Így fegyverkezik az Iszlám Állam a migránsokból

Elképesztő: a terrorállam védelmi pénzt szed az embercsempészektől, akik az előlük menekülő embereket szállítják Európa felé.

VZ
2015. 09. 05. 14:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A portál azt írta ugyanis, hogy az embercsempészek bevételei is az Iszlám Államot gazdagítják, mivel a líbiai fővárostól keletre, a tengeri embercsempész bandák kedvelt kikötőiben az Iszlám Állam milliós védelmi pénzt szed a bandáktól. Így a dzsihadisták terrorhadjáratukat részben a migránsokat Európába szállító csempészektől kapott összegekből fedezik. Legalábbis nyugati biztonsági szolgálatok attól tartanak, hogy a terrorállam ebből a pénzből fegyverezi fel a nyugatról egyre nagyobb számban özönlő harcosokat.Egy tunéziai ENSZ-illetékes elmondta, hogy tripolibeli forrásai világossá tették: a város környékét a kezükben tartó iszlamisták megfélemlítéssel hatékonyan fölözik le az embercsempész bandák hasznát. „Az IÁ üzenete világos: vagy üzletelsz velünk, vagy meghalsz; a csempészek utálják ezt, de nincs választásuk” – mondta, a mechanizmust pedig a maffia által szedett védelmi pénzhez hasonlította, amelyet mindenképpen be kell fizetni az iszlamistáknak, „nem számít, hogyan teremtik elő azt”. Hozzátette: a terrorszervezet fontmilliókhoz jut ezen az úton.Az Iszlám Állam terjeszkedése töretlenül folytatódik Líbiában, ennek köszönhetően jelenleg is egy félmillió emberből álló tömeg áll az ország földközi-tengeri partvidékén, arra várva, hogy az embercsempészek bárkáin Európába jusson. A „jegy” ára egy-egy ilyen halálhajóra mintegy 1500 font (640 ezer forint), és ennek nem kis része a terrorállamot gazdagítja.Egy korábbi felmérés szerint az Iszlám Állam a csempészek hasznának lefölözésével 22-55 millió dollárra (6,2-15,5 milliárd forintra) tett szert 2014-ben, ezzel a terrorállam egyik komoly finanszírozási alapjává vált, amelynek éves költségvetését a felmérés egyébként durván 500-800 millió dollárra (140-225 milliárd forintra) becsülte. Bár a főbb források továbbra is az olaj és a műkincsek feketekereskedelme, valamint a váltságdíjak, ahogy nemrég a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta, ez így is jelentős összeg.Amellett, hogy az embercsempészetnek egészen extrém formái is megjelentek – http://mno.hu/kulfold/jet-skin-csempeszik-a-menekulteket-europaba-1303014 –, az osztrák autópályán, egy furgonban megfulladva megtalált 71 szerencsétlen kapcsán a magyar kormány felé érkező kritikák is felerősödtek. Többek között a Migration Aid szóvivője azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy az embercsempészeket pénzeli azáltal, hogy a magyar hatóságok nem engedték fel a vonatra azokat, akiknek érvényes jegyük volt Németországba, de érvényes irataik – útlevelük, illetve vízumuk – nem volt. Ezzel a civil szervezet szerint a kormány tíz nap alatt több mint 2,5 milliárd forintot juttatott a kétségbeesett migránsok révén az embercsempészek zsebébe.Azonban Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója az MNO-nak azt mondta, a távolság miatt szinte teljességgel kizárt, hogy ebből az állítólagos pénzből az Iszlám Állam valóban profitáljon, másrészt a jelenleg Magyarországot elérő migránsok nagyobb része már eleve nem közvetlenül a konfliktuszónákból jön, hanem jordán, libanoni, illetve török menekülttáborokból. Mint hangoztatta, a Migration Aid és kormány vitájában alapvető gond, hogy a civil szervezet olyasmiért hibáztatja a kormányzatot, ami valójában a dublini egyezmény hibája. Az állam ennek szellemében nem szervezheti meg a migránsok utaztatását, legfeljebb a határtól a befogadóállomásig, ezért bármilyen jó is volna az embercsempészet letörése céljából e szerb vagy macedón gyakorlathoz hasonló utaztatás, Magyarország hivatalosan ilyet nem tehet, és ez a csempészek malmára hajtja a vizet – akik hazánkban egyébként jellemzően inkább csak alkalmilag ezzel foglalkozó hétköznapi emberek.Magyarország ráadásul még csak nem is engedheti tovább a bevándorlókat a vágyott Ausztria, Németország felé, a befogadótáborokat viszont nem zárhatja le, és ez a feloldhatatlan jogszabályi dilemma az, amely lehetővé tette az embercsempészet ilyen mértékű elburjánzását. Paradox módon egyébként a schengeni övezeten belül egyszerűbb a csempészek dolga, mint addig, hiszen az övezeten belül nincs határellenőrzés. Hogy a Migration Aid számításainak mennyi a valós alapja, nem tudni, de biztosan profitálnak eleget az embercsempészek, hiszen például a szürkezónában halászgató taxisok is az eredeti fuvardíj sokszorosáért szállítják a migránsokat. (És nem egyszer át is verik őket: egy korábbi riportunk végén szó esett attól, hogy hogyan is megy ez.) Azt pedig csak remélni lehet, hogy a minap szigorított jogszabályok javítanak majd a helyzeten.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.