Az ideiglenes biztonsági határzárral, valamint a migrációval összefüggő törvények Pintér Sándor belügyminiszter javasolta módosítását – amelyet kivételes eljárásban tárgyaltak – 151 igen szavazattal, 42 nem ellenében fogadta el a Ház. Az előterjesztést a kormánypártiak és a jobbikosok támogatták, míg a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek nemmel szavaztak, ahogyan egy fideszes képviselő, Kovács Zoltán is nem gombot nyomott.
A tárcavezető indoklása szerint Magyarország történetének legnagyobb mértékű migrációs nyomásának van kitéve, az intézményi rendszer 130 százalékosan túlterhelt, a menedékkérők számának radikális emelkedése miatt erősíteni kellett a schengeni külső határ ellenőrzését, és növelni kellett az idegenrendészeti őrzött szállások számát.
Pintér Sándor úgy határozta meg törvénymódosítási javaslata célját, hogy akiknek megalapozott nemzetközi védelmi igényük van, azokat minél gyorsabban és hatékonyabban be lehessen azonosítani, az ilyen védelmi igénnyel nem rendelkező, tipikusan gazdasági bevándorlókat viszont mielőbb ki lehessen toloncolni.
A jogszabály változtatásával korlátozzák az ismételt menedékkérők területen maradási jogát, ami azt jelenti, hogy ismételt kérelem előterjesztése esetén a kérelmezőt nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjon.
A menekültkénti elismerést kérők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.
A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat. A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.
A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze pár embert érint évente – olvasható az indítványban.
Módosul a visszatartási idő is: 12 óráról 24 órára emelkedik. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolta.
Ugyancsak az eljárás gyorsítását várja a kormány attól a rendelkezéstől, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály többek között azzal egészül ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.
A törvénycsomagban szerepel – a szerb–magyar határra tervezett ideiglenes biztonsági határzárral összefüggésben – az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot a schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket „sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére” – azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére – jogosítja fel. Ennek megvalósítása érdekében rendelkeznek a határ menti ingatlanok tulajdonosainak kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.
Az augusztus 1-jén hatályba lépő törvénycsomag lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.
Elfogadta a parlament az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat is. Az új okmányt – ami összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybevételére jogosító kártyákkal és akár diákigazolványként is funkcionálhat – felmenő rendszerben vezetik be idén.
A módosítás sarkalatos pontját 150 igen, 13 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett fogadták el, míg a többi passzus 151 igen és 42 nem szavazatot kapott.
A változtatás rögzíti az e-kártyán szereplő adatok körét. Az okmányon emellett szerepel majd az érvényességi idő, a kiállítás kelte és helye, az, hogy mely hatóság állította ki, valamint – nem olvasható formában – az a tény, ha korlátozzák a tulajdonos külföldre utazását.
Erről döntöttek még hétfőn:
– Költségtérítés kérhető a közérdekű adatok kiadásáért.
– Módosult a nemzeti felsőoktatási törvény: az egyetemen kívül létrejöhet új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyeteme, több helyen lehetnek közösségi képzőközpontok, megjelenik a hallgatók kompetenciamérése, bevezetik a mesteroktató kategóriát, valamint változnak a hallgatói átsorolás feltételei is.
– Megalkották az online kaszinójáték részletes törvényi szabályait.
– Elfogadták az egészségügyi alapellátásról szóló törvényt, amely rögzíti a szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátást nyújtó fogorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, a háziorvosi praxisvásárlás megkönnyítését, továbbá a kollegiális szakmai vezető kinevezését. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének előterjesztése kitér a védőnők, a házi gyermekorvosok és a foglalkozás-egészségügyi orvosok feladataira is.
– Gyorsulhat a szélessávú internethálózatok fejlesztése.
– Csökkentették az állami vezetőknek járó juttatásokat.
A kártya optikailag olvasható adattárolója – a 12 éven aluliak és a rögzítést visszautasítók kivételével – ujjnyomatot tartalmaz és alkalmas elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra.
Akik a jelenlegi igazolványuk cseréjét annak lejárta előtt legfeljebb 60 nappal kérik vagy nem rendelkeznek érvényes személyazonosító igazolvánnyal, azoknak 1500 forint illetéket kell fizetniük az új iratért.
Az eljárás illetékmentes a 12 évet be nem töltötteknél; azon 18 évnél fiatalabbaknál, akik nem rendelkeznek más személyazonosító okmánnyal; a 65 év felettiként határidő nélküli igazolványt kérőknek; a külföldre utazás tilalma hatálya alatt állóknak; továbbá azoknak, akik igazolványát a tárolóelem hibája miatt kell cserélni. Egyéb esetekben az igazolvány illetéke 5000 forint.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt jelölte meg célként az e-kártya bevezetésére vonatkozóan, hogy egyetlen okmánnyal minden helyzetben lehessen ügyeket intézni.
Támogatja az Országgyűlés a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot.
