Világvárosokkal szemben is merjünk nagyot álmodni

Megnéztük, a helyszínek mivel szállnak harcba a világ legnagyobb sporteseményének megrendezéséért.

A pályázatban négy klaszter szerepel: a belváros, a San Fernando-völgy, a nyugati part és a South Bay. A sportesemények megrendezésében fontos szerepet szánnának az Inglewoodban épülő új amerikaifutball-stadionnak, míg a felújított Los Angeles Coliseum adna otthont az atlétikai versenyeknek, illetve a nyitó- és záróünnepségnek. Az úszó- és műugróversenyeket a Los Angeles Football Club 2018-ban elkészülő, 22 ezer férőhelyes stadionjában kialakított ideiglenes medencében tartanák, a tornaversenyeket pedig a Forumban, Inglewoodban. A belvárosi helyszínek közül a súlyemelés a Microsoft Theaterben, az ökölvívás, a vívás, a kézilabda, a cselgáncs, az asztalitenisz és a birkózás a Convention Centerben kapna helyet, míg a strandröplabdát, a triatlont és a nyílt vízi úszást a Santa Monica Beach látná vendégül. Az olimpiai falut a Kaliforniai Egyetem campusán alakítanák ki, a 16 500 férőhelyet 17 ezerre bővítenék. A szervezők szerint a versenyhelyszínek 90 százaléka félórányi távolságon belül lenne innen. A médiaközpontnak a Dél-kaliforniai Egyetem adna otthont.

A pályázat másik nagy erőssége, hogy a városvezetők és a szervezőbizottság tagjai nem terveznek más fejlesztést azokon túl, amelyeket a város az olimpiától függetlenül is meg akar valósítani a következő években. A közlekedés 300 milliárd dolláros fejlesztése sem új keletű, és ennek több vasútvonal meghosszabbítása, illetve a fő reptérhez vezető útvonal modernizálása is része.

Miután az olasz főváros is volt már házigazda (1960), érthető, hogy az akkori tapasztalatokat ők is felhasználták a pályázatuk elkészítésekor. Ám mégsem ez a fő csábítás Róma kandidálásában, hanem az, hogy a leadott jelentkezésben az áll, ókori helyszíneket is bevonnának a 2024-es olimpia megrendezésébe. A kerékpáros-sprintversenyeknek a Forum Romanum, a strandröplabdatornának a Circus Maximus adna otthont, a maratonfutás mezőnye áthaladna a Szent Péter téren, befutója Nagy Konstantin diadalíve alatt lenne, a sportolók éjszakai felvonulása pedig a Colosseumnál lenne. Elképesztő látvány lenne, az egyszer biztos. Emellett az 1960-as olimpia versenyhelyszínei közül több is szerepel Róma pályázati anyagában.

Persze a pályázat vezetője sem akárki – a Ferrari korábbi elnöke, Luca di Montezemolo –, míg a világhírű zeneszerző, a napokban Oscar-díjat kapott Ennio Morricone készítené a római olimpia hivatalos dalát. Los Angeleshez képest van egy kis lemaradásuk a tervezett olimpiai helyszínek készültségi fokát illetően, amely jelenleg hetvenszázalékos. A várható költségvetés 5,3 milliárd euró, ebből a helyszínek építésére, felújítására a tervek szerint 2,1 milliárdot fordítanak, de az ideiglenes helyszínek létrehozásának költségeit a szervezők szerint nagyrészt fedezné a NOB-tól érkező hozzájárulás.

Az olimpiai falu és egy többfunkciós sportcsarnok a város szélén, a Tor Vergata Egyetem területén épülne. Ugyanitt lennének a teniszmeccsek, mert a Pietrangeli teniszközpontot a műugrók vennék birtokba. A meglévő létesítmények közül az Olimpiai Stadion adna otthont az atlétikaversenyeknek, a Foro Italico pedig a vizes sportágaknak, a médiaközpont a Rai olasz állami televízió székhelyén jönne létre. A rómaiak becslése szerint az olimpiának köszönhetően körülbelül 177 ezer új munkahely létesülhetne, a közép-olaszországi régió pedig 2,9 milliárd euró gazdasági hasznot könyvelhetne el.

A francia főváros eddig szintén kétszer, 1900-ban és 1924-ben rendezett már olimpiát. Mindkettő jó régen zajlott le, ugyanakkor Párizs az elmúlt időszakban számos nagy világversenynek adott otthont. Ebből következően a pályázatuk szerint a tervezett versenyhelyszínek 95 százaléka már áll, vagy minimális, befektetéssel létrehozott ideiglenes létesítmény lenne. Hangsúlyozták, hogy a sportolók 85 százalékának fél óránál is kevesebbet kellene utaznia a versenyeik helyszínére, sőt a Szajna közelében felépített olimpiai falutól félórányi távolságon belül 480 edzési lehetőség állna rendelkezésre, ami optimális a versenyzők számára.

