Kétféle ember van: az egyik, aki szereti a cirkuszt, a másik, akit a cirkuszművészet nem nagyon érint meg. Aki szereti a cirkuszt, azt meg kell tartani, aki nem, azzal el kell kezdeni beszélgetni – mondta. Ezért a cirkuszba nem járó közönséget azokon a művészeti ágakon keresztül szeretnék megszólítani, amelyeket ők „használnak”, legyen az az irodalom, a képzőművészet, a komoly- vagy akár a könnyűzene.
„Nemrég Carbonfools koncertnek adott otthont a Fővárosi Nagycirkusz. Ha abból az ezer fiatalból, aki itt megfordult, legalább néhányat be tudunk csábítani, ha tudunk velük beszélgetni, ha rá tudjuk venni őket, hogy fogalmazzák meg gondolataikat erről a területről a konzultáció céljából létrehozott weboldalon, lehet, hogy adnak majd olyan tippeket, amelyekre mi nem gondoltunk. Ezt majd beépítjük abba a stratégiába, amely megpróbálja meghatározni, hogy milyen legyen a cirkusz három-öt év múlva, hogyan lesz majd tele a nézőtér 17-25 éves nézőkkel, akik a romkocsmában azon vitatkoznak, hogy miért jó cirkuszba járni” – fogalmazott.
A miniszteri biztos arról is beszélt: az új cirkuszi irányzatok előretörésével elkerülhetetlen, hogy bizonyos elemek kikopjanak a területről. Régen például a cirkuszban mutatkozott be a legerősebb ember és a kétfejű birka is. Ma már az erős embereket a televízió és az internet segítségével bárki láthatja, ahogyan a furcsaságokat is, ezért ezek gyakorlatilag szinte teljesen kikoptak a cirkuszból.
Azzal kapcsolatban azonban, hogy az állatvédők által ellenzett állatos számok kikophatnak-e végleg a műfajból úgy fogalmazott: „akik fölemelik a hangjukat az állatokkal való bánásmóddal szemben, azoknak be kell mutatni, hogy melyek azok a számok, amelyek ember és állat harmóniáját sugározzák és azon is alapulnak”.
