A legfrissebb, június 30-i adatok szerint főállásban két ápoló dolgozik a békéscsabai menekültügyi őrzött befogadóközpontban, és június 15-től egy közegészségügyi és járványfelügyelő kezdte meg a munkát a bicskei befogadóállomáson – írja a belügyminiszter. Bicskén 2013-ban még volt ápoló, tavaly óta azonban nincs ilyen főállású alkalmazott.
Főállású orvost azonban Pintér Sándor szerint egyáltalán nem alkalmaznak a menekültek egészségügyi szűrésére és orvosi ellátására. A belügyminiszter leveléből kiderül az is, a befogadóállomásokon és a menekültügyi őrzött befogadóközpontokban szűrést végeznek a tbc, bőrgyógyászati vizsgálatot a lepra, lues-szerológiai vizsgálatot a szifilisz kiszűrésére. Emellett székletbakteriológiai és -parazitológiai tesztre is sok kerül, továbbá a HIV-1-re, HIV-2-re, ellenőrzik a hepatitis B hordozását és hepatitis C vírusfertőzöttséget. Arról, hogy vállalkozási szerződéssel hány orvost foglalkoztatnak a befogadóállomásokon és a -központokban, lapzártáig nem kaptunk információt sem az ÁNTSZ-től, sem a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól.
Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályának korábbi vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, ha ezeket a vizsgálatokat mind elvégzik, akkor ezekkel minimálisra csökkenthető a járványügyi kockázat. A probléma inkább az, nincs garancia arra, hogy amikor megérkezik az eredmény, a vizsgált személy még mindig hazánkban tartózkodik.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint tévképzet, hogy a menekültek ne kapnának orvosi ellátást. Közölte: a rendőri előállításnál és később, a regisztrációnál is megvizsgálják őket, amely egy „alapszintű orvosi szemrevételezés”. Ha indokolt, szakorvoshoz irányítják az érintetteket, a legutóbbi adatok szerint körülbelül hétezer embert.