Hogy ez miként lehetséges? Nos, a tervekben két zóna szerepel: 36 helyszín a főváros központjában, illetve attól néhány kilométerre, északra, Saint-Denis-ben kapna helyet. Több sportág versenyeit is rangos létesítményben rendeznék meg: az atlétikai viadaloknak a Stade de France, a tenisztornának a Roland Garros a tervezett helyszíne, a kosárlabdameccseknek pedig a Bercy csarnok adna otthont.

Az ideiglenes létesítmények közül néhány történelmi környezetben kapna helyet, a lovas versenyek például a versailles-i palotánál, a strandröplabda pedig az Eiffel-torony lábánál. Ugyanakkor a vizes központ, a médiafalu, valamint az olimpiai és paralimpiai falu Párizs fiatal, gyorsan fejlődő külső régióiban kapna majd helyet. Nem lebecsülendő szempont az utóhasznosítást figyelembe véve, hogy 3500 lakást biztosítanának a helyi közösségnek a játékok után, fontos szerepet játszva ezzel a belváros és a külső kerületek közötti szakadék csökkentésében.

És akkor nézzük a magyar fővárost, és annak pályázatát! Budapest eddig kilencszer jelentkezett olimpiai rendezésért, ám eddig egyszer sem nyerte el a jogot. Ez akár előny is lehet a versengésben. A nagy gond az, hogy szemben a három vetélytárssal, szinte egyetlenegy létesítmény sincs olyan állapotban – félő, még a tervezőasztalon sem –, ami jelenleg alkalmas lenne olimpiai versenyszám megrendezésére. Az elképzelés a versenyek helyszíneit az úgynevezett poliklaszteres modell alapján több halmazba osztja szét, amitől azt reméli, hogy ez elősegítheti a nagyobb léptékű városfejlesztést, új alközpontokat kialakítva a városban.

A budapesti pályázatban két fővárosi zóna és hét klaszter, illetve a főváros közigazgatási határain belül még három különálló versenyhelyszín szerepel. Mindegyik klaszter az olimpiai falu tíz és a városközpont hat kilométeres körzetében helyezkedik el. A központ az Olimpiai Park klaszter, amelyet a IX., X. és XXI. kerületekben, a Kvassay-zsilip térségébe terveznek, a három különálló versenyhelyszín pedig az Etele téren, a Nagytétényi lőtéren, valamint a Testvérhegyen lenne. Az Olimpiai Parkba tervezett atlétikai stadiont kifejezetten az olimpiára építenék, de a játékok után a 60 ezer férőhelyes arénát 15 ezer néző befogadására alkalmas stadionná alakítanák, így a fővárosnak maradna egy állandó atlétikai helyszíne. Budapest közigazgatási határain kívül Balatonudvariban, Balatonfüreden, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Üllőn és Veszprémben alakítanának ki versenyhelyszíneket.

Az utóhasznosítás szempontjait figyelembe véve a magyar pályázatban nyolc olyan intézkedés szerepel, amelyeknek többsége az olimpia és a paralimpia megrendezése nélkül is megvalósulna. Ezek mindegyike a közlekedést érinti: új vasúti és közúti vonalak kiépítése, meglévők rekonstrukciója, a metró akadálymentesítése. A szálláshelyek optimális megoldását a magyar szervezők a meglévő kollégiumok fejlesztésében látják.

2016. február–május: A NOB értékelőbizottsága elemzi a dokumentációt és jelentést készít a végrehajtó bizottságnak.

2016. június: A NOB végrehajtó bizottsága megerősíti a pályázó városokat.

2016. augusztus 5–21.: Megfigyelői program, a jelentkezők küldöttsége részt vesz a riói olimpián, munkaértekezletek Rio de Janeiróban a törvényi szabályozásról, a jogi háttér megteremtéséről, illetve a létesítmények kivitelezésének költségeiről.

2016. október 7.: A pályázati dokumentáció második részének benyújtása. Ebben szerepel a törvényi szabályozás, a jogi háttér megteremtése és a létesítmények finanszírozási terve.

2016. november: Munkaértekezletek Tokióban a lebonyolításról, a gyakorlati kérdésekről és az utóhasznosításról.

2016. december: A NOB végrehajtó bizottsága megerősíti a pályázó városokat.

2017. február 3.: A pályázati dokumentáció harmadik részének benyújtása (lebonyolítás, utóhasznosítás, gyakorlati kérdések).

2017. február–június: A NOB értékelőbizottsága elemzi a dokumentációt, illetve ellátogat a pályázó városokba. A szemlebizottságot a négyszeres olimpiai ezüstérmes futó, a 48 éves Frankie Fredericks vezeti majd.

2017. július: Az értékelőbizottság jelentésének közzététele.

2017. július: A pályázó városok reagálhatnak az értékelőbizottság jelentésére.

2017. július: A pályázó városok ismertetik elképzelésüket a NOB-tagokkal és a nyári olimpiai sportágak nemzetközi szövetségeinek képviselőivel.

2017. szeptember: A végrehajtó bizottság a NOB-tagság elé terjeszti a pályázó városok névsorát.

2017. szeptember: A rendező kiválasztása Limában.

(A NOB honlapja alapján)