A kormány 2013-ban, a gazdasági válság után a banki szolgáltatások jelentős drágulásának hatására döntött a pénzügyi rezsicsökkentés mellett. Ekkor fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében 2014. február 1-jétől az ügyfélnek nem számíthatnak fel díjat az adott naptári hónapban végrehajtott első két készpénzfelvétel együttes összegének 150 ezer forintot meg nem haladó részére, amennyiben a pénzt kártyával, bankautomatából veszi fel. Egy évvel később, 2015 januárjában ugyanakkor az Országgyűlés hatályon kívül helyezte azt a jogszabályi rendelkezést, amely a kártyás felvételen túl a bankfiókokban is lehetővé tette az ingyenes készpénzfelvételt.
A kormány azonban a döntés meghozatalakor megfeledkezett a legelesettebbekről, a cselekvőképtelennek vagy korlátozottan cselekvőképesnek számító, gondnokság alá helyezett személyekről, vagyis főként a fogyatékkal élőkről és a demens betegekről. Nekik ugyanis nem lehet bankkártyájuk.
Székely László, az alapjogok biztosa azután indított vizsgálatot az ügyben, hogy több panaszos hozzá fordult segítségért. Egyikük, aki fogyatékkal élő fia helyett járt el, arról számolt be, hogy a pénzintézetek a gondnokoltak érdekeire hivatkozva nem engedélyezik a bankkártyahasználatot, mert ebben az esetben nem lenne azonosítható a pénzt kivevő személye. Egy másik panaszos pedig arról írt, gondnokolt testvérének havonta körülbelül kétezer forintjába kerül, hogy hozzájusson a pénzéhez, míg másnak ezért egy fillért sem kell fizetnie.
Az ombudsman a vizsgálata során megkereste Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, ám a tárcavezető megpróbálta a bankokra hárítani a felelősséget. Írásbeli válaszában elismerte, hogy súlyos probléma került a felszínre, és az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét mindenképpen lehetővé kell tenni az érintettek számára. Leszögezte, hogy a pénzügyi rezsicsökkentés ügyében tett intézkedések semmilyen körülmények között nem eredményezhetnek hátrányt a társadalom egyetlen tagjának sem. Szerinte ugyanakkor a problémát nem a készpénzfelvétel költségeinek csökkentését célzó jogszabályok módosításával, hanem a bankok belső szabályzatainak, a pénzintézetek bankkártyaigénylésre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatásával kell megoldani. Hangsúlyozta: a bankok az igénylések során egyedi döntést hoznak, és előre kikötik, hogy a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, gondnokság alatt álló személyeknek nem lehet bankkártyájuk. Varga Mihály szerint az esélyegyenlőséget sértő belső banki eljárások felszámolásával lehet megoldani a helyzetet, ehhez pedig a Magyar Nemzeti Banknak vannak megfelelő eszközei.
