, egyre több vállalat franchise rendszert hirdet meg – már ahol lehet –, aminek az oka a válságmenedzselés. A vasárnapi boltzár mellett a különadók, a dohánykereskedelem elvesztése, az online kassza bevezetése, a reklámadó, vagy éppen a fuvarozással kapcsolatos regisztráció is lépésre késztette a cégeket. A fő gond az érdekvédő szerint az, hogy a kiskereskedelem 70 százalékánál, míg a nagy cégek már csaknem 40-45 százalékánál minimálbéren, illetve szakmunkás bérminimumon foglalkoztatják az alkalmazottakat, akik emiatt gyakran felmondanak, állást váltanak. Ezen a folyamaton rontott a vasárnapi boltzár.
Sáling József hozzátette: a zárva tartás a kereskedelemben mintegy 100 ezer embert érintett, ők azok, akik vasárnap is dolgoztak. Nekik a pihenés önmagában kedvező dolog, de minden második alkalmazottnak, azaz 50 ezer embernek hiányzik a pénz, amit a vasárnapi munkavégzésért kaptak – tette hozzá. Külön gond a túlórák növekedése. Áprilisban a KSH adatai szerint a kiskereskedelemben összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak – az elmúlt öt évben ilyen nagyságú túlmunkára nem volt példa.
Korábban KDNP-s politikusok arról beszéltek, hogy a zárva tartás nem jár majd elbocsátásokkal. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke egy interjúban például úgy fogalmazott „nézzük majd meg azt is, voltak-e elbocsátások ( ) Biztos vagyok benne, hogy nem lesznek számottevőek, ha lesznek egyáltalán”. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Magyar Nemzetnek az adatokról annyit mondott: a kereskedelemben mindig nagy a fluktuáció, az alkalmazottak száma hol emelkedik, hol csökken, egy-két ezres hullámzás mindig van. Úgy véli, az adatok értelmezése „tendenciózus”.
