Nem titkolt célja volt a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) képviselőinek, hogy leváltsák a szervezet elnökét a különböző szabálytalanságok miatt – derült ki tegnap az FRNÖ közgyűlésén.
Lakatos László (Lungo Drom), az önkormányzat elnöke azonban megelőzte társait, s maga jelentette be, hogy lemond posztjáról. Közölte: azért kell távoznia, mert a képviselő-testület tagjai nem bírják elviselni, hogy ő oláh cigány.
Lakatos szavait nem hagyták szó nélkül képviselőtársai. Csóka János azonnal kikérte magának a többiek nevében is a rasszista indítékot, Balog Artúr képviselő pedig azt közölte: „Nem Lakatos származásáról, hanem korrupcióról van szó.”
Továbbá kiderült, a testületnek más oláh cigány tagja is van. A roma vezető lemondásával egyébként megszűnt az FRNÖ Lungo Drom-os vezetése, a szervezet pedig megválasztotta elnöknek Csóka Jánost, aki a Roma Polgári Tömörülés képviselője. Az új elnök megköszönte a bizalmat, s jelezte, fel kívánja venni a kapcsolatot az összes fővárosi roma szervezet vezetőjével.
Az önkormányzat közgyűlését eredetileg azért hívták össze, mert Lakatos László fel akarta menteni a szervezet által fenntartott Európai Üzleti Polytechnikum Szakképző Iskola igazgatóját. Az iskola működéséről és arról nemrég lapunk számolt be, hogy a Magyar Államkincstár júniusban vizsgálatot tartott az intézményben annak tisztázására, miből keletkezett 30 millió forintos adóssága. Egyes roma képviselők akkor a Népszabadságnak úgy nyilatkoztak, hogy a pénzt „lemutyizták”.
Tegnap Nagy Sándor alelnök elmondta, a kincstár vizsgálata befejeződött, a hatóság nem állapított meg lényeges szabálytalanságot. Mindezt alátámasztják Purebl Balázs iskolaigazgató szavai is, aki szerint valójában nincs is ügy, és a tartozásokat jogi és technikai okok miatt nem tudták kifizetni. Az igazgató hozzátette, a pénz megvan az iskola bankszámláján.
Mivel Lakatos László szerint származása miatt kényszerült távozni posztjáról, lapunk egy romaügyi szakértőt kérdezett a leköszönt elnök által hangoztatott rasszista okokról. Forgács István – aki maga is oláh cigány – lapunknak elmondta, csoporton belüli rasszizmusról van szó. Ez a jelenség pedig, amióta a kisebbségi, nemzetiségi jogokat képviselő önkormányzatok léteznek, elkíséri az ott dolgozó emberek munkáját. A szakértő szerint a romapolitikában általában az egymás közti sikertelen együttműködések, konfliktusok során folyamatosan visszatérő elem, hogy a három nagy kisebbségi csoport közül ki melyiknek a tagja. Az, hogy valaki beás, oláh vagy magyar cigány, előbb-utóbb érvként szokott előkerülni.
