Menekültek, olimpia, Papcsák: fontos döntések a T. Házban

A menekültügyi eljárások rövidítéséről és a budapesti olimpia támogatásáról is szavazott a parlament.

A menekültkénti elismerést kizáró okok kiegészülnek a terrorcselekménnyel, a terrorizmus finanszírozásával, illetve az ezekre való felbujtással, s nem lehet menekültként elismerni azt a külföldit sem, akinek magyarországi tartózkodása a nemzetbiztonságot sérti vagy veszélyezteti. Ez utóbbi szigorítás mindössze pár embert érint évente – olvasható az indítványban.

Módosul a visszatartási idő is: 12 óráról 24 órára emelkedik. Ezt a belügyminiszter az idegenrendészeti hatóságok regisztrációval összefüggő terheivel indokolta.

Ugyancsak az eljárás gyorsítását várja a kormány attól a rendelkezéstől, amely szerint a kérelmezőket az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabály többek között azzal egészül ki, hogy az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.

A törvénycsomagban szerepel – a szerb–magyar határra tervezett ideiglenes biztonsági határzárral összefüggésben – az államhatárról szóló törvény módosítása is. Ennek értelmében a magyar államot a schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg. Ez a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi szerveket „sajátos építményfajták létesítésére és üzemeltetésére” – azaz például ideiglenes biztonsági határzár létesítésére – jogosítja fel. Ennek megvalósítása érdekében rendelkeznek a határ menti ingatlanok tulajdonosainak kártalanításáról, a használati jog tartalmáról, valamint a joggyakorlás egyes kérdéseiről.

Az augusztus 1-jén hatályba lépő törvénycsomag lehetőséget teremt arra is, hogy az elismerését kérő, valamint kijelölt tartózkodási helyen élő harmadik országbeli állampolgár közfoglalkoztatási jogviszonyban munkát végezzen.

Elfogadta a parlament az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat is. Az új okmányt – ami összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybevételére jogosító kártyákkal és akár diákigazolványként is funkcionálhat – felmenő rendszerben vezetik be idén.

A módosítás sarkalatos pontját 150 igen, 13 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett fogadták el, míg a többi passzus 151 igen és 42 nem szavazatot kapott.

A változtatás rögzíti az e-kártyán szereplő adatok körét. Az okmányon emellett szerepel majd az érvényességi idő, a kiállítás kelte és helye, az, hogy mely hatóság állította ki, valamint – nem olvasható formában – az a tény, ha korlátozzák a tulajdonos külföldre utazását.

Erről döntöttek még hétfőn:

– Költségtérítés kérhető a közérdekű adatok kiadásáért.

– Módosult a nemzeti felsőoktatási törvény: az egyetemen kívül létrejöhet új intézményi kategóriaként az alkalmazott tudományok egyeteme, több helyen lehetnek közösségi képzőközpontok, megjelenik a hallgatók kompetenciamérése, bevezetik a mesteroktató kategóriát, valamint változnak a hallgatói átsorolás feltételei is.

– Megalkották az online kaszinójáték részletes törvényi szabályait.

– Elfogadták az egészségügyi alapellátásról szóló törvényt, amely rögzíti a szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosok, házi gyermekorvosok, alapellátást nyújtó fogorvosok szakorvosként is történő finanszírozását, a háziorvosi praxisvásárlás megkönnyítését, továbbá a kollegiális szakmai vezető kinevezését. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének előterjesztése kitér a védőnők, a házi gyermekorvosok és a foglalkozás-egészségügyi orvosok feladataira is.

– Gyorsulhat a szélessávú internethálózatok fejlesztése.

– Csökkentették az állami vezetőknek járó juttatásokat.

A kártya optikailag olvasható adattárolója – a 12 éven aluliak és a rögzítést visszautasítók kivételével – ujjnyomatot tartalmaz és alkalmas elektronikus ügyintézésre, elektronikus aláírásra.

Akik a jelenlegi igazolványuk cseréjét annak lejárta előtt legfeljebb 60 nappal kérik vagy nem rendelkeznek érvényes személyazonosító igazolvánnyal, azoknak 1500 forint illetéket kell fizetniük az új iratért.

Az eljárás illetékmentes a 12 évet be nem töltötteknél; azon 18 évnél fiatalabbaknál, akik nem rendelkeznek más személyazonosító okmánnyal; a 65 év felettiként határidő nélküli igazolványt kérőknek; a külföldre utazás tilalma hatálya alatt állóknak; továbbá azoknak, akik igazolványát a tárolóelem hibája miatt kell cserélni. Egyéb esetekben az igazolvány illetéke 5000 forint.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt jelölte meg célként az e-kártya bevezetésére vonatkozóan, hogy egyetlen okmánnyal minden helyzetben lehessen ügyeket intézni.

Támogatja az Országgyűlés a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándékot.

