Lezárta vizsgálatát a Heves Megyei Kormányhivatal K. Kiara Jerne halálának ügyében. Ebből kiderül, hogy az anya évekkel korábban a legidősebb, azóta apjával lakó lányát, és a vele együtt élő másik gyermekét is csecsemőkorától éheztette. Ezért a gyámhatóság már három évvel ezelőtt fel is jelentette őt, ám a gyermekek családból való kiemelése fel sem merült. Mint arról beszámoltunk, a bíróság szombaton helyezte előzetes letartóztatásba a május 12-én éhhalált halt gyöngyösi kislány szüleit különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett emberölés gyanújával. Az orvosszakértő szerint egy másfél éves gyereknek legalább 10 kilónak kell lennie, Kiara 3,5 kilót nyomott, teste kiszáradt, keringése összeomlott, testén nem volt zsírszövet, gyomrában falatnyi ételt sem találtak.
Az anyának négy gyermeke született. Az első két gyermeket 2010-ben a különélő apáknál helyezték el az anya gyermeknevelésre való alkalmatlansága miatt. (A bírósági akták szerint már 2008-ban egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az anyát, mert éheztette legnagyobb, Nadine nevű kislányát).
Harmadik és negyedik gyermeke a jelenlegi élettársától született: 2012-ben K. Kincső Jázmin és 2014-ben K. Kiara Jerne. A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság 2012 óta foglalkozott a családdal a harmadik gyermek gondozási hiányossága miatt (ő is vészesen lefogyott), majd a legkisebb gyermek születése után a vizsgálat az ő gondozására is kiterjedt. A család elzárkózott minden kapcsolattól, mind a gyermekjóléti szolgálat, mind a védőnő tekintetében, kizárólag az orvossal kommunikáltak. A kormányhivatal szerint a nagyobbik gyermek esetében a jelzőrendszeri tagok egymásnak ellentmondó véleményt alkottak, ezért nem sikerült védelembe venni a kislányt.
A vizsgálat megállapította: a Gyermekjóléti Központ szoros kapcsolatot tartott a jelzőrendszer tagjaival a gyermekek súlycsökkenése miatt, és több alkalommal javasolta védelembe vételüket. A gyámhatóság ugyanakkor 2013-ban feljelentést tett a szülőkkel szemben kiskorú veszélyeztetésének gyanújával, illetve többször megkísérelte felvenni a személyes kapcsolatot velük. Kezdeményezte a szülők elővezetését is. Legutoljára két hónappal a tragédia előtt, 2016 márciusában jelzett a védőnő, és ekkor már az orvos is, hogy nincs személyes kapcsolat a családdal, és elmaradt a kötelező védőoltások beadása, mégsem történt érdemi intézkedés az ügyben. A gyermekeknek a családból való kiemelésére sem a gyermekjóléti szolgálattól, se mástól nem érkezett javaslat, ezért a gyámhatóság ezt nem is mérlegelte.
A jelentés ugyanakkor leszögezi: mind a gyermekjóléti szolgálat, mind a gyámhatóság tevékenységével kapcsolatban mulasztást is megállapítottak, ezért a kormányhivatal felhívta a Gyöngyösi Járási Hivatal és a Gyermekjóléti Központ vezetőjét a munkajogi felelősség kivizsgálására.
A Heves Megyei Kormányhivatal Hatvani Járási Hivatala vizsgálta a védőnő és gyermeket ellátó háziorvos felelősségét is: eszerint a területi védőnő nem követett el mulasztást vagy jogszabálysértést, ezért a védőnői szolgáltatóval szemben nem alkalmaznak hatósági intézkedést. A gyermekorvos ellátásával kapcsolatban ugyanakkor a vizsgálat még folyamatban van.
A kormányhivatal ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, indokoltnak tartja a gyermekvédelmi törvény módosítását annak érdekében, hogy a gyámhatóság számára a jogszabály egyértelmű felhatalmazást adjon arra az esetre, ha a szülők megtagadják az együttműködést. A jogszabály szigorítását kéri a kormánytól Gyöngyös országgyűlési képviselője, Horváth László (Fidesz) is, aki szerint az emberi mulasztások mellett rendszerszintű hiányosságok is okolhatók a gyermek haláláért.