Erről 151 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett döntöttek hétfőn a képviselők. Igennel szavaztak a pályázást támogató javaslatra - a tartózkodó fideszes Bencsik Jánoson kívül – a kormánypárti képviselők és a Jobbik, valamint a független Fodor Gábor és Kész Zoltán. A nem gombot nyomta meg 22 szocialista – az MSZP-s Kunhalmi Ágnes tartózkodott –, az LMP-frakció, valamint nemmel szavaztak a DK-hoz tartozó függetlenek, az Együtt egyik politikusa és a PM-hez tartozó független képviselő is.
A zárószavazáson az Országgyűlés meghívására mintegy 60 sportoló, a Magyar Olipmiai Bizottság tisztségviselői és Tarlós István főpolgármester is részt vett.
A kormánypárti frakcióvezetők, Rogán Antal (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP), valamint a fideszes Bánki Erik által benyújtott határozat kimondja, hogy a parlament támogatja a Fővárosi Közgyűlés, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság szándékát, hogy megpályázza a XXXIII. olimpiai játékok és a XVII. paralimpiai játékok megrendezésének jogát.
A Ház felkérte a fővárosi önkormányzatot, a MOB-ot és a kormányt, hogy a pályázatot vidéki helyszínek minél szélesebb körű bevonásával, a környezetvédelmet szem előtt tartva, döntően a meglévő, illetve a 2024-ig – az olimpiától függetlenül – megépülő infrastruktúrára alapozva, a felesleges, később kihasználatlan fejlesztéseket kerülve készítse el. A Ház a teljes átláthatóságot, valamint a civil és szakmai szervezetek bevonásának fontosságát is hangsúlyozta a határozatban.
A képviselők felkérték a kormányt arra, hogy nyújtson támogatást az olimpia rendezési jogára pályázó Budapestnek, valamint a MOB-nak a pályázati dokumentáció elkészítéséhez.
A határozat értelmében az olimpiai játékokból származó költségvetési többletbevételeket elsősorban az egészségügy fejlesztésére kell fordítani.
A döntés szerint létrejön az Olimpiai Pályázati Bizottság, egy egyeztető, véleményező és javaslattevő testület, amelynek 24 tagját a házelnök jelöli ki. A bizottság – amelybe minden országgyűlési képviselőcsoport delegálhatna tagot – feladata lesz például stratégiai ajánlásokat tenni a pályázat előkészítésével kapcsolatban, véleményezni és népszerűsíteni a magyar pályázatot.
Az Országgyűlés hétfőn megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságát (fb), amelyet így keddtől a Fidesz jelöltje, Papcsák Ferenc kormánypárti parlamenti képviselő vezet.
A Ház szintén a Fidesz javaslatára a testület tagjává választotta Madarász László bankszakembert, míg a KDNP kezdeményezésére Szényei Gábor Andrást, a jegybank előző felügyelőbizottságának tagját, a Jobbik jelölése nyomán pedig Nyikos Lászlót, a párt korábbi parlamenti képviselőjét.
Papcsák Ferencet 126 kormánypárti igen szavazattal, 60 nem ellenében választotta fb-elnökké a Ház, a tagokat pedig 148 igen szavazattal, 37 nem ellenében választották meg. Megbízatásuk az Országgyűlés megbízatásáig tart.
A parlament arról is határozott – 125 igen szavazattal, 60 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett –, hogy hétfőtől Báger Gusztáv közgazdász lesz az MNB Monetáris Tanácsának új tagja hat évre, aki Kandrács Csabát váltja a testületben. Kandrács Csaba azért mondott le, mert a jövőben a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói feladataira kíván összpontosítani.
Papcsák Ferenc 2011-től a Fidesz országgyűlési képviselőjeként az Országgyűlés devizaeladósodás okait feltáró albizottságának elnöke volt, korábban 1998-2001 között az ÁPV Rt. felügyelő bizottságának, majd igazgatóságának tagja volt, később, 2010-től elszámoltatásért felelős kormánybiztosként is tevékenykedett.
Madarász László bankszakember, aki 1991-98 között a BNP-KH-Dresdner Bank Magyarország vezérigazgatója, majd 1999-2002 között a Postabank igazgatóságának elnöke volt.
Szényei Gábor András 2007-től az MNB előző felügyelőbizottságának tagjaként tevékenykedett.
Nyikos László korábban az Állami Számvevőszék alelnöki tisztségét is betöltötte, majd jobbikos országgyűlési képviselő volt 2010-2014 között.
A jelenlegi szabályok szerint a kormánypártok három jelöltet delegálhatnak az MNB felügyelőbizottságába, míg az ellenzék egy jelöltet ad, további két tag személyéről pedig a kabinet határoz.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága korábban három ellenzéki jelölt közül választotta ki Nyikos Lászlót. Az MSZP Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány egykori pénzügyminiszterét, az LMP pedig Róna Péter közgazdászt, az előző jegybanki felügyelőbizottság tagját indította sikertelenül. Az LMP jelezte, az Alkotmánybírósághoz fordul a jegybank felügyelő-bizottsági tagjainak megválasztási eljárása miatt, sérelmezve, hogy jelöltjéről az Országgyűlés nem szavazhatott.
A témával a Magyar Nemzet is foglalkozott korábban.
