Nem adásvétel tárgya a plazma, a törvényi feltételek szerint nem adható érte kompenzáció, azt azonban lehetővé teszik a szabályok, hogy a donoroknak költségtérítést adjunk, jelenleg ez 2000 forint körüli összeg – nyilatkozta lapunknak Pankotai Tamás, a CSL Plasma Kft. képviselője. A költségtérítés azért is hat ösztönzőleg, mert az elmúlt években egyre több magyar utazott a környező országokba plazmát adni, ott az itthoni összeg többszörösét kaphatják „segítségükért”. A plazmakészítmények előállításához emberi vérplazmára van szükség, ennek kinyerése a plazmaferezis. Az eljárás során a vér alkotórészeit szeparálják: a plazmát összegyűjtik, a vér alakos elemeit pedig visszakapja a donor. Az adományozás fontosságát mutatja, hogy világszerte több mint egymillió ember szorul vérplazmából készülő életmentő gyógyszerek segítségére.
Csak Magyarországon hozzávetőleg négyezer krónikus beteget kezelnek rendszeresen plazmaalapú készítményekkel (plazmapreparátumokkal). Ilyenek a vérzékeny, az immunhiányos, az angioödémás és a krónikus bénulásban szenvedő betegek. Az előzőeknél azonban sokkal nagyobb számban vannak olyanok, akik baleset, égési sérülés, vagy bármely műtéti beavatkozás során szorulnak rá ezekre a készítményekre.
A vérplazma utáni igény folyamatosan növekvő tendenciát mutat, így egyre több nagyvárosban nyílnak új plazmaközpontok. Legutóbb júliusban adták át a CSL Plasma első hazai központját Miskolcon, a cég emellett újabb hazai donorközpont megnyitására készül Nyíregyházán – tudtuk meg a Pankotai Tamástól. Kapacitása alapján a miskolci létesítményben évente több ezer plazmadonációra kerülhet sor, a cég a világ legnagyobb plazmagyűjtő hálózatát üzemelteti. A levett, összegyűjtött plazmából saját gyógyszeripari cégén, a CSL Behringen keresztül gyógyszereket fejleszt, gyárt és értékesít. A CSL Behring a magyar betegeket évtizedek óta látja el vérplazmából készült gyógyszerekkel – mondta Lukács Attila, a CSL Behring Kft. vezetője.
Az Európa Tanács számos korábbi ajánlását megerősítve a tagországok minisztereinek bizottsága 1990-ben foglalt állást abban, hogy a vérrel és vérkészítményekkel kapcsolatban minden országnak törekednie kell a nemzeti önellátásra. Ennek hatására Magyarországon 2005-ben kezdődött el a plazmaferezis program, amelynek célja a plazmakészítményekkel való nemzeti önellátás megteremtése volt akkor és az ma is – magyarázta lapunknak Komlódi Gabriella, a HUMAN BioPlazma Kft. plazmaferezis üzletág igazgatója. Komlódi Gabriella kiemelte, a hosszú évek tapasztalata alapján meggyőződése, hogy nemcsak a pénz, hanem elsősorban a segíteni akarás is motiválja a donorokat. Az általuk gyűjtött plazmát a cég gödöllői gyárában dolgozzák fel. A HUMAN BioPlazma három plazmacentrumot működtet: kettőt Budapesten, egyet pedig Debrecenben.
A magyar donoroktól levett plazmából a német Biotest cégnél gyártják az életmentő készítményeket – mondta megkeresésünkre Fidler Gabriella, a Plazmaszolgálat Kft. marketingasszisztense. Ezeket szeparáltan dolgozzák fel, az elkészült gyógyszereket pedig visszahozzák a magyar betegeknek. A Plazmaszolgálat honlapjáról kiderült, az általános, 3000 forintos költségtérítés mellett bónusztérítést is kínálnak az adományozóknak, ezzel a rendszeres plazmaadást igyekszenek népszerűsíteni. Két fővárosi centrumukat naponta körülbelül 110-130 donor látogatja, az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködésben pedig teljes véradást is szerveznek.
