Elúszhat a szabad tankönyvválasztás

A kormány egyelőre hajthatatlannak látszik az ügyben, emiatt nem valószínű, hogy a szeptemberben kezdődő tanévben bármi is változna.

Április 1-jén kezdődik a tankönyvrendelés az iskolákban, ezért, mivel várhatóan nem változtat a kormány a tankönyvjegyzéken, az ősszel kezdődő tanévben már biztosan nem áll helyre a tankönyvválasztás szabadsága. Erről Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) elnöke beszélt a Magyar Nemzetnek.

A kormány 2013-as közoktatási reformja után az Oktatáskutató és -fejlesztő Intézet fogott az állami kiadványok fejlesztésébe. Ezek a tankönyvek kísérletiek, ami azt jelenti, nem estek át engedélyeztetési folyamaton, így a bevezetésüktől számított három éven belül a pedagógusoknak kell jelezniük a tapasztalatokat.

A Tanosz elnöke elmondta, korábban a magánkiadók által készített tankönyveknek szigorú engedélyeztetési folyamaton kellett átesniük. Ez azzal kezdődött, hogy a kiadók már előzőleg szakértőt kértek fel a tankönyvek ellenőrzésére, csak utána bocsáthatták azt a hivatalos szervek elé. Ezután az Oktatási Hivatal három szakértője bírálta el 90 nap alatt, hogy megfelelő minőségű-e a tankönyv. Ha hibát találtak, azok kijavítása után a kiadó újabb 30 napot várt az engedély kiadására. Az oktatáskutató kiadványai viszont nem estek át ezen az eljáráson, mindössze a Nemzeti Tankönyvtanács néven létrehozott szervezet bólintott rá az alkalmazásukra.

A magánkiadók 2013 óta csak akkor kezdhetnek a tankönyvek akkreditációjába, ha arra születik miniszteri felhívás. Kereszty Péter szerint ma az a jellemző, hogy ilyen felhívás közismereti tárgyakra nem érkezik, csak nyelvi, szakképzési, erkölccsel vagy hittannal foglalkozó, illetve nemzetiségi tankönyvekre – tehát általában azokra a területekre, ahol egyébként valóban szükséges volna az állami beavatkozás, hiszen a nyelvkönyveket leszámítva a magánkiadóknak nem éri meg ilyen típusú tankönyveket gyártaniuk a drága fejlesztés és az alacsony példányszám miatt. A magánkiadók 2012-ben még készíthettek a 2013. január 1-jén életbelépő új kerettantervhez illeszkedő tankönyveket, de a sietség miatt csak az alsó és felső tagozat, valamint a középiskola első két osztályai számára tudtak tankönyveket írni, mindezek későbbi évfolyamaira nem.

Ezzel ellentétben az oktatáskutatónak volt módja az új kerettantervhez igazodó tankönyvcsaládok befejezésére, így most teljes állami tankönyvsorozatok állnak szemben a magánkiadók csonka könyvsorozataival. A magánkiadók ugyanis – miniszteri felhívás híján – már nem fejezhették be az új kerettantervhez igazodó tankönyvsorozatok kifejlesztését. Ám a Tanosz elnöke szerint a gyakorlatban még így is sokan inkább a magánkiadók könyveit választják. Az alsóbb osztályoknál megveszik a magánkiadók által jegyzett tankönyveket, a felsősöknél pedig a kiadók korábbi kerettantervhez írt könyveiből tanítanak, hiszen sok tárgy esetén csak minimális az eltérés a régi és az új tantervek között. Ám a magánkiadók így is 50-90 százalékos forgalom-visszaesést tapasztaltak az elmúlt három évben.

Kereszty Péter úgy véli, ha a kormánynak továbbra is sikerül az időhúzás, akkor a tiltakozó tanárok hiába harcolják ki a tankönyvpiac szabadságát – ami szerepel 12 pontos követelésükben –, addigra elhalnak a magánkiadók. Ugyanis 2013-ban öt évre szóló engedélyt kaptak a könyveik, ez 2018. augusztus 31-én jár le. Ugyanakkor ha a 2018–2019-es tanévben szeretnének választani a pedagógusok a magánkiadók kiadványaiból is, akkor ezek akkreditációját legkésőbb a jövő év nyarán el kell indítani. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint ugyanis csak a 3-4 hónapos engedélyeztetési folyamat után kérvényezhetnék 2017 decemberében, hogy felkerüljenek a könyvek a következő évi tankönyvjegyzékre. Tehát a magánkiadóknak legfeljebb bő egy évük van hátra, mielőtt végleg kiszorulnak a tankönyvpiacról.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke lapunk megkeresésére úgy nyilatkozott: ők is támogatnák a tankönyvpiac felszabadítását. Véleménye szerint nem teljesült az az állami cél, hogy a jelenleginél korszerűbb könyvek kerüljenek a piacra. – Három-négy, nagyságrendekkel jobb irodalomtankönyvet tudok felsorolni, mint a mostani kísérleti tankönyvek – mondta.

Szerinte az általános iskolások állami tankönyvei „szegényesek, tartalmilag színtelenek és bezártak” a magánkiadókéihoz képest. A gimnáziumi irodalomkönyvben sok a szakmai hiba is, ráadásul hiába épül korszerű koncepcióra, ez nem teljesül. Például a könyvekben megadott internetes háttéranyagok rendkívül hiányosak, a feladatok mechanikusak és csupán ismeret-visszakérdező jellegűek.

Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója arról számolt be lapunknak: a kísérleti tankönyveket látva inkább meg sem rendelték azokat a gyerekeknek, csak a szöveggyűjteményeket, amelyek „tele vannak hibákkal”. A diákoknak így fénymásolatokat osztanak, projektorral vetítik ki a tananyagot, illetve beszkennelik számukra a már bevált tankönyveket.

Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy terveznek-e módosítást a tankönyvjegyzéken, de lapzártánkig nem érkezett válasz.