Erről 151 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett döntöttek hétfőn a képviselők. Igennel szavaztak a pályázást támogató javaslatra - a tartózkodó fideszes Bencsik Jánoson kívül – a kormánypárti képviselők és a Jobbik, valamint a független Fodor Gábor és Kész Zoltán. A nem gombot nyomta meg 22 szocialista – az MSZP-s Kunhalmi Ágnes tartózkodott –, az LMP-frakció, valamint nemmel szavaztak a DK-hoz tartozó függetlenek, az Együtt egyik politikusa és a PM-hez tartozó független képviselő is.

A zárószavazáson az Országgyűlés meghívására mintegy 60 sportoló, a Magyar Olipmiai Bizottság tisztségviselői és Tarlós István főpolgármester is részt vett.

A kormánypárti frakcióvezetők, Rogán Antal (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP), valamint a fideszes Bánki Erik által benyújtott határozat kimondja, hogy a parlament támogatja a Fővárosi Közgyűlés, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság szándékát, hogy megpályázza a XXXIII. olimpiai játékok és a XVII. paralimpiai játékok megrendezésének jogát.

A Ház felkérte a fővárosi önkormányzatot, a MOB-ot és a kormányt, hogy a pályázatot vidéki helyszínek minél szélesebb körű bevonásával, a környezetvédelmet szem előtt tartva, döntően a meglévő, illetve a 2024-ig – az olimpiától függetlenül – megépülő infrastruktúrára alapozva, a felesleges, később kihasználatlan fejlesztéseket kerülve készítse el. A Ház a teljes átláthatóságot, valamint a civil és szakmai szervezetek bevonásának fontosságát is hangsúlyozta a határozatban.

A képviselők felkérték a kormányt arra, hogy nyújtson támogatást az olimpia rendezési jogára pályázó Budapestnek, valamint a MOB-nak a pályázati dokumentáció elkészítéséhez.

A határozat értelmében az olimpiai játékokból származó költségvetési többletbevételeket elsősorban az egészségügy fejlesztésére kell fordítani.

A döntés szerint létrejön az Olimpiai Pályázati Bizottság, egy egyeztető, véleményező és javaslattevő testület, amelynek 24 tagját a házelnök jelöli ki. A bizottság – amelybe minden országgyűlési képviselőcsoport delegálhatna tagot – feladata lesz például stratégiai ajánlásokat tenni a pályázat előkészítésével kapcsolatban, véleményezni és népszerűsíteni a magyar pályázatot.

Az Országgyűlés hétfőn megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságát (fb), amelyet így keddtől a Fidesz jelöltje, Papcsák Ferenc kormánypárti parlamenti képviselő vezet.

A Ház szintén a Fidesz javaslatára a testület tagjává választotta Madarász László bankszakembert, míg a KDNP kezdeményezésére Szényei Gábor Andrást, a jegybank előző felügyelőbizottságának tagját, a Jobbik jelölése nyomán pedig Nyikos Lászlót, a párt korábbi parlamenti képviselőjét.

Papcsák Ferencet 126 kormánypárti igen szavazattal, 60 nem ellenében választotta fb-elnökké a Ház, a tagokat pedig 148 igen szavazattal, 37 nem ellenében választották meg. Megbízatásuk az Országgyűlés megbízatásáig tart.

A parlament arról is határozott – 125 igen szavazattal, 60 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett –, hogy hétfőtől Báger Gusztáv közgazdász lesz az MNB Monetáris Tanácsának új tagja hat évre, aki Kandrács Csabát váltja a testületben. Kandrács Csaba azért mondott le, mert a jövőben a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói feladataira kíván összpontosítani.

Papcsák Ferenc 2011-től a Fidesz országgyűlési képviselőjeként az Országgyűlés devizaeladósodás okait feltáró albizottságának elnöke volt, korábban 1998-2001 között az ÁPV Rt. felügyelő bizottságának, majd igazgatóságának tagja volt, később, 2010-től elszámoltatásért felelős kormánybiztosként is tevékenykedett.

Madarász László bankszakember, aki 1991-98 között a BNP-KH-Dresdner Bank Magyarország vezérigazgatója, majd 1999-2002 között a Postabank igazgatóságának elnöke volt.

Szényei Gábor András 2007-től az MNB előző felügyelőbizottságának tagjaként tevékenykedett.

Nyikos László korábban az Állami Számvevőszék alelnöki tisztségét is betöltötte, majd jobbikos országgyűlési képviselő volt 2010-2014 között.

A jelenlegi szabályok szerint a kormánypártok három jelöltet delegálhatnak az MNB felügyelőbizottságába, míg az ellenzék egy jelöltet ad, további két tag személyéről pedig a kabinet határoz.

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága korábban három ellenzéki jelölt közül választotta ki Nyikos Lászlót. Az MSZP Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány egykori pénzügyminiszterét, az LMP pedig Róna Péter közgazdászt, az előző jegybanki felügyelőbizottság tagját indította sikertelenül. Az LMP jelezte, az Alkotmánybírósághoz fordul a jegybank felügyelő-bizottsági tagjainak megválasztási eljárása miatt, sérelmezve, hogy jelöltjéről az Országgyűlés nem szavazhatott.

A témával a Magyar Nemzet is foglalkozott korábban.