Egyre több gyerek marad ki az iskolából

Több a fiú, mint a lány, a falvakban élők pedig sokkal inkább veszélyeztetettek, mint a városiak.

A korai iskolaelhagyás rátája azoknak a 18–24 éveseknek az arányát méri, akiknek nincs középfokú szakiskolai végzettségük vagy érettségijük, és nem is vesznek részt oktatásban. Hazánkban ez az arány 2011-es népszámláskor 12,6 százalék volt. 2010-ig egyébként folyamatosan csökkent a mutató, de azóta megfordult a tendencia, és az uniós folyamatokkal ellentétesen újra emelkedni kezdett a leszakadók aránya.

A statisztikai hivatal tanulmánya most nemcsak azt vizsgálta, hányan esnek ki az oktatásból, hanem azt is megpróbálta feltárni, kikből lesznek iskolaelhagyók. A közel 109 ezer korai iskolaelhagyó közül 79 ezer legfeljebb az általános iskola nyolcadik évfolyamát végezte el.

Huszonkilencezren pedig ugyan elkezdtek valamilyen középfokú iskolát, de végzettséget nem szereztek. Az iskolatípusokat tekintve a lemorzsolódás a szakiskolákban a legnagyobb, a képzést megkezdő diákok 18,2 százaléka nem fejezi be az iskolát. Az érettségit adó középiskolákból ennél jelentősen kisebb arányban – szakközépiskolában 5,6, gimnáziumban 3,2 százalék – lépnek ki az iskolarendszerből végzettség megszerzése nélkül.

A népszámlálás adatai szerint a nemzetiségek két csoportjában jelentős az alacsony végzettségűek aránya: a 18–24 éves cigány nemzetiségűek 63,3 százaléka, a román nemzetiségűek negyede minősül korai iskolaelhagyónak.

Közrejátszik a tanulás eredményességében az egészségi állapot is. Az érintett korosztályban a 16 ezer fogyatékossággal élő fiatal egyharmada lépett ki az oktatási rendszerből legfeljebb alapfokú végzettséggel, ezen belül a fogyatékossággal élő férfiak 40 százaléka vált leszakadóvá. Legkisebb arányban a nagyothallók és a gyengénlátók szakadnak le, esetükben 17,5, illetve 17,8 százalékos az iskolaelhagyási arány. Ugyanakkor az autisták 56,8, a mentálisan sérültek 58,5, az értelmi fogyatékosok 64,3 és a beszédfogyatékosok 65,8 százalékának legfeljebb általános iskolai végzettsége van.

Akik nagyon fiatalon kötnek házasságot, könnyebben hagyják ott az iskolapadot. A korai iskolaelhagyónak számító 18–24 évesek 7,6 százaléka házas, miközben a teljes korcsoportban ez a mutató csupán 2,7 százalék. A válások is nagyobb arányban fordulnak elő az oktatási rendszerből korán kilépők körében, a korcsoporthoz tartozó elváltak 46 százaléka a leszakadók közül kerül ki. Magasabb közöttük az élettársi kapcsolatban élők aránya is: a korai iskolaelhagyók közel harmada, míg a teljes korosztály kevesebb mint tizede él ilyen viszonyban.

A korai iskolaelhagyás egyik oka lehet a korai gyermekvállalás is. Míg a 18–24 éves nők 90 százaléka gyermektelen, addig a korai iskolaelhagyónak számító fiatal nők több mint felének van gyermeke, 15,8 százalékuknak már kettő, 8,4 százalékuk pedig zsenge kora ellenére már három vagy annál több gyermeket hozott világra. A férfiak esetében is számottevő a különbség: a korai iskolaelhagyók 21, az összes 18–24 éves férfi 4,4 százalékának van gyermeke. Minél több gyermeket vállal valaki fiatalon, annál nagyobb eséllyel esik ki az oktatási rendszerből. A 18–24 éves egygyermekesek több mint fele (52,3 százalék), a kétgyermekesek több mint háromnegyede (76,9 százalék), a három vagy annál több gyermekesek pedig több mint 90 százaléka korai iskolaelhagyó.

