Jelenleg 125 ezer ember részesül rehabilitációs ellátásban, amely mellett eddig legfeljebb heti 20 órában (napi négy órában) lehetett dolgozni. Aki ennél többet vállalt, attól a munkavégzés idejére megvonták az ellátást. A négy év alatt összegyűlt tapasztalatok birtokában már a kormány is úgy látja, a jelenleg érvényben lévő rendelkezés gátolja az érintettek sikeres munkaerő-piaci rehabilitációját. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által kezdeményezett törvénymódosító javaslat indoklása szerint a félnapos időkorlát nem ösztönzi az érintetteket, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak, pedig a rokkantsági ellátásban részesülőkkel szemben éppen ez a csoport az, amely akár nyolc órában is vissza tudna térni a munkába.
A megváltozott munkaképességű személyek állapotuktól függően rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülnek. Azok, akik az eljáró hatóság szerint visszavezethetők a munkaerőpiacra, rehabilitációs ellátásra jogosultak, míg rokkantsági ellátás azoknak jár, akiknek a rehabilitációja egészségi állapotuk miatt nem javasolt.
A hatályos jogszabály szerint a rehabilitációs ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, és a heti munkaideje meghaladja a 20 órát. A jövőben azonban bármennyit dolgozhat az érintett: amennyiben a kormány támogatja és a parlament elfogadja a módosítást, a kitétel csak az lesz, hogy a megváltozott munkaképességű személy jövedelme három hónapon keresztül ne legyen több a minimálbér 150 százalékánál. Ha a rehabilitációs ellátás 2016. március 31-én azért szünetel, mert az érintett heti 20 óránál többet dolgozik, akkor az ellátást 2016. április 1-jétől folyósítani kell neki.
Az előterjesztés ezenfelül az eddiginél értékállóbbá tenné a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás havi összegét is. Eddig mindkét juttatás – immár 4 éve változatlanul – a 2012-es minimálbér bizonyos százalékában volt meghatározva, vagyis az ellátások folyamatosan veszítettek értékükből. Az előterjesztés most 94 500 forintban határozza meg a számítás alapösszegét, és rögzíti, hogy a számítási alap minden évben a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban nő majd.
Változik a rehabilitációs időszak számítása is, ez azonban a korábbinál kedvezőtlenebb lesz. Eddig legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapíthatták meg az ellátásra való jogosultságot, legfeljebb a folyósítás kezdetétől számított 3 évre. A jövőben azonban csak akkortól jár majd az ellátás, amikor az ügyben a hatóság meghozta az érdemi döntést, és ettől az időponttól kell majd számolni a legfeljebb hároméves jogosultsági időszakot is.
A tervezett törvénymódosítás ugyanakkor az eddigieknél komolyabb szankciókat alkalmazna azokkal a megváltozott munkaképességű személyekkel szemben, akik az eljáró hatóság szerint nem működnek együtt megfelelően. Amennyiben a rehabilitációs ellátásban részesülő személy az együttműködési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, akkor az ellátás folyósítását 3 hónapra fel kell függeszteni – áll az előterjesztésben. A folyósítás felfüggesztésének időtartamát ráadásul bele kell számítani a jogosultság időtartamába. Új elem az is, hogy a rehabilitációs hatóság a biztosításban töltött idő és a havi átlagjövedelem számításához szükséges adatok beszerzése céljából nyilatkozattételre hívhatja fel az ügyfelet, a foglalkoztatótól vagy más adatszolgáltatásra kötelezettől adatot kérhet, de akár helyszíni szemlét is tarthat, illetve „más bizonyítási eljárást” folytathat le. A megváltozott munkaképességűeknek rövidebb idejük lesz bejelentési kötelezettségük teljesítésére is: az eddigi 15 helyett csak 5 napot kapnak arra, hogy a hatóságnál bejelentsék, ha az egészségi állapotukban tartós javulás vagy rosszabbodás következett be, keresőtevékenységet folytatnak, vagy munkájuk megszűnt, illetve jövedelmük 3 hónapon keresztül meghaladta a minimálbér 150 százalékát.
A javaslat kibővíti a rehabilitációs hatóság által vezetett nyilvántartások körét, amelyben megjelenik az akkreditált szolgáltatókra vonatkozó nyilvántartás vezetésének kötelezettsége is. A kormány a jövőben rendeletben határozza majd meg azoknak az akkreditált foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szervezeteknek a körét, amelyek tevékenységéhez támogatást nyújt.
Mint ismeretes, a kormány 2011-ben alakította át a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó szabályozást, és kötelezett több százezer embert felülvizsgálatra. A hatóság vizsgálatainak célja, hogy különválasszák azokat, akiknek állapota nem végleges, így még visszavezethetők a munkaerőpiacra, illetve kiszűrjék az ellátást indokolatlanul igénybe vevőket. A legutóbbi, tavaly ősszel nyilvánosságra hozott adatok szerint már több mint húszezer embertől vonták meg a rehabilitációs ellátást állapotjavulás miatt, további tízezren pedig nem mentek el a kötelező felülvizsgálatra, így a rokkantsági rendszer átalakítása óta összesen harmincezer ember veszítette el jogosultságát a rehabilitációs ellátásra. A rendszer átalakítása óta az ellátást újonnan igénylőknek is szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük. Az új igénylők közül 2012-től 2015 első negyedévéig összesen 63 793 ember kérelmét utasították el.
