Kérdés azonban, mekkora hatást ér majd el a változtatás, hiszen csak a táppénzes napok száma nő, a táppénz egy napra jutó összege nem emelkedik, márpedig sokan azért nem tudnak otthon maradni a beteg gyermekükkel, mert az ezzel járó bevételkiesést nem bírja el a családi költségvetés. A táppénznél magasabb összegű betegszabadság ugyanis csak a szülő saját betegsége után jár, a gyermek ápolása esetén nem vehető igénybe, és ezen a szabályon a tervezet sem változtatna. Ez az ellátás a munkavállaló betegsége miatti keresőképtelensége első 15 munkanapjára jár, és azt a munkáltató fizeti. Összege a távolléti díj 70 százaléka, ami adó- és járulékköteles is.
A gyermekek után csak táppénzt lehet igénybe venni. A táppénz mértéke legalább kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén a napi átlagkereset 60, ennél rövidebb jogviszonynál annak 50 százaléka, de napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincadrészét, 2016-ban hétezer-négyszáz forintot. Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén a táppénz összege a táppénzalap 50 százaléka. Ez azt jelenti, hogy arra az időre, amíg a beteg gyerekkel otthon maradunk, vagy a kórházban virrasztunk mellette, csupán a fizetésünk fele jár.
Egy korábbi felmérés egyébként már rámutatott a táppénz alacsony összegének súlyos veszélyeire. A Profession.hu álláspiaci portál felmérése szerint a munkavállalók egyharmada nem megy táppénzre, de még csak szabadságot sem vesz ki, ha gyermekük lebetegedik, és minden tizedik 8–14 év közötti, és minden tizennegyedik 7 év alatti gyermek egyedül marad otthon betegség esetén. A több mint 500 családot vizsgáló kutatás szerint a munkavállalók hatvan százalékának nehéz megoldania, hogy a gyermek betegsége miatt szabadságot vegyen ki, ez az arány az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél és a fizikai munkát végzőknél jelentősen magasabb (80 százalék). A szabadságot kivevők általában 6-7 napot maradtak otthon a beteg gyermekkel, tízből nyolc esetben pedig az édesanya gondoskodik a kicsiről. Átlagosan háromszor gyakrabban fordul elő, hogy a szülő helyett más családtag, például a nagyszülő vigyáz a gyermekre.
