A jövőben a három és hat év közötti gyermekek otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén mindkét szülőnek fejenként negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át jár majd a gyermekápolási táppénz az egészségbiztosítási törvény módosításának lapunk által megismert tervezete szerint. Az egyedülálló szülőket eddig is közel háromhavi táppénz illette meg, a családosokat ugyanakkor csak feleannyi, összesen 42 nap. Amennyiben a tervezett törvénymódosítást elfogadják, mindkét szülő egyaránt 42 nap táppénzt igényelhet majd gyermeke ápolására, ha pedig több gyermeke van, akkor ennek a többszörösét használhatja ki.
A hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek esetében is hasonló változtatás lesz: esetükben gyermekenként mindkét szülőnek fejenként tizennégy nap jár majd az eddigi, összesen két hét helyett. Az egyedülálló szülő továbbra is egymagában huszonnyolc naptári napon át lesz jogosult az ellátásra. A gyermek egyéves kora előtt ezután is korlátlan időre jár a táppénz, egy- és hároméves kora között pedig szintén nyolcvannégy naptári napon át lehet igénybe venni az ellátást. A törvény szerint egyébként nemcsak a vér szerinti anya és apa számít szülőnek, hanem az örökbefogadó szülő, az együtt élő házastárs, a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő, valamint az is, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
A javaslatot előterjesztő Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a cél, hogy megteremtsék a lehetőségét annak, hogy a teljes családok is ugyanannyi gyermekápolási táppénzre szerezzenek jogosultságot, mint az egyedülállók. A szaktárca szerint ugyanis a jelenleg hatályos törvény diszkriminatív, mivel előnyben részesíti az egyedülálló szülőket, miközben kevesebb táppénzes időszakra lehet jogosult az a család, ahol az apa és az anya együtt gondozza gyermekét. Leszögezik azt is: a módosítás következtében ráadásul jelentősen lecsökkennek majd az ügyintézési határidők, és mérséklődnek az adminisztrációs terhek is, hiszen a változtatás után a gyermekápolási táppénz igénylése esetén már nem kell jogsegélyt igénybe venni annak megállapítására, hogy a másik szülő hány nap gyermekápolási táppénzt használt már fel a táppénzkeretből, hiszen mindkét szülőnek külön-külön 42 nap áll majd rendelkezésére. Az új rendelkezés egyik eredménye egyébként az lehet, hogy a jövőben az apák nagyobb részt vállalnak majd a gyerekek otthoni ápolásából. Egy korábbi felmérés szerint a gyerekek 80 százalékával az édesanya marad otthon, a jövőben azonban a 84 napból 42 napot csak az apa vehet majd igénybe.
Kérdés azonban, mekkora hatást ér majd el a változtatás, hiszen csak a táppénzes napok száma nő, a táppénz egy napra jutó összege nem emelkedik, márpedig sokan azért nem tudnak otthon maradni a beteg gyermekükkel, mert az ezzel járó bevételkiesést nem bírja el a családi költségvetés. A táppénznél magasabb összegű betegszabadság ugyanis csak a szülő saját betegsége után jár, a gyermek ápolása esetén nem vehető igénybe, és ezen a szabályon a tervezet sem változtatna. Ez az ellátás a munkavállaló betegsége miatti keresőképtelensége első 15 munkanapjára jár, és azt a munkáltató fizeti. Összege a távolléti díj 70 százaléka, ami adó- és járulékköteles is.
A gyermekek után csak táppénzt lehet igénybe venni. A táppénz mértéke legalább kétéves, folyamatos biztosítási jogviszony esetén a napi átlagkereset 60, ennél rövidebb jogviszonynál annak 50 százaléka, de napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincadrészét, 2016-ban hétezer-négyszáz forintot. Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén a táppénz összege a táppénzalap 50 százaléka. Ez azt jelenti, hogy arra az időre, amíg a beteg gyerekkel otthon maradunk, vagy a kórházban virrasztunk mellette, csupán a fizetésünk fele jár.
Egy korábbi felmérés egyébként már rámutatott a táppénz alacsony összegének súlyos veszélyeire. A Profession.hu álláspiaci portál felmérése szerint a munkavállalók egyharmada nem megy táppénzre, de még csak szabadságot sem vesz ki, ha gyermekük lebetegedik, és minden tizedik 8–14 év közötti, és minden tizennegyedik 7 év alatti gyermek egyedül marad otthon betegség esetén. A több mint 500 családot vizsgáló kutatás szerint a munkavállalók hatvan százalékának nehéz megoldania, hogy a gyermek betegsége miatt szabadságot vegyen ki, ez az arány az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél és a fizikai munkát végzőknél jelentősen magasabb (80 százalék). A szabadságot kivevők általában 6-7 napot maradtak otthon a beteg gyermekkel, tízből nyolc esetben pedig az édesanya gondoskodik a kicsiről. Átlagosan háromszor gyakrabban fordul elő, hogy a szülő helyett más családtag, például a nagyszülő vigyáz a gyermekre.
Sok szülő tehát táppénz helyett igyekszik inkább szabadságra menni, ha gyermekét ápolnia kell, ám ennek is vannak korlátai. A táppénzes napok számánál ugyanis jóval kevesebb szabadság jár, ráadásul ez sok esetben azért sem jöhet szóba, mert a munkaadó gyakran nem tudja dolgozója nélkül megoldani a munkavégzést, ráadásul a szabadság szándékát a munkavállalónak 15 nappal korábban jeleznie kell.
