Nem volt még soha olyan alacsony a szabad felhasználású diákhitel kamata, az alapkamat csökkenésével párhuzamosan, mint amilyen a következő időszakban lesz: július elsejétől 4,9 százalékra csökken a jelenleg 5,75 százalékos mérték – jelentette be tegnap a Diákhitel Központ vezetősége. Mérséklik a kötött felhasználású konstrukció kamatát is (7 százalékról 6,15-ra), bár ez a hallgatókat nem érinti, hiszen az állami kamattámogatás miatt nekik eddig is fix 2 százalékot kellett fizetniük.
Bugár Csaba vezérigazgató elmondta, hogy a központ 14 éves fennállása alatt összességében több mint 360 ezer fiatalt juttattak hitelhez, 278 milliárd forint értékben. – Tavaly összesen 16,8 milliárd forintot folyósítottunk: a Diákhitel 1. hatezer, a Diákhitel 2. konstrukciót pedig ötezer hallgató vette fel – ismertette a részleteket Lovas Attila üzleti vezérigazgató-helyettes. Hozzátette, a szabadon felhasználható kölcsön iránti igény folyamatosan csökken, a 2012-ben indított, kizárólag tandíjra fordítható hitel népszerűsége azonban évről évre növekszik. Kitért arra is, hogy az előtörlesztés ingyenességének köszönhetően a fiatalok minden évben jóval több pénzt fizetnek vissza, mint kellene.
A nemfizetők aránya mindössze 2,7 százalék, ez durván 12 ezer ügyfelet jelent. – Aki egy évig elmarad a törlesztőrészletekkel, annak felmondjuk a szerződését, a behajtást pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végzi. A bajbajutottaknak ugyanakkor mindig fizetéskönnyítési megállapodást ajánlunk, mielőtt bevonnánk az adóhatóságot – tette hozzá Bugár Csaba.
A Diákhitel 1.-et a hallgatóság mintegy 13-15 százaléka, a Diákhitel 2.-t pedig 20-22 százaléka veszi igénybe. A szabad felhasználású verzió a nagy tudományegyetemeken népszerű, míg a kötött felhasználású kölcsönt az üzleti, pénzügyi profilú intézmények diákjai igénylik legtöbbször.
A sajtótájékoztatón ismertették a Diákhitel Központ friss kutatását is, amelyben a fiatalok pénzügyi ismereteit, diplomaszerzéshez való hozzáállását vizsgálták. Az eredmény lesújtó: a középiskolásoknak gyakorlatilag fogalmuk sincs a pénzügyekről, még a saját családjuk gazdálkodásával sincsenek tisztában – ugyanis a szüleik egyáltalán nem vonják be őket a háztartási költségek tervezésébe. Az egyetemisták körében jobb a helyzet, de közülük is csak azok tájékozottabbak, akik maguk is dolgoztak már. A többség elvárja a családja anyagi támogatását. A kutatás rávilágított arra is, hogy a gimnazisták nagy része nem személyes motivációk miatt készül egyetemre, hanem főként azért akar diplomát, mert a család és a társadalom ezt várja el.
