Pintér tovább titkolózik a Századvégről

Nem túl beszédesek a minisztériumok a kormányzati agytröszttel kötött szerződéseikkel kapcsolatban.

A belügyminiszter a Magyar Liberális Pártot vezető Fodor Gábor írásbeli kérdésére azzal tagadta meg a nevek nyilvánosságra hozatalát, hogy a törvény az adatátadást csak szűk körben, hatósági és bírósági eljárásokhoz kapcsolódóan teszi lehetővé.

Pintér Sándor korábbi válaszából csak annyi derült ki, hogy 2013 októberétől kezdődően huszonegy munkatárs esett át a szükséges átvilágítási eljáráson, s a telephely is ebben az időben kapta meg a minősített adatok kezelésére szóló engedélyt. Igaz, korábban Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja elárulta, hogy az érintettek között ott vannak a Századvég tulajdonosai és vezetői is. A Századvég Alapítványt vezető háromfős kuratórium: Lánczi András, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és G. Fodor Gábor, míg a vezetők között van például Orbán Balázs vagy Lánczi Tamás.

A liberális politikus külön is rákérdezett, hogy Lánczi Tamás vagy az egyik hírportált is üzemeltető G. Fodor Gábor jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, a belügyminiszter szerint ugyanakkor nincs olyan információ, ami ezt megalapozná. Mint mondta, nincs a Belügyminisztériumnak olyan információja sem, ami arra utalna, hogy a Századvég nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Eközben a jobbikos Szilágyi György a minisztériumoknál érdeklődött a 2010-es kormányváltás óta a Századvéggel megkötött szerződésekről. Felemás válaszokat kapott. A Nemzetgazdasági Minisztérium például elárulta, hogy összesen hét szerződést kötöttek, nagyjából 115 millió forint értékben. A Belügyminisztérium is konkrét választ adott, ők kiadványokat rendeltek, valamivel több mint egymillió forintért.

Több tárca azonban csak a háttérintézményei által kötött szerződésekről beszélt. Így például a Miniszterelnökség, ahol a Nemzetstratégiai Kutatóintézet rendelt tanulmányt hatmillió forintért. A külügyi tárcához tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. is szerződött velük, kilencmillió forintért. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanakkor még erre sem válaszolt, mert – mint írták – nem vezetnek ilyen nyilvántartást. A válaszokban nem esik szó arról a körülbelül négymilliárdos tételről, amennyiért még az előző ciklusban rendelt tanulmányokat a Miniszterelnökség, és amiket ki is kell adnia a tárcának.