Az Országgyűlés hétfőn a menekültügyi eljárások rövidítéséről döntött, emellett a képviselők az államhatárról szóló törvényt is módosították a tervezett határzárral kapcsolatban, közérdekű használati jogot adva a magyar államnak a schengeni külső határokon a határvonaltól számított tízméteres sávon belül.
Gulyás Gergely szerint az Országgyűlés ezzel garantálta annak lehetőségét, hogy a műszaki határzárat a lehető leggyorsabban megépíthessék. „Ezt fontosnak tartjuk, mert azt látjuk, hogy azok az európai példák – akár Spanyolországban, akár Bulgáriában –, amelyek hasonló eszközt alkalmaztak, eredményesek voltak, egyhetedére szorították vissza a bevándorlást” – mondta a fideszes politikus sajtótájékoztatója után.
Kiemelte, hogy míg a politikai menedékjogot a nemzetközi egyezményeknek megfelelően természetesen biztosítani kell – és Magyarország biztosítani is fogja –, addig a gazdasági bevándorlás nemkívánatos jelenség Európában ilyen mértékben, „az európai népek önazonosság-tudatára komoly veszélyt jelent”.
Gulyás: Megértjük Görögország döntését
Gulyás Gergelyt a tájékoztatón kérdezték a görögországi helyzetről is, amelyről úgy nyilatkozott – utalva a vasárnapi népszavazás eredményére –, hogy a görög választók többsége elutasította az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap által ajánlott válságkezelést, „mi ezt a magunk részéről megértjük, mert mi is elutasítottuk”. Szerinte azonban fontos különbség Görögország és Magyarország között, hogy a 2010-ben megválasztott magyar kormány pénzügyi fegyelmet tudott érvényesíteni.
Az információszabadságról szóló törvény módosításával kapcsolatban – amely alapján költségtérítés kérhető a közérdekű adatok kiadásáért – a Fidesz frakcióvezető-helyettese kérdésre azt mondta: a hétfőn elfogadott jogszabály-módosítás elegendő lehet a visszaélésszerű adatigénylés visszaszorítására.
Gulyás Gergely a határozathozatalok közül kitért arra is, hogy az Országgyűlés támogatta a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a kezdeményező a Magyar Olimpiai Bizottság és a Fővárosi Közgyűlés volt, utóbbiban a kormánypárti képviselők mellett a Jobbik, az MSZP és a PM is támogatta az előterjesztést.
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint aktuálisan és a jövőre nézve is nagy jelentősége van annak, hogy az Országgyűlés támogatta a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot.
A sportvezető azt mondta: a parlamenti voksolás megmutatta, hogy már eddig is komoly munka folyt a magyarországi játékok pályázatának előkészítésével kapcsolatban, ugyanakkor a döntés azt is jelzi, hogy a sport összehozza az embereket. „A mai szavazásnak valóban komoly üzenete van, s az is látszik, hogy érdemes az olimpiáról beszélni, illetve foglalkozni a pályázat és a rendezés gondolatával” – jelentette ki Borkai Zsolt. Hozzátette, hogy szerinte a pályázati szándék azért kapott elsöprő többségben igen szavazatot, mert átlátható és nyílt volt, nem is lehetett más, az embereknek ugyanis látniuk kell, hogy pontosan miről van szó.
A MOB elnöke azt mondta, a következő lépés a konkrét pályázat előkészítése lesz, de a legközelebbi jövő feladata, hogy a MOB és Budapest főpolgármestere aláírja azt a levelet, amelyet majd Lausanne-ba küldenek a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a magyar pályázati szándékról. Borkai Zsolt szerint erre az „ünnepélyes eseményre” akár már kedden sor kerülhet.
A sportvezető az Olimpiai Védnöki Testület és a jövőben – a ma elfogadott határozati javaslat értelmében – létrejövő 24 tagú Olimpiai Pályázati Bizottság további teendőiről azt mondta, a két testület egymástól függetlenül fog működni.
A Párbeszéd Magyarországért szerint az ideiglenes biztonsági határzár létesítése, valamint a migrációval összefüggő törvények módosítása alapjogokat sért, ezért a párt arra kéri a köztársaság elnököt, hogy ne írja alá a hétfőn módosított jogszabályt.
