Az ügyész végindítvánnyal módosított vádirata nem tartalmaz olyat, hogy a katasztrófa bekövetkezése nem volt előre látható, és azt sem, hogy a katasztrófa után a vádlottak nem akadályozták szándékosan a kár elhárítását. Az ügyész továbbra is mind a tizenöt vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását indítványozza – közölte érdeklődésünkre a Veszprémi Főügyészség.
Az viszont igaz, tették hozzá, hogy az ügyész a végindítványában – a tárgyaláson megváltozott szakértői véleményekre figyelemmel – a vádat valóban módosította, így egyes szabályszegéseket mellőzött, egyidejűleg azonban a vádat újabb szabályszegésekkel egészítette ki, amely a vádlottak terhére rótt bűncselekmények jogi minősítését alapvetően nem érintette – mondta érdeklődésünkre Gulyás Ildikó, a Veszprémi Főügyészség sajtószóvivője.
A vádhatóság szerint mindez nem a vád enyhítését eredményezte, hanem azt, hogy inkább szigorodott. A vádlottak terhére rótt bűncselekmények jogi minősítése ezen túl csak annyiban változott, hogy az ügyész a büntető törvénykönyv időbeli hatályát figyelembe véve a bűncselekményeket az elkövetéskori Btk. rendelkezései helyett az elbíráláskori Btk. rendelkezései szerint minősítette át.
A vörösiszap-katasztrófa bekövetkezésének időpontjában nem történt változás, az továbbra is a 2010. október 4-i 12 óra 14 perc 38 másodperces időponthoz köthető – értesült lapunk jogász forrásból. Mint megtudtuk, ez az időpont ahhoz az eseményhez köthető, amikor a kiömlő lúgos áradat egy a kazettához közeli villanyoszlopot kidöntött, ez okozta ugyanis az áramkimaradást. A gát megrepedése, megroppanása ezt megelőzően 5-10 perccel történhetett. Vagyis az, hogy a számítógép rendszerideje késett 71 percet, csupán annyit jelent, hogy a katasztrófa előtt a csurgalékvíz-gyűjtőmedence szintjelzője ennyivel kevesebb ideig mutatott úgynevezett „vészmax” jelzést.
Egy neve elhallgatását kérő informátorunk szerint ennek fényében érthetetlen az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán öröme, aki azt mondta a bíróságon: volt értelme érveléseiknek, és érdemes objektív állításokkal cáfolni az ügyészség állításait, mert így bebizonyosodott, hogy a vádlottak nem tudhattak a katasztrófáról több mint hetven perccel előbb. Forrásunk megjegyezte: Bakonyi minden bizonnyal téves jogászi következtetés miatt értelmezhette félre a vád álláspontját.
Fejes Péter ügyész a vádat az egyik vádlott esetében más bűncselekményre is kiterjesztette, vagyis nemcsak a katasztrófa utáni, hanem az azelőtti szabályszegéssel is megvádolta, így e személynek a szándékos közveszélyokozás mellett immár halált előidéző gondatlan közveszély okozásának vétsége miatt is felelnie kell.
Információink szerint az ügyész a vádkiterjesztéssel érintett vádlottat eddig csak azzal vádolta, hogy a katasztrófa után elmulasztotta a külső szervezetek, így például a polgármesteri hivatalok, tűzoltóság, mentők, rendőrség felé fennálló értesítési kötelezettségének a teljesítését, most pedig már azzal is, hogy a katasztrófához vezető okfolyamatban szintén felelős. Azaz, esetében a vád súlyosbodott.
Egy biztos: az ügyben jelenleg senki nem áll személyi kényszerintézkedés alatt, csupán az elsőrendű vádlott volt a nyomozás kezdetén három napig őrizetben, azonban a bíróság nem rendelte el az előzetes letartóztatását, ma is szabadlábon védekezhet. Bakonyi Zoltán, F. Józsefné, a gyár környezetvédelmi és laborfelelőse és még egy vádlott vagyonának zár alá vételére a polgári jogi kártérítés iránti igények biztosítása miatt ugyanakkor sor került. Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás során a három terhelt teljes vagyona került zár alá, és azóta is változatlanul zár alatt van 18 ingatlan, illetve 25 bankszámla. A tárgyalás ma folytatódik.
