Újra megtelnek a gyermekotthonok

Egyetlen év alatt több mint hatszáz fővel nőtt a gyermekotthonban élők száma. Főleg a tizenévesek „ragadnak” bent.

Mindeközben ráadásul egyre több kicsit kell kiemelni a családjából: 2014-ben közel 1500 fővel, 6,9 százalékkal nőtt a szakellátásban nevelkedő gyermekek száma, ezzel párhuzamosan pedig az intézmények lakóinak létszáma is emelkedett 6,5 százalékkal, hatszáz fővel, vagyis az otthonok nemhogy nem ürülnek ki, de újra megtelnek. Jelenleg 8246 fő él intézményben.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy bár mind több gyermeket kellene nevelőszülőnél elhelyezni, a gyermekek nevelését vállalók száma csökken. 2013-ban még 5753 nevelőszülő volt, 2014. december 31-én azonban már ennél 6 százalékkal kevesebb, mindössze 5417 nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt regisztráltak. A tavalyi összesített adatok még hiányoznak, de annyi bizonyos, hogy az állami fenntartású nevelőszülői hálózatokhoz 2987-en tartoztak, míg ugyanezek 2013-ban még 3480 nevelőszülőt tartottak nyilván.

– Tovább kellene növelni a pálya anyagi és társadalmi megbecsültségét, hiszen pusztán lelki motiváció alapján csak kevesen jelentkeznek nevelőszülőnek. Elsősorban a különleges szükségletű, fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermeket ápoló, valamint a problémás kamaszokat is vállaló nevelőszülőkből van hiány, őket ugyanis szinte senki nem akarja befogadni – mondta lapunknak Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének (Macsgyoe) elnöke. Hozzátette: a legtöbben három év alatti, egészséges babát kérnek, és általában a hivatalok teljesítik a kívánságot, hiszen a gyermeknek sem volna jó, ha olyan családba kerülne, ahol nem szívesen látják. Hozzátette: elhivatottságból általában olyanok lesznek nevelőszülők, akik maguk is nevelőcsaládnál nőttek fel, vagy közvetlen környezetükben láttak erre jó példát. A szegényebb, munkanélküliség sújtotta vidékeken ugyanakkor sokan megélhetés céljából lesznek nevelőszülők, ám Takács szerint ez az esetek elsöprő többségében nem jelenti azt, hogy a gyermek ne kerülne szerető, őt felelősséggel nevelő családba. Leszögezte: a nevelőszülői juttatások további emelésére és a hivatás országos kampány keretében történő népszerűsítésére volna szükség annak érdekében, hogy növelni tudják a nevelőszülők számát.

A törvényi rendelkezés értelmében csak különösen indokolt esetben, például bizonyos betegségek vagy súlyos viselkedészavarok esetén maradhatnak otthonokban a gyermekek, elegendő nevelőszülő nélkül azonban nem lehet betartani a jogszabályt. Pedig a kormányzat igyekezett vonzóbbá tenni a nevelőszülői pályát: még 2014-ben megemelte és minimálbérhez kötötte az érintettek fizetését, valamint foglalkoztatási jogviszonnyá alakították a nevelőszülőséget, akiknek így már jár szabadság és jogosultak lesznek nyugdíjra is. Azóta a nevelőszülő jogosult többek között alapdíjra, és minden egyes gyermek után kiegészítő díjra. Amennyiben a gyermek különleges, speciális vagy kettős szükségletű, például három év alatti vagy tartósan beteg, gyermekenként a minimálbér 5 százalékát kitevő többletdíj is jár neki. Ezenfelül a gyermekek ellátására, ruházkodásra, tankönyvekre, étkezésre nevelési díjat folyósítanak, és ellátmányt is kapnak, ezt rezsiköltségre is fordíthatja a család. A nevelt gyermekek után egységesen 14 900 forint családi pótlék jár. Ezt azt jelenti, hogy egy átlagos, három gyermeket vállaló nevelőszülő legalább 100 ezer forintos díjazásban részesül, amihez a gyermekek ellátásához további 180-200 ezer forintot kap.