„Kossuth őt nevezte a XIX. század legbátrabb emberének. Ezért is illő, hogy a mai napon az aradi mártírjaink előtt fejet hajtva az ő emlékét is felidézzük, és vele együtt mindazokét, akik a világosi fegyverletétel után is elevenen tartották 1848-as polgári forradalmunk és szabadságharcunk eszméjét\" – hangsúlyozta Áder János a forradalom leverése után halálra ítélt honvéd őrnagy szülőházánál mondott beszédében. A köztársasági elnök úgy fogalmazott: „Noszlopy Gáspár ott van 1848-as forradalmunk legnagyobb alakjainak panteonjában\".
Kérdésként felvetette: vajon a nemzeti ellenállás és a Noszlopy Gáspárhoz hasonló hazafiak hősiessége nélkül létre jöhetett volna-e az 1867-es kiegyezés, végbemehetett volna-e Magyarország európai léptékű modernizációja e történelmi kiegyezés nélkül, az akkor létrejött erős polgári hagyományok nélkül lehetséges lett volna hazánk 20. századi újjászületése, eleink akkori áldozatvállalása, hősiessége és bölcsessége nélkül lenne-e olyan szilárd talapzatunk, amelyre a 21. század Magyarországát bátran építhetjük.
Noszlopy Gáspár nem született hősnek, politikusnak, katonának, mégis történelmünk egyik legszebb és legtöbb hősiességet kívánó időszakában mutatott példát arra, hogy mit jelent embernek, hazafinak, a szabadságharc megalkuvást nem tűrő honvédtisztjének, magyarnak lenni – hangsúlyozta Áder János, aki beszédében részletesen felidézte Noszlopy Gáspár regényes fordulatokban bővelkedő, „kalandfilmbe illő” életútját. Azt mondta, kortársai olyan honfitársukat tisztelték személyében, akiről későbbi életrajzírója, Borsi Darázs József méltán jegyzi meg: „szerencsésen egyesült benne Kossuth szónoki tehetsége, Gábor Áron találékonysága és Bem taktikai, rögtönzőkészsége”. A köztársasági elnök szólt azokról is, akik Noszlopy Gáspárhoz hasonlóan 1849 augusztusa után is a fegyveres ellenállást választották, és ezzel azt üzeneték a császári udvarnak, hogy „vigyázzanak, a hamu alatt a parázs bármikor felizzhat, mert mi, magyarok nem engedünk a ’48-ból”.
Fontos volna, hogy történelmünknek ezek a kevéssé ismert lapjai is nemzeti önismeretünk részévé váljanak – mondta. „Mint ahogy fontos volna az is, hogy Noszlopy Gáspár legendás alakját ’48-as küzdelmeink legnagyobbjai közé emeljük” – tette hozzá. A megemlékezés zárásaként a köztársasági elnök, valamint a megye és a település vezetői koszorút helyeztek el a Noszlopy-kúria falán lévő emléktáblánál.
Kárpátalja magyarsága hagyományosan Nagyszőlősön, báró Perényi Zsigmondnak, Ugocsa vármegye mártírhalált halt főispánjának, felsőházi elnöknek a szobránál tartotta kedden központi megemlékezését az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúiról. A rendezvény ünnepi szónoka, Grezsa István, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa hangsúlyozta: „Arad és 1848-49 szabadságharcának egyik fontos tanulsága, hogy nemzetiségtől, pártállástól, származástól függetlenül összefogott a teljes Kárpát-medence, magyarok és nem magyarok, bárók és polgárok, bácskakiak, beregiek és Ung-vidékiek harcoltak azért, hogy egy független, szuverén Magyarországon élhessenek. A jövőbe vetett hit bátorító érzése morális imperatívuszként járta át a Kárpát-medencét.\"
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden, október 6-i ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy magyar-román sorsközösség tudatosítását, a nemzet megmaradását kell segítenie az aradi vértanúk kivégzésére való megemlékezésnek.
