Ahogy fogalmaznak, Sólyom gesztusa különösen annak fényében elgondolkodtató, hogy „meglepő módon visszafordult a komáromi Duna-hídon, noha tudta, hogy a felvidéki – politikailag üldözött – magyarok jelentős számban vártak rá Révkomáromban”.
A CÖF-CÖKA vezetősége közleményében párhuzamba állítás céljából előcitálta a volt köztársasági elnök kapcsán azt az alkotmánybírósági döntést, amely – mint írták – „megakadályozta, hogy a rendszerváltást követően felelősségre vonják azokat a kommunista vezetőket, akik az államszocialista rendszer politikai üldözöttjeinek életét megnyomorították”. Ekkor Sólyom László volt az Alkotmánybíróság elnöke.
„Kevésbé szenzitív azokra kérdésekre, amelyek a magyarság számára jártak hátrányos következményekkel, és nem veszi figyelembe azt, hogy a magyar kormány figyelemfelhívó intézkedései egyre inkább elfogadottá válnak az európai közpolitikában és közgondolkodásban” – olvasható a közleményben.
Hozzáteszik, hogy nem csak a jelenlegi, de a volt állami vezetőknek is kiemelt felelőssége van abban, hogy a migráció illegális oldalát milyen formában támogatják.