Szabó Tímea társelnök hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, a menedékkérőktől nem lehet önkényesen elvenni a pénzüket, és nem lehet azt mondani, hogy „menjenek el közmunkára, ha nekik úgy tetszik”. Ezzel arra utalt, hogy az augusztus 1-jén hatályba lépő törvénycsomag lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.
A független képviselő a hatékony jogorvoslat hiányáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a törvény alapján nincs halasztó hatálya a másodfokú döntésnek, ezért ha valakinek első fokon elutasítják a menekültkérelmét, fellebbezése ellenére akár azonnal kitoloncolhatják. Ez sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és strasbourg-i perek ezreit hozza majd magával – vélekedett.
Szabó Tímea közölte azt is, hogy a PM szerint az információszabadságról szóló törvény módosítása szintén alapjogot sért, ezért amiatt is az államfőhöz fordulnak.
Az LMP szerint az információszabadságról szóló törvény hétfői módosítása indokolatlan mértékben korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát, ezért alaptörvény-ellenesnek minősül.
Schiffer András társelnök-frakcióvezető hétfőn közleményben közölte: pártja a törvény kihirdetése esetén az Alkotmánybírósághoz fordulna, és az erről szóló indítvány támogatására kéri Vona Gábor (Jobbik) és Tóbiás József (MSZP) ellenzéki frakcióvezetőket is.
Az LMP szerint egy közérdekű adat vagy nyilvános, vagy tartalma miatt mégsem az, ha azonban nyilvános, akkor semmilyen technikai szabállyal nem lehet korlátozni a hozzáférhetőséget. „A most elfogadott módosítások azonban pont ezt teszik, hogy még inkább megkönnyítsék a fideszes oligarchák számára a közpénzek kitalicskázását” – írta Schiffer András. Bírálta továbbá, hogy az új infótörvény szabad kezet ad a hivataloknak bizonyos adatok kiadásának visszautasítására, továbbá lehetővé tenné, hogy adatigényléskor a munkaerő-ráfordítás költségét is felszámolják, amelynek összegét önkényesen határozhatják meg.
Az Együtt – a Korszakváltók Pártja szerint a Fidesz az utóbbi időben csúcsra járatta az elmúlt hónapok „menekültügyi ámokfutását”, a határra tervezet kerítés pedig embertelen – erről Szelényi Zsuzsanna beszélt hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
A független képviselő azt mondta, a kerítés nem akadályozza meg a menekülőket a bejutásban, a rászorulókat pedig ugyanúgy be kell majd fogadni. A határőrök nem tudják megállapítani, hogy ki a menekült és ki a bevándorló, így „ki kell nyitniuk az ajtót” a menedékkérők előtt – jelentette ki.
Az Alapjogokért Központ szerint a menekültügyi szabályozás hétfőn elfogadott módosításai alapvetően alkalmasak arra, hogy a vonatkozó kérelmekkel összefüggő eljárásokat hatékonyabbá és gyorsabbá tegyék, azonban a törvénycsomag új rendelkezéseit csak a tervezett déli határzárral együtt érdemes értelmezni.
Elemzésükben kiemelték: a fizikai határzár az eddigieknél bizonyosan nagyobb mértékben terelheti az illegális bevándorlókat a legális határátlépőpontokhoz, a hatóságok pedig a regisztrált kérelmeket a módosított szabályok értelmében már szélesebb körben minősíthetik elfogadhatatlannak, vagy folytathatnak le gyorsított eljárást – például arra hivatkozva, hogy a kérelmező biztonságos országból érkezett –, így érdemi vizsgálat lefolytatása nem is indokolt.
Az elemzés szerint az elfogadott törvénycsomag egyik legfontosabb újítása, hogy egyszerűsíti a menekültügyi eljárásokat. Az eddigi két szakaszt egybevonja, és az újonnan bevezetett, gyorsított eljárásokban a kérelmeket már tizenöt napon belül kell majd elbírálni.
Az eljárások hatékonyabbá és gyorsabbá tételét szolgálhatja, hogy bővülnek a menekültügyi őrizetben tartás lehetőségei is: a jogalkalmazás egyértelműsítését szolgálja az a rendelkezés, amelynek alapján a kérelmező a jövőben már a bírósági eljárás végéig őrizetben maradhat, illetve az is, hogy a hatóság az eddigieknél többször indítványozhatja a kérelmező őrizetben tartását. Ezentúl a bíróság az őrizet helyén hallgatja majd meg a kérelmezőt – tették hozzá.