A KSH azt is vizsgálta, milyen családból jöttek a korai iskolaelhagyók. Az adatok szerint a leszakadó gyermekek aránya a házaspáros típusú családokban a legalacsonyabb, és az élettársi kapcsolatban élők gyermekei között a legmagasabb. A korai iskolaelhagyó gyermekek szülei többségének maguknak is legfeljebb alapfokú végzettségük van, az apák több mint felének, az anyák kétharmadának van legfeljebb nyolc osztálya. A nyolc osztálynál is alacsonyabb végzettségű szülők esetén a gyermekek iskolaelhagyási rátája meghaladja az 50 százalékot, de csak az általános iskolát befejező szülők gyermekei között is egyötöd azoknak az aránya, akik középfokú végzettség megszerzése nélkül lépnek ki az oktatási rendszerből. A középfokú végzettségű szülők gyermekeinek már csupán hat százaléka lesz korai iskolaelhagyó, ezen belül az érettségizetteknél 2,5 százalék ez az arány. A diplomások gyermekei között elenyésző (egy százalék) a legfeljebb általános iskolai végzettséget szerzők hányada.

A foglalkoztatott szülők gyermekei között a legalacsonyabb a korai iskolaelhagyók aránya (7,7 százalék). Az inaktív keresőnek számító anya esetében már a gyermekek ötöde, míg inaktív apa esetén a gyermekek 13 százaléka lép ki az oktatási rendszerből középfokú végzettség nélkül. Az eltartott szülők gyermekei a legveszélyeztetettebbek: eltartott apa esetén a gyermekek közel negyede (24,6 százalék), gyermekét egyedül nevelő eltartott szülő esetén több mint ötöde (21,4 százalék), míg az eltartott anyák gyermekeinek 15,9 százaléka esik ki a rendszerből.

Jelentősek a regionális különbségek is: a korai iskolaelhagyók arányát tekintve Észak-Magyarország a leginkább érintett, az itt élő 18–24 évesek ötödének legfeljebb általános iskolai végzettsége van. Szintén magas az iskolaelhagyás mutatója az Észak-Alföldön, ahol minden hatodik fiatal kiesik a rendszerből. Ezzel szemben Nyugat-Dunántúlon a vizsgált korcsoport csupán tizede (9,7 százalék) minősül korai iskolaelhagyónak, Közép-Magyarországon pedig még ennél is kisebb (8,4 százalék) az arányuk.

Három megyében kiemelkedően magas a korai iskolaelhagyók aránya: Nógrádban (21,2 százalék), Szabolcs-Szatmár-Beregben (20,8 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplénben (20,5 százalék) minden ötödik fiatal hagyja abba tanulmányait középfokú végzettség megszerzése nélkül. További három megyében – Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Somogy – öt százalékponttal meghaladja a leszakadók aránya a 12,6 százalékos országos átlagot. Budapesten viszont mindössze 6,5 százalékos ez a mutató, és szintén az átlagnál alacsonyabb a korai iskolaelhagyók aránya Csongrád (7,6 százalék), Győr-Moson-Sopron (8,3 százalék) és Vas (9,9 százalék) megyében.

A korai iskolaelhagyók közel fele községben él, miközben a teljes 18–24 éves korosztály kevesebb mint harmada falusi. A korai iskolaelhagyás problémája őket érinti a legnagyobb mértékben: a falusi fiatalok közül minden ötödik középfokú végzettség megszerzése nélkül lép ki az oktatási rendszerből, ezzel szemben a nagyvárosokban alig 7,2 százalék ez az arány. A kisebb városokban élő fiatalok iskolaelhagyási rátája az országos átlaghoz közelít.

A korai iskolaelhagyók között kiemelkedő az inaktív keresők és a munkanélküliek aránya. A 18–24 évesek 23,2 százalékos munkanélküliségi rátája egyébként is magas, de ehhez mérten is kiemelkedő a korai iskolaelhagyónak minősülő fiatalok 40,6 százalékos mutatója.

Azoknak, akiknek sikerül munkát találniuk, jellemzően az építőiparban, a mezőgazdaságban dolgoznak, vagy közfoglalkoztatottak lesznek. Az ipari, építőipari munkát végző 18–24 évesek közül körülbelül minden hatodiknak legfeljebb általános iskolai végzettsége van, a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak pedig közel 30 százaléka korai iskolaelhagyó. Az érintettek 12,2 százaléka közmunkás, ami közel háromszorosa a teljes 18–24 éves korosztályra jellemző mutatónak. Szintén nagy arányt képviselnek a korai iskolaelhagyók között az alkalmi munkavállalók (5,9 százalék), szemben a teljes korosztály 3,4 százalékos részesedésével. A távoli kilátások sem sokkal jobbak: a 15–64 éves népesség (vagyis az aktív korúak) körében az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatási aránya a legalacsonyabb (27,1 százalék). A középfokú végzettségűek körében ez az arány meghaladja a 60, a felsőfokú végzettségűeknél pedig a 78 százalékot.