Nem hozott nagy változást a gyed extra

A gyermeknevelési ellátásban részesülő szülőknek kevesebb mint tíz százaléka dolgozik.

A felmérés szerint a gyermeknevelési ellátás igénybevétele mellett a nem dolgozó anyák elsöprő többsége (84 százaléka, 196 ezer fő) azt tervezte, hogy nem él a korai visszatérés lehetőségével. Az otthon lévő édesanyáknak mindössze 1,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kihasználja a gyed extrát, és az ellátás igénybevétele mellett a gyermek kétéves kora előtt munkába áll. Azt is csupán az érintettek 9,4 százaléka (22 ezer fő) mondta, hogy visszamegy dolgozni, amikor a legkisebb gyermek után lejár a gyed folyósítása, vagyis legkésőbb a kicsi kétéves korában. Ez utóbbi arány a diplomások körében a legmagasabb (16 százalék), mint ahogy a gyed extrával is döntő többségben ők élnek, ez utóbbi igénybevételét azonban még a felsőfokú végzettségűeknek is csupán 4,2 százaléka fontolgatja.

A KSH összesen 25 ezer olyan kisgyermekes édesanyát regisztrált, akinek a párja inaktív, illetve munkanélküli, és 20 ezer olyat, akinek társa dolgozik ugyan, de alulképzett, és keresete nagyon alacsony. Ennek a csoportnak a tagjai tervezték a legnagyobb arányban, hogy a teljes ellátási időt otthon töltik. A KSH szerint ennek az az oka, hogy az ilyen párkapcsolatban élő nők esetében a gyermekgondozási ellátás alacsony, de biztos jövedelmet jelent. Az elemzés megállapította azt is, hogy a gyermeknevelési támogatás, melyet 1993-ban azért vezettek be, hogy a nagycsaládos anyáknak legalább átmenetileg védelmet jelentsen a munkanélküliséggel szemben, megőrizte a munkaerőpiacra lépéssel szembeni visszatartó erejét. A felvétel idején a gyetet igénybe vevők 92 százaléka csak az ellátás lejárta, vagyis a legkisebb gyermek 8 éves kora után tervezte a munkaerő-piaci visszatérést.

A jelenleg gyermekgondozási ellátást igénybe vevő, a felvétel idején nem dolgozó nők közül 156 ezren a szülést megelőzően még alkalmazásban álltak, 11 százalékuk csupán általános iskolát végzett. Ezzel szemben a szülés előtt nem dolgozók 55 százalékának volt csak alapfokú végzettsége. A foglalkoztatott nők az adatok felvétele idején átlagosan 3,1 éve voltak távol munkahelyüktől, 16 százalékuk esetében a távollét hossza meghaladta az 5 évet. A hosszú ideje ellátást igénybe vevők között szintén kiugróan magas volt a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya: az alacsonyan képzett anyák közel 40 százaléka 5 évnél hosszabb ideje dolgozott utoljára.

Az adatok szerint 2014-ben az ellátást igénybe vevő nők 6,2 százalékának szűnt meg a munkahelye, vagyis az alkalmazásban álló nők 94 százalékának elvileg adott a lehetőség, hogy korábbi munkáltatójához térjen vissza, ennek ellenére ezt csak a megkérdezettek jó háromnegyede tervezte. A visszatérni szándékozók aránya a gyermekek számával együtt csökken: a jelenleg egy gyermeket nevelők 83, a kétgyermekesek 79, a háromgyerekesek 62, míg a négy vagy annál több gyermeket nevelő anyáknak már csupán 52 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vissza kíván térni korábbi munkáltatójához.

Jelentős különbség van a visszatérni szándékozók arányában iskolai végzettség szerint is: míg a felsőfokú végzettségűek 89, addig a legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezőknek csupán 58 százaléka gondolkodik így. Összesen 27 ezer anya nyilatkozott úgy, hogy a gyermekgondozási ellátások lejárta után sem kíván visszatérni korábbi munkahelyére, ezt legnagyobb arányban a nem megfelelő műszakrenddel magyarázták. Ez az érvelés egyedül a diplomásokra nem volt jellemző.

A visszatérés után a nők 57 százaléka teljes, 13 százalékuk részmunkaidőben szeretne majd dolgozni, 30 százalékuk pedig egyelőre bizonytalan ebben a kérdésben. Az anyák 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rugalmas beosztásban dolgozna, míg távmunkáról 5,3 százalékuk beszélt.