Csaltak a közmunkások pénzével

Több mint százmilliót követel vissza a Belügyminisztérium. Négy esetben büntetőfeljelentést tettek.

A Belügyminisztérium (BM) a közfoglalkoztatási programok tavalyi hatósági ellenőrzéseinek eredményeit összefoglaló, lapunk által megismert beszámolója szerint a havi ellenőrzési terveken felül a kormányhivatalok, járási hivatalok összesen 401 közfoglalkoztatási program esetében folytattak le ellenőrzést, és a szaktárca saját hatáskörben is vizsgálódott. Összesen 256 panasz vagy közérdekű bejelentés érkezett a BM-hez és az érintett hivatalokhoz. Ezek közül 15 olyan esetet találtak, ahol a jogsértés mértékét a szaktárca szerint szankcionálni kellett: kilenc esetben visszakövetelték a támogatás egy részét vagy egészét, négy esetben feljelentést tettek, további két alkalommal pedig rendbírságot szabtak ki.

A közfoglalkoztatási támogatás késedelmi pótlékkal növelt összegét a hatóságok akkor követelik vissza, ha a közfoglalkoztató az általa vállalt feladatokat vagy azok egy részét nem teljesíti. A feltárt kilenc eset kapcsán összesen 156,4 millió forintot kérnek vissza, a pénz 84 százalékát Jász-Nagykun-Szolnok megye két településétől követelik. A tavalyi év végéig azonban csak a pénz töredékét, mindössze 4,9 millió forintot fizettek vissza a szabálysértő közfoglalkoztatók. Ennek oka a BM szerint az, hogy bizonyos esetekben a hatósági eljárás még folyamatban van; máshol a közfoglalkoztató részletfizetést kért, de olyan eset is akad, ahol a támogatást teljesen elköltötték, és nincs miből visszafizetni a pénzt.

A négy feljelentésről annyit árul el a BM, hogy mindegyik esetben költségvetési csalás gyanúja miatt kezdeményeztek adóhatósági nyomozást egy-egy ügyben Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Zala megyében. A dokumentum szerint a hatóságok az ellenőrzések során rendszeresen találkoznak hiányosságokkal. Jellemző probléma, hogy nincs foglalkoztathatósági szakvélemény, a közfoglalkoztatási szerződéseket késedelmesen állítják ki, és helytelenül állapítják meg a közfoglalkoztatott bérét, mert az érintettnek nincs a munkakörnek megfelelő szakképesítése. Sok esetben hiányoznak a munkaköri leírások, nem teljes a szabadságok nyilvántartása. Rendszeresen előfordul, hogy nem megfelelő a munkaidő-nyilvántartás, hiányosak a jelenléti ívek, nincs munkanapló, és az is jellemző hiba, hogy nem a programelemnek megfelelő munkát végeznek a közfoglalkoztatottak.

A közfoglalkoztatók gyakran nem vezetnek megfelelő nyilvántartást a megtermelt javakat és a beszerzett nagy értékű eszközöket, illetve az üzemanyagot illetően. Az értékesítésből származó bevételeket nem vezetik át a közfoglalkoztatási támogatás kezelésére szolgáló elkülönített bankszámlára, márpedig csak így lehet nyomon követni, hogy a bevételt visszaforgatják-e a közfoglalkoztatásba. A beszámoló több egyedi esetet is bemutat. Egy Baranya megyei település például a belvíz-elvezetési programban a vállalt árokszakasz burkolásához szükséges lapokat nem gyártotta le, helyette a támogatásból beszerzett építőanyagokat járdaépítésre használta fel. Az önkormányzat ráadásul a munka során valótlan adatok közlésével megtévesztette a hatóságot, munkanaplót egyáltalán nem vezettek. A támogató hatóság végül 1,8 millió forint visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot.

Szintén súlyos jogsértéseket állapítottak meg egy Csongrád megyei magánerdő-gazdálkodónál. A cég nem megfelelően kezelte a közfoglalkoztatási programok kezelésére létrehozott elkülönített számlát, nem szerezte be a szükséges munkaeszközöket, és késett a közfoglalkoztatottak bérének kifizetésével is. Tőle a hatóság több mint 9,5 millió forintot követel vissza. Egy Fejér megyei város önkormányzata pedig saját épületének átépítésébe bukott bele. A településnek egy mezőgazdasági program keretében át kellett volna alakítania egy épületet feldolgozóüzemmé, ám ezt nem tette meg, mert nem volt meg az ehhez szükséges saját forrása. Az önkormányzatnak viszsza kellett fizetnie az üzem építésére folyósított támogatást. Egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen pedig arról érkezett bejelentés, hogy a közfoglalkoztatottak nem a kijelölt munkahelyeken, hanem egy-egy magánszemély szőlőültetvényén dolgoznak. Bár az eset valósnak bizonyult, az önkormányzatnak csak a támogatást kellett visszafizetnie, feljelentésről nem szól a beszámoló, és az sem derül ki, kinek a szőlőjét művelték.

A legnagyobb jogsértéseket Jász-Nagykun-Szolnok megyében találták. Az egyik megyei település esetében a Start munkaprogram ellenőrzése során kiderült, hogy a közfoglalkoztató nem vezetett megfelelő nyilvántartást az állatállományról, hiányosak voltak a számlák és a pénztárbizonylatok. Az állatok elhullásának pontos száma és az értékesített mennyiség nem volt egyértelműen megállapítható, a bevételek közfoglalkoztatásba történő visszaforgatását nem lehetett nyomon követni. A meg nem nevezett önkormányzattól összesen 51,5 millió forintot követelnek vissza, ami ellen a település fellebbezést nyújtott be, a másodfokú eljárás folyamatban van. Egy másik, szintén Jász-Nagykun-Szolnok megyei település önkormányzatától összesen – két eljárásban – 81 millió forintot követelnek vissza, mert az önkormányzat a közfoglalkoztatási programok esetében megszegte a hatósági szerződésekben foglaltakat, valamint nem a kérelmek tartalmának megfelelően valósította meg a programokat.