Viharok után és még nagyobbak előtt

A kistelepülési környezetben sem működik százszázalékosan a védekezés.

A szakember szerint hazánkban is tapasztalható ennek a megoldásnak a terjedése, ám a teljes megvalósításhoz még időre van szükség. Nagy felületű parkolóknál például gyakran elszivárogtató mezőket alakítanak ki, autópályák mellett vápákkal fogják fel a csapadékvizet, és sok magánháznál is megfigyelhetjük, hogy tartályra kötik az ereszcsatornát, és a költséges ivóvíz használata helyett ebből oldják meg a kerti locsolást.

Rengeteg külföldi példa van arra, miként lehet hatékonyan megelőzni, hogy a csapadék komolyabb károkat okozzon. „Ausztria, Németország és Svájc nagyvárosain kívül ebből a szempontból Szingapúrt is érdemes kiemelni, ami nem csupán építészetileg, hanem a vízgazdálkodás és a kármegelőzés szempontjából is egyedülálló” – fűzte hozzá.

Mindezt azonban igen hosszú stratégia mentén lehet elérni, ráadásul egy akkora város esetében, mint Budapest, komoly akadályt jelent, hogy egy-másfél évszázad leforgása alatt már kialakultak bizonyos kötöttségek – magyarázta a szakember. Mint mondta, a folyamat ennek ellenére már kezdetét vette, és a csapadékvíz-elvezetésének a kérdése sok új építkezésnél – például a Széll Kálmán tér felújításánál – már fontos szempontot jelent.

„Ugyan az elmélet kristálytisztán leírható, Budapesten számos városvezetési szempont csap össze. Az, hogy ilyen átfogó koncepciókat vigyenek véghez, sok időt vesz igénybe” – hangsúlyozta.

Hazánkban még a kistelepülési környezetben sem működik százszázalékosan a védekezés. Például gyakran elkövetett hiba, hogy bár másfél méter mély árkokat hoznak létre a csapadék elvezetésére, pont úgy építik be a szegélykövet, hogy nem tud lefolyni a víz, esetleg nem tartják karban az árkokat, vagy egyszerűen nem úgy lejt a terep, hogy le is jusson a csapadék. Éppen ezért az önkormányzatoknak nagyon oda kell figyelniük arra, hogy mindig olyan szakembereket bízzanak meg a tervezéssel, akik jó eséllyel meg is tudják csinálni azt – húzta alá a docens.

Korábban Tóth Tamás meteorológus az MNO-nak elmondta: a zivatar kialakulásának pontos helyét még akár egy-másfél órával az esemény bekövetkezése előtt sem lehet megmondani. Általában valószínűségekről tudunk beszélni, hogy melyik országrészben és melyik időszakban alakul ki a heves időjárási esemény nagyobb vagy kisebb valószínűséggel – tette hozzá.

A szakember figyelmeztetett, hogy mivel a légkör minden része nem ismert számunkra, és nincs minden egyes pontjában megbízható mérési információ, ezért a jövőbeli időjárás modellezéséhez közelítő módszereket kell alkalmazniuk.

Mint mondta, a mérőhálózat sűrűsége és az informatikai eszközök fejlesztése komoly anyagi ráfordítást igényel majd a közeljövőben is, van és mindig is volt erre törekvés, de van egy büdzsé, ami behatárolja a fejlesztéseket.

A témában a Főpolgármesteri Hivatalt és az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (OKF) is megkerestük. Azt szerettük volna megtudni, hogy vannak-e olyan fejlesztési tervek vagy folyamatban lévő beruházások, melyeknek köszönhetően a jövőben könnyebb lesz elkerülni a jelentősebb viharkárokat, illetve hogy ezek mennyibe kerülnek, illetve kerülnének.

Kérdéseinkre nem kaptunk érdemi választ, az OKF-nél azonban közölték: az önkormányzatokkal folyamatosan végzik az út menti fák ellenőrzését, a sérült, idős példányok kiszűrését. Azonban a fák okozta viharkárok teljesen így sem elkerülhetőek, hiszen a csapadékos időjárás miatt a nedves talaj fellazul, és ha a csapadékot erős szél kíséri, még az egészséges fák is kidőlhetnek. Az épületkárok megelőzésének a legjobb módja az épület és annak közvetlen környezetének karbantartása, amely a tulajdonos kötelezettsége – tették hozzá.

A fejlesztésre, beruházásokra vonatkozó kérdések elsősorban városrendezési és településfejlesztési feladatokkal kapcsolatosak, amely olyan szervezetek hatáskörébe tartozik, mint a Főpolgármesteri Hivatal, vagy a Csatornázási Művek – hangsúlyozták.

Veszélyben az épületek

A szélsőséges jelenségek hatásait több „színtéren” tapasztalhatjuk. Amint arra dr. Horváth Zoltán, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) főosztályvezetője felhívta a figyelmet, a földtani közeget komoly károk érik a kiegyenlítetlen csapadékviszonyok következtében fellépő árvizek és aszályok miatt. Kritikus területnek tekinthetők hazánkban az instabil balatoni magaspartok, ahol rendszeres az omlásveszély, de az éghajlati változások az épületekre is hatással vannak.

Bíró Marianna, az MFGI főosztályvezetője jelezte: az épületek belső terei esetében az aktív védekezést a hőmérséklet emelkedésére a klímaberendezések jelentik, amelyeknek villamosigénye a 2030-ra a jelenlegi hatszorosára nőhet. Arról nem is beszélve – tette hozzá Bíró –, hogy vízelvezető rendszerek a korábbi tapasztalatokon alapulnak, így nem „kezelik” a napjainkban egyre gyakoribb, extrém mennyiségű csapadékot.