Frei és Lawrence a lista élén

A hazai könyvvásárlási adatok elmaradnak az uniós átlagtól, de nőtt a példányszám.

Magyarországon 2014-ben összesen 12 747 nyomtatott mű jelent meg, 29 millió példányban. A papíralapú kiadványok 91 százaléka könyv, 3 százaléka füzet (e két kategória kiadványaiból több mint 28 millió darab jelent meg, 696 ezerrel több, mint 2013-ban), további 6 százaléka pedig zenemű, kotta, térkép és egyéb sokszorosítás volt. Ez összesen 167-tel több, mint az előző évben.

Százezres példányszám felett mindössze egy könyvet adtak ki 2014-ben, az abszolút kasszasiker Frei Tamás 2015 című alkotása volt, ebből 120 ezer példányt nyomtak. A kiadási sikerlistákon évről évre nagyjából ugyanazok a szerzők szerepelnek: a magyarok közül Frei Tamás mögött a második és a harmadik helyen Lőrincz L. László, azaz Leslie L. Lawrence egy-egy regénye áll, mindkét művét 30 ezer példányban adták ki 2014-ben. A negyedik helyen a krimiíró Vavyan Fable regénye szerepel, míg az ötödiken 20 ezer kiadott példánnyal Fejős Éva könyvét jegyzik. Legutóbb 2013-ban került fel szépirodalmi mű a top 5-ös listára, akkor Móricz Zsigmond Sárarany című regényét adták ki 18 ezer példányban.

A külföldi szerzők listáját Ken Follett Az örökkévalóság küszöbén című műve vezeti 40 ezer példánnyal, míg a második helyen Paulo Coelho található, aki évek óta állandó szereplője a rangsornak. A legnépszerűbb könyvek listája egyben a mindenkori divatot is mutatja, így egyre gyakrabban kerülnek a sikerlisták vezető helyeire közismert emberek írásai.

A 2013–2014-ben kiadott művek 29 százaléka származott külföldi szerzőktől, mintegy felerészben amerikai, egynegyed részben angol és német írók tollából. Rajtuk kívül kiemelkedő még a brazil alkotások népszerűsége, a dél-amerikai országból származó szerzők művei az átlagosnál kétszer több példányban jelentek meg.

A könyvtermés több mint kétharmadát a magyar szerzők művei teszik ki, de egy-egy hazai könyv átlagosan 10 százalékkal kevesebb példányban jelenik meg, mint a külföldi szerzők könyvei. Még nagyobb a különbség a szépirodalmi kiadványok esetében: míg a külföldi szépirodalmi művek átlagos megjelenési példánya 1464, addig a külföldi szerzőké ennek közel kétszerese (2840) volt. 2014-re a nem magyar nyelven kiadott művek száma 10 százalékkal csökkent 2010-hez képest, minden nyolcadik könyvet publikáltak idegen nyelven.

Átlagosan a magyarok kultúrára, szórakozásra fejenként 59 ezer forintot fordítottak 2013-ban, összes kiadásuk 7,1 százalékát. Ez 1,4 százalékkal kevesebb a 2005. évinél. A két szélső jövedelmi tized, a leggazdagabbak és a legszegényebbek a kultúrára, szórakozásra fordított kiadásai közötti különbség jelentős, 7,7-szeres, igaz, az előző évihez képest csökkent a differencia. Ezen belül a magyarok összesen 59,5 milliárd forintot költöttek könyvekre tavaly, lakosonként átlagosan 6028 forintot. A tankönyvek forgalma a teljes könyvforgalom 27 százalékát tette ki (a különböző tankönyvek átlagosan 5410 példányban jelennek meg, míg az ismeretterjesztő, ifjúsági és gyermekirodalmi műveket átlagosan 3 ezer körüli számban nyomják).

A szépirodalmi művek közel 14 milliárd forintos forgalmat könyvelhettek el, a teljes könyvpiac 23 százalékával, ami nemzetközi összehasonlításban is jelentősnek számít. A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak piacvesztése megállt, és a teljes könyvkereskedelem 9,4 százalékát adták. Tovább tart a gyermek- és ifjúsági könyvek forgalmának növekedése, jelenleg az ilyen kiadványok az összforgalom 18 százalékát teszik ki.

Nemzetközi viszonylatban az olvasási szokásokat tekintve nem állunk túl jól. Az unió 28 tagállama közül legnagyobb arányban a svédek vesznek a kezükbe könyvet. Az Eurostat 2013-as adatai szerint a skandináv országban a lakosok 90 százaléka legalább egy könyvet elolvasott az elmúlt egy évben. Magyarországon ez a lakosság 60 százalékáról mondható el, amivel hazánk 8 százalékkal marad el az uniós átlagtól, és ezzel a 18. helyet foglalja el a rangsorban. Az adatok szerint a csehek, a szlovákok és az osztrákok is jóval nagyobb arányban hódolnak az olvasásnak, mint a magyarok, de legalább az olaszokat, a lengyeleket, a bolgárokat, a románokat és a görögöket sikerült megelőzni. A legrosszabb mutatói Portugáliának vannak, ahol a lakosoknak csak a 40 százaléka olvas könyvet.