Mint arról beszámoltunk, a PestiSrácok.hu-nak nyilatkozott először Gy. B. családsegítő szakember, aki tavaly szeptemberig Kiara esetgazdája volt a gyöngyösi gyermekjóléti szolgálatnál, ám mivel úgy érezte, folyamatosan falakba ütközik, felmondott. Szerinte egyértelmű volt, a szülők pszichiátriai betegsége az oka annak, hogy éheztetik a gyermeküket. A szakember arról beszélt, a védőnő többször is jelezte neki, hogy a szülők nem engedik be a lakásba, és ő minden egyes jelzést továbbított a gyámhivatal felé. Mivel az anya már a nagyobb gyermekét is éheztette, kérte a kicsi azonnali kiemelését a családból, de minimum a védelem alá helyezését. Állítása szerint kezdeményezte a szülők rendőri elővezetését is, ám ez sem történt meg, formai okokra hivatkozva. A rendőrség azonban cáfolta, hogy valaha is ilyen kérés érkezett hozzájuk. A családsegítő megkereste a kislány háziorvosát: ő is erősítse meg, hogy mindkét gyermeknek a családból való kiemelésére van szükség. Ám állítása szerint az orvos azt mondta, szerinte a szülők maximálisan ellátják a gyermekeket, nincs semmi gond, és ezt írásba is adta a gyámhivatalban.
Több mint furcsa az is, hogy anyai nagyszülőknél helyezték el a tragédia után az életben maradt nagyobbik kislányt, pedig ők szemtanúk szerint többször is látogatták a családot, s látniuk kellett szenvedő unokájukat. A Népszabadság információi szerint egyébként az anya gyermekkorában súlyos traumán esett át: kétéves korában elvesztette a vér szerinti édesanyját, az asszony a lánya szeme láttára lett öngyilkos. Sokan ezt a traumát hozzák összefüggésbe azzal, hogy J. Médea nem volt képes anyaként viselkedni a saját gyermekeivel.
– Nincs olyan jogszabályi hézag, amely megakadályozná, hogy a gyermekvédelmi dolgozók hozzájussanak a megfelelő információkhoz, de életveszélyesen kevés a szakember, a pszichésen vagy fizikálisan bántalmazott gyermekek száma pedig folyamatosan növekszik – jelentette ki lapunknak Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének (Macsgyoe) elnöke. – Háromezer gyermekvédelmi dolgozó képtelen hiba nélkül lefedni az egész rendszert, legalább kétszer ennyi szakemberre volna szükség. – Hozzátette: az utóbbi években sokkal több a mentálisan beteg, pszichés problémákkal küzdő ember, akiknek gyermekei veszélyben lehetnek. Takács Imre szerint a mentális problémák mögött a létbizonytalanság, a kilátástalanság, a családi és szociális védőháló hiánya áll. Leszögezte: ha nem változtatják meg a jelenlegi, rendkívül gyenge színvonalú gyermekvédelmi képzéseket, és az ellátórendszer többi tagja, így az egészségügy és az oktatás szereplői nem készülnek fel az új feladatokra, tragikus mértékben meg fog növekedni a kiterjesztett öngyilkosságok és a tragikus gyermekhalálok száma.
Lapunk megkereste az ügyben a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárt, Czibere Károlyt és felettesét, Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét is. Azt kérdeztük tőlük, nem gondolják-e, hogy a gyermekvédelmi rendszer működésképtelenségére, a jelenlegi szabályozás csődjére mutat rá a gyöngyösi kislány halála. Érdeklődtünk arról is, kezdeményezett-e az ügyben a minisztérium vizsgálatot a magasabb szintű felelősség megállapítására, illetve nincs-e szükség a gyermekvédelmi törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok megváltoztatására, hogy többé ne forduljanak elő hasonló esetek. Rákérdeztünk a miniszternél és a szociális államtitkárnál, hogy a gyermekvédelmi rendszer újabb tragikus hibája miatt nem tartják-e magukat szakmailag felelősnek, illetve felmerült-e bennük, hogy – levonva a tanulságot – lemondjanak posztjukról? Lapzártánkig azonban egyikük sem érezte úgy, hogy meg kellene szólalnia az ügyben. Czibere Károly egyébként tegnap az állami televízió reggeli műsorában vendégeskedett, de sem a riporter, sem az államtitkár nem érezte fontosnak, hogy beszéljenek a gyöngyösi kislány haláláról, ehelyett az ingyenes gyermekétkeztetés eredményeiről volt szó, kiemelve, hogy a kormány jóvoltából már a nyári szünetekben is térítésmentesen kapnak majd enni a rászoruló gyermekek.
