A XXI. század egyik nagy nehézsége a hagyományos családmodell válsága, a válások folyamatosan növekvő száma. A családok szétbomlásának legnagyobb áldozatai a gyerekek, akik mindenképpen traumaként élik meg a szüleik válását, de azt, hogy mennyire üt mély sebet a gyerek lelkén szétköltözés, elsősorban a szülők viselkedése és a gyerekkel folytatott beszélgetések határozzák meg. Alaptétel, hogy a gyereknek akkor is az édesapja és az édesanyja marad a két szülő, amikor ők már nem tekintenek egymásra férjként és feleségként, és ezt mindkét felnőttnek tiszteletben kell tartania. Fontos, hogy beszélni kell a válásról a gyerekkel, de az már nem mindegy, hogy mit mondunk el neki, és az sem, hogyan tesszük ezt.
– Válás esetén az események két szinten zajlanak, egyrészt párkapcsolati, másrészt pedig családi szinten. A kapcsolat megromlásához vezető esetleges kínos, botrányos részletek vagy a másik iránt érzett gyűlölet nem tartozik a gyerekre, őt nem szabad a felnőttek megoldatlan konfliktusaival terhelni – mondja Bojti Andrea gyermekpszichológus. A szakember szerint a kamaszok esetében sokszor úgy tűnik, hogy a gyerek partner a problémák kezelésében, de ez nincs így, a valóságban túlságosan nagy lelki terhet rakunk a vállára. A gyerekek azért viselkednek látszólag partnerként, mert megtiszteltetésnek érzik, ha a szülő „barátai” lehetnek, de valójában nem tudnak mit kezdeni a helyzettel.
A gyermekpszichológus-blog szerzője lapunknak elmondta: válás esetén az egyik legfontosabb szempont, amelyet tiszteletben kell tartanunk, hogy akárhogyan alakuljon is az élet, a gyereknek az apja ezután is az apja, az anyja az anyja marad. A vér szerinti rokonságot nem lehet megszüntetni vagy elfelejteni.
Bojti Andrea szerint a gyermek a család szétbomlásakor létbizonytalanságot él át. Számára a szülők teremtette otthon jelenti a világot, így válás után az a legfontosabb, hogy az új életét kialakítsák. A szakember számtalan „válási módszerrel” találkozott már: vannak olyan családok, ahol úgy tervezik, az apa minden estét a régi családi fészekben tölt, és csak lefekvés után megy el otthonról, hátha így fel sem tűnik senkinek, hogy már nem élnek párkapcsolatban. Más szülők a kezdetektől beavatják a gyerekeket a részletekbe, és nyíltan beszélnek velük párkapcsolati krízisükről. A jó megoldást illetően ebben a helyzetben sem lehet egyértelműen állást foglalni, hiszen nincs két egyforma család. Egy biztos, ha egy kapcsolatban válásra kerül a sor, és gyermek van a családban, ő is részese a történéseknek, tehát joga van tudni, mire számíthat. Semmiképp se próbáljuk titkolni a döntésünket, hiszen a családi titkok, ki nem mondott érzések szörnyű nyomást gyakorolnak a családtagokra. A gyerekeknek különös képességeik vannak, és könnyen ráéreznek a tabutémára.
Senkinek ne legyen az az illúziója, hogy fontos kérdésekben becsaphatja a gyereket
– hangsúlyozza a pszichológus.
A gyerekek számára a válás mindig trauma, még akkor is, ha nem mutatják ki. Az egységes családról alkotott kép omlik össze bennük, ezért is fontos beszélni róla és eloszlatni az esetleges félreértéseket. A gyerekek ugyanis hajlamosak magukat okolni a történtekért, azt gondolják, ők csináltak valami rosszat, és az ő hibájuk, hogy most elválnak a szülők.
Bojti szerint célszerű a gyerekkel akkor megbeszélni a szakítást, ha már a szülők eldöntötték, hol és kivel fog élni. Ezután közösen beszéljék meg a gyermekkel, hogyan alakul a további életük. Lehetőség szerint pénteken vagy hét végén és ne az utolsó pillanatban kerüljön sor a beszélgetésre, így van egy kis idő megnyugodni és felkészülni a költözésre. Ha a gyerek költözik, engedjünk neki beleszólást a szobája kialakításába. Ha ő maga dönthet arról, melyik játékot viszi magával, és mit hagy a régi szobájában, hamarabb kialakul a komfortérzete az új helyen.
Fontos tudatni a gyerekkel, hogy nem miatta válnak, és őt ugyanúgy mindig szeretni fogják. Ha gyermekünk még kicsi, érdemes elmagyarázni azt is, mit jelent a szeretet és mit a szerelem.
Ideális eset, ha úgy tudjuk közvetíteni a változásokat, hogy csak a szerelem múlt el a szülők között, de a szeretet megmarad. Ezt még az óvodások is megértik, pláne akkor, ha ők is szerelmesek valakibe
– mondja a szakember.
Azt azonban még a pszichológus szerint sem lehet előre kiszámítani, hogyan fognak reagálni a gyerekek a bejelentésre. Bojti Andrea találkozott olyan óvodás kislánnyal, aki nagyon örült az új szobájának, és büszkén dicsekedett társainak az új hercegnős takarójával, aztán később mégis kiderült, hogy nagyon megviselte a válás. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az új helyzetben türelmesek, megértők legyünk a gyerekekkel. A változásokhoz nekik is nehéz alkalmazkodniuk, ezért törekedni kell a fokozatosságra. Ha például új partnere van valamelyik szülőnek, érdemes későbbre halasztani a vele való megismerkedést. – Ha szükség van rá, akkor átmenetileg az eddigi szokásokon is változtathatunk, például kivételesen megengedhetjük, hogy az új helyen néhány napig a szülővel aludjon a gyermek – teszi hozzá a pszichológus.
