A Fővárosi Főügyészség 2012 szeptemberében több ember ellen elkövetett emberölésre való felbujtás háborús bűntettével gyanúsította meg Biszkut. 2013 októberében a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett és más bűncselekmény elkövetése miatt vádat emelt ellene. 2014. május 13-án első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték, de 2015 nyarán, másodfokon mindezt hatályon kívül helyezték, és új eljárást rendeltek el.
Biszku Béla az '56-os forradalom előtt viszonylag szürke eminenciás volt, 1956-ban lett budapesti pártszervezet első embere, és a Központi Bizottság, valamint a Politikai Bizottság tagja. 1957-ben, 36 évesen lett belügyminiszter, és így a forradalom utáni véres megtorlás közvetlen politikai irányítója.
Az állampárti politikus volt az egyetlen kommunista vezető, akit az 1956-os forradalom utáni megtorlások miatt próbáltak felelősségre vonni. 2013-ban emeltek vádat ellene. Az első tárgyalási napon Biszku megtiltotta, hogy kép és hangfelvételek készüljenek róla. Védője pedig azt kifogásolta, hogy egy polgári személy ügyében hadbíró járjon el. Magyar Gábor a tárgyalás időzítését is aggályosnak tartotta. „Helytelennek tartom azt, hogy egy választási kampányidőszakban tárgyalunk egy ennyire politikailag exponált ügyet, mert óhatatlanul az a benyomás keletkezik a külső szemlélőben, hogy egyfajta politikai tevékenységet végez a bíróság” – közölte Magya Gábor, Biszku Béla védője.
Első fokon öt és fél éves szabadságvesztésre ítélték Biszkut, de 2015 nyarán, másodfokon mindezt hatályon kívül helyezték, és új eljárást rendeltek el. A törvényszék a megismételt eljárásban a 94 éves egykori kommunista vezetőt bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, azonban felmentette az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, valamint a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel kapcsolatban az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól: „Nem az volt a tárgya, hogy a vádlott irányította-e belügyminiszterként az 1956-ot követő megtorlásokat, így nem is azt mondja a bíróság, hogy abban bűnös vagy nem bűnös” – indokolt Steiner Gábor, a Fővárosi Törvényszék bírája.
Így Biszkunak végül nem kellett börtönbe vonulnia. Az ítélet sem emelkedett jogerőre, miután a vád súlyosításért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett.
