A jövőben az eddiginél sokkal több embertől követelhetik majd vissza a különböző jövedelempótló támogatásokat. A Magyar Nemzet által megismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által jegyzett salátatörvény-tervezet szerint jelenleg csak a rosszhiszeműen és jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás követelhető vissza az ügyféltől. A szaktárca szerint azonban a gyakorlatban előfordul, hogy a segélyt igénylő nem tekinthető rosszhiszeműnek, az ellátást mégis jogosulatlanul veszi igénybe. Az előterjesztés szerint ezért úgy módosítják a jogszabályt, hogy a jövőben nem kell bizonyítani a rosszhiszeműséget, a hatóságok pusztán a jogosulatlan felvétel esetén is visszakövetelhetik a pénzt. A szigorítás több mint 320 ezer embert érint: 262 ezer aktív korúak ellátásában, közismert nevén segélyből élő embert, mintegy 55 ezer, súlyos állapotú hozzátartozóját otthonában gondozó, ápolási díjból gazdálkodó személyt, valamint az időskorúak járadékából tengődő hatezer embert.
Nemcsak könnyebb lesz visszakövetelni a pénzt, de az állam eredményesebben is tudja majd behajtani a tartozást. A tervezet szerint ugyanis nemcsak munkából származó pénz tekinthető majd jövedelemnek, hanem a munkanélküliségre tekintettel folyósított ellátások is, így a jövőben azokból is levonható lesz a tartozás. Nem számít majd tabunak a segélyes lakása sem. Amennyiben az adós eladja az életvitelszerűen lakott ingatlanát, vagy átruházza az azon fennálló vagyoni értékű jogát, és a pénzből, vagy annak egy részéből egy éven belül nem vesz másik lakást, akkor az így befolyt összeget is jövedelemnek tekintik majd, és abból is levonható lesz a jogosulatlanul felvett segély. Az állam ugyanakkor a jövőben lehetővé teszi a hivataloknak a mérlegelés lehetőségét: a jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybe vett ellátás esetén a járási hivatal méltányosságot gyakorolhat, ha a megtérítésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négy és félszeresét, jelenleg 128 250 forintot.
A tervezetből az is kiderül, hogy a jövőben a korábbinál sokkal több esetben tartoznak majd bejelentési kötelezettséggel a hatóságoknak a szociális ellátásban részesülők. Be kell jelenteniük az illetékes szervnek, ha a részükre a segély igénylésekor más rendszeres pénzellátás megállapítására irányuló eljárás is folyamatban van. Ha az érintettnek már jár valamelyik ellátás, de időközben rájön, hogy esetleg másik, magasabb összegű ellátásra is jogosult lehet, vagy álláskeresési támogatást akar igénybe venni, akkor nyolc napot kap a bejelentésre. Ha valakiről megállapítják, hogy más ellátásra jogosult, akkor a jogosultság fennállásának időtartama alatt folyósított időskorúak járadékát, aktív korúak ellátását és az ápolási díjat vissza kell majd fizetni. Ráadásul a jövőben nemcsak az aktív korúak ellátására, de az ápolási díjra, valamint az időskorúak járadékára való jogosultság is megszüntethető lesz, ha az ügyfél akadályozza a jogosultság felülvizsgálatát.
Az aktív korúak ellátása a tartósan munka nélkül lévő személyek részére nyújtott ellátás. Ezen belül egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást kap az, aki egészségkárosodott személynek minősül, vagy 14 éven aluli gyermeket nevel, nem részesül gyermekgondozási támogatásban, és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani. Ha a rászoruló egyik fenti feltételnek sem felel meg, akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatásra lesz jogosult, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, jelenleg 22 800 forint. Ápolási díjra az jogosult, aki önmaga ellátására képtelen, felügyeletre szoruló, súlyosan fogyatékos embert ápol, vagy tartósan beteg gyermek gondozását végzi. A díj alapösszege 29 500 forint. A súlyosabb esetekben emelt összegű ápolási díjat, vagy kiemelt ápolási díjat folyósítanak. Az időskorúak járadékában a megélhetési jövedelemmel nem rendelkező nyugdíjas korú személyek részesülhetnek. Az ellátás havi összege jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (28 500 forint) 80 százaléka, ha az érintett házastársával, élettársával közös háztartásban él. A nyugdíjminimum 95 százalékát kapja, aki egyedülálló, a nyugdíjkorhatárt betöltötte, de 75 évesnél fiatalabb, és az alapösszeg 130 százaléka jár, ha a jogosult 75 évesnél idősebb.
