A gyermeknevelési ellátásra jogosult nők háromnegyede a teljes folyósítási időszakot otthon, gyermekével akarja tölteni, vagyis a gyed extra bevezetése ellenére sem akar a gyerek 3 éves kora előtt dolgozni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kiadványa szerint – ami 250 ezer nő megkérdezésén alapul – ez a szemlélet legkevésbé a diplomás nőkre jellemző, akiknek karrierjét leginkább veszélyezteti a gyerekgondozással töltött hosszú távollét. A korábban inaktívak, az alacsony iskolai végzettségűek, a minimálbért keresők azonban továbbra is a teljes ellátási időszak kihasználásában érdekeltek, ezen nem tudott változtatni az utóbbi évek családpolitikája.
Az adatok szerint 2014 utolsó negyedévében 257 ezren részesültek valamilyen formájú gyermeknevelési ellátásban, közülük 234,3 ezren az ellátás igénybevétele mellett nem folytattak semmilyen kereső tevékenységet, vagyis a kisgyermekes szülők kevesebb mint egytizede dolgozott.
Az érintettek 56 százaléka gyesen volt, 34 százalékuk gyeden, egytizedük pedig gyermeknevelési támogatásban részesült (gyet). Gyedre csak azok a szülők jogosultak, akik a szülés előtt munkaviszonyban álltak. Nekik a jogviszonyuk hosszától függően legfeljebb a gyerek 2 éves koráig jár ez az ellátás, melynek összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.
A gyes ezzel szemben alanyi jogon jár a gyermek hároméves koráig, ennek összege azonban mindössze havi bruttó 28 500 forint. A gyermeknevelési támogatást a három vagy több gyermeket nevelő szülők kaphatják addig, amíg a legkisebb gyermek be nem tölti a nyolcadik életévét. Ennek összege megegyezik a gyesével. A kormány által 2012-ben bevezetett gyed extra (a fizetés mellett továbbra is folyósítják a gyermeknevelési ellátást) tehát csak azokat a szülőket ösztönözte a munkaerőpiacra való visszatérésre, akik gyedre jogosultak, vagyis már a szülés előtt is dolgoztak, és még egészen pici, 2 év alatti gyerekük van. Azokat azonban, akiknek gyermekük már két-két és fél éves, és korábban nem volt állásuk, nem sikerült a munkaerőpiacra visszaterelni.
A felmérés szerint a gyermeknevelési ellátás igénybevétele mellett a nem dolgozó anyák elsöprő többsége (84 százaléka, 196 ezer fő) azt tervezte, hogy nem él a korai visszatérés lehetőségével. Az otthon lévő édesanyáknak mindössze 1,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kihasználja a gyed extrát, és az ellátás igénybevétele mellett a gyermek kétéves kora előtt munkába áll. Azt is csupán az érintettek 9,4 százaléka (22 ezer fő) mondta, hogy visszamegy dolgozni, amikor a legkisebb gyermek után lejár a gyed folyósítása, vagyis legkésőbb a kicsi kétéves korában. Ez utóbbi arány a diplomások körében a legmagasabb (16 százalék), mint ahogy a gyed extrával is döntő többségben ők élnek, ez utóbbi igénybevételét azonban még a felsőfokú végzettségűeknek is csupán 4,2 százaléka fontolgatja.
A KSH összesen 25 ezer olyan kisgyermekes édesanyát regisztrált, akinek a párja inaktív, illetve munkanélküli, és 20 ezer olyat, akinek társa dolgozik ugyan, de alulképzett, és keresete nagyon alacsony. Ennek a csoportnak a tagjai tervezték a legnagyobb arányban, hogy a teljes ellátási időt otthon töltik. A KSH szerint ennek az az oka, hogy az ilyen párkapcsolatban élő nők esetében a gyermekgondozási ellátás alacsony, de biztos jövedelmet jelent. Az elemzés megállapította azt is, hogy a gyermeknevelési támogatás, melyet 1993-ban azért vezettek be, hogy a nagycsaládos anyáknak legalább átmenetileg védelmet jelentsen a munkanélküliséggel szemben, megőrizte a munkaerőpiacra lépéssel szembeni visszatartó erejét. A felvétel idején a gyetet igénybe vevők 92 százaléka csak az ellátás lejárta, vagyis a legkisebb gyermek 8 éves kora után tervezte a munkaerő-piaci visszatérést.
A jelenleg gyermekgondozási ellátást igénybe vevő, a felvétel idején nem dolgozó nők közül 156 ezren a szülést megelőzően még alkalmazásban álltak, 11 százalékuk csupán általános iskolát végzett. Ezzel szemben a szülés előtt nem dolgozók 55 százalékának volt csak alapfokú végzettsége. A foglalkoztatott nők az adatok felvétele idején átlagosan 3,1 éve voltak távol munkahelyüktől, 16 százalékuk esetében a távollét hossza meghaladta az 5 évet. A hosszú ideje ellátást igénybe vevők között szintén kiugróan magas volt a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya: az alacsonyan képzett anyák közel 40 százaléka 5 évnél hosszabb ideje dolgozott utoljára.
Az adatok szerint 2014-ben az ellátást igénybe vevő nők 6,2 százalékának szűnt meg a munkahelye, vagyis az alkalmazásban álló nők 94 százalékának elvileg adott a lehetőség, hogy korábbi munkáltatójához térjen vissza, ennek ellenére ezt csak a megkérdezettek jó háromnegyede tervezte. A visszatérni szándékozók aránya a gyermekek számával együtt csökken: a jelenleg egy gyermeket nevelők 83, a kétgyermekesek 79, a háromgyerekesek 62, míg a négy vagy annál több gyermeket nevelő anyáknak már csupán 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vissza kíván térni korábbi munkáltatójához.
Jelentős különbség van a visszatérni szándékozók arányában iskolai végzettség szerint is: míg a felsőfokú végzettségűek 89, addig a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán 58 százaléka gondolkodik így. Összesen 27 ezer anya nyilatkozott úgy, hogy a gyermekgondozási ellátások lejárta után sem kíván visszatérni korábbi munkahelyére, ezt legnagyobb arányban a nem megfelelő műszakrenddel magyarázták. Ez az érvelés egyedül a diplomásokra nem volt jellemző.
A visszatérés után a nők 57 százaléka teljes, 13 százalékuk részmunkaidőben szeretne majd dolgozni, 30 százalékuk pedig egyelőre bizonytalan ebben a kérdésben. Az anyák 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rugalmas beosztásban dolgozna, míg távmunkáról 5,3 százalékuk beszélt.
