Januártól már nemcsak különböző képzésekkel igyekeznek versenyképessé tenni a közfoglalkoztatottakat a nyílt munkaerő-piacon, de anyagilag is ösztönzik az érintetteket, hogy lehetőleg minél előbb helyezkedjenek el, és ne az legyen a céljuk, hogy a lehető leghosszabb időt töltsék el közfoglalkoztatottként.
Idén január 1-jén lépett hatályba ugyanis a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásáról szóló kormányrendelet, amely új eszközt vezet be az érintettek elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedésének ösztönzésére. A juttatás számításának alapja a foglalkoztatást helyettesítő támogatás mindenkori öszszege. Az első kifizetésekre már februárban sor kerülhet. A Pintér Sándor vezette belügyi tárca lapunk kérdésére elmondta: a nemzetgazdasági tárca számításai szerint 25-30 ezer, az elsődleges munkaerőpiacra kikerülő közfoglalkoztatott lenne jogosult a támogatásra, átlagosan négy hónapig. Ez mintegy 2,5 milliárd forint forrást igényel, amit a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi keretéből finanszíroznak.
Mint ismeretes, jelenleg a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (fht) azok jogosultak, akiknek nincs munkájuk és nem felelnek meg sem az álláskeresési járadék, sem az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti díj jogosultsági feltételeinek, amely ellátásokat a köznyelvben segélynek neveznek. Az fht összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, jelenleg 22 800 forint, vagyis ha átlagosan négy hónapig jár majd a támogatás a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedő közfoglalkoztatottaknak, az mintegy 100 ezer forint pluszpénzt jelenthet nekik.
A vonatkozó kormányrendelet szerint elhelyezkedési juttatásra az jogosult, akinek a legalább egy hónapja fennálló közfoglalkoztatási jogviszonya a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül azért szűnt meg, mert határozatlan idejű vagy legalább egy évre szóló határozott idejű munkaviszonyt létesített, és az érintett kérelem benyújtását megelőző két éven belül összesen legalább 180 napig közfoglalkoztatási jogviszonyban állt. Az elhelyezkedési juttatás további feltétele, hogy az igénylő legalább napi hat-, megváltozott munkaképességű személy esetében napi négyórás munkaviszonyt létesítsen, és az minimum addig folyamatos legyen, ameddig a közfoglalkoztatásban élő szerződése volt.
A munkaviszony fennállását a munkaadónak havonta igazolnia kell. Az egykori közmunkásnak járó juttatás összege megegyezik a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnését követő naptól addig az időpontig tartó időtartamra számított összegével, ameddig a közfoglalkoztatási jogviszony fennállt volna, ha az érintett nem helyezkedik el. Az igénylőnek haladéktalanul be kell jelentenie, ha munkaviszonya előbb lejár, mint ameddig közfoglalkoztatottként alkalmazták volna. Ebben az esetben az elhelyezkedési juttatás arányos összege illeti meg, ha a munkaviszonya a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával vagy a munkáltató rendes felmondásával szűnt meg. A támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és az érintett köteles a már felvett támogatást visszafizetni, ha a munkaviszony idő előtt a munkavállaló rendes felmondásával, közös megegyezéssel vagy a munkaadó azonnali hatályú felmondásával szűnik meg. Az elhelyezkedési juttatást havi bontásban, utólag kell folyósítani, és az a támogatási időtartam lejártát követő két évig nem igényelhető újra.
Annak, aki igényt tart a pluszpénzre, kérelmeznie kell, hogy folyósítsák neki. A kérelemnek tartalmaznia kell az érintett nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, a közfoglalkoztató, valamint a munkaadó megnevezését, illetve a közfoglalkoztatási jogviszony, továbbá a munkaviszony időtartamának megjelölését. A támogatással kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat a járási hivatal látja el.
Mint ismeretes, a kormány már az idei költségvetésben azt hangsúlyozta, hogy a célja a segélyből élők minél nagyobb körének bevonása a közfoglalkoztatásba, majd onnan az érintettek nyílt munkaerőpiacra juttatása. A büdzsé indoklása szerint a jelenleg segélyből, azon belül foglalkoztatást helyettesítő támogatásból élők mintegy 20 százalékát akarják idén bevonni a közfoglalkoztatásba. Ennek érdekében 2016-ban 340 milliárd forintot irányzott elő a kormány közmunkára, ez 70 milliárd forinttal több a tavalyi keretnél. Előzetes számítások szerint ez az összeg átlagosan 253 ezer ember közfoglalkoztatását teszi lehetővé, vagyis közel ötvenezerrel többen kapnak munkalehetőséget, mint tavaly, amikor havi átlagban 200 ezer ember dolgozott. A végső cél az, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők fokozatosan munkába álljanak, és a közfoglalkoztatásból átlépjenek az elsődleges munkaerőpiacra.
