Újra megtelnek a gyermekotthonok

Egyetlen év alatt több mint hatszáz fővel nőtt a gyermekotthonban élők száma. Főleg a tizenévesek „ragadnak” bent.

A gyermekek megfelelő lelki, érzelmi fejlődése szempontjából az egyik legfontosabb, hogy családban nevelkedjenek – ezzel indokolta a kormányzat a gyermekvédelmi törvény módosítását, amelynek értelmében a gyermekotthonokban élő gyermekeket fokozatosan nevelőszülőhöz kell adni. A 2013 végén elfogadott jogszabály lényege, hogy a szakellátásba újonnan bekerülő 12 éven aluli gyermekeket 2014 januárja óta már nem gyermekotthonban, hanem befogadószülőnél kell elhelyezni. Akik még korábban kerültek az intézményekbe, ütemezetten, három lépcsőben hagyják el azokat: a 3. életévüket be nem töltött gyermekeket 2014. december 31-ig, a 3–6 év közöttieket tavaly év végéig, a 6–12 év közöttieket pedig idén év végéig kell családban elhelyezni.

A törvény elfogadásakor Soltész Miklós akkori szociális államtitkár a gyermekotthonok fokozatos kiürülését vetítette előre. Lapunknak adott interjújában 2013 decemberében azt mondta, a megüresedő épületekben „fecskeházakat” hozhatnának létre, ahol tartósan, több évig élhetnének az állami gondoskodásból kikerülő fiatal felnőttek, és lakbért nem, csak rezsit kellene fizetniük, így lehetőségük volna a spórolásra és a tervezésre, hogy aztán magabiztosan tudjanak saját lábukra állni.

Lapunk többször érdeklődött a területet felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), illetve a szociális államtitkári poszton Soltészt váltó Czibere Károlynál, sikerült-e megfelelni a törvényi előírásoknak, és nevelőszülők vigyáznak-e már valamennyi hat év alatti gyermekre, illetve kiürültek-e a gyermekotthonok – de hónapokon keresztül nem kaptunk választ kérdéseinkre. Végül közérdekű adatigényléssel jutottunk a számokhoz. Ezekből kiderült, az otthonok telítettebbek, mint a korábbi években, a hat év alatti gyermekek több mint tizede még mindig tömegintézményekben él, s miközben több nevelőszülőre volna szükség, egyre többen elhagyják a hivatást.

Az Emmi lapunkkal közölt adatai szerint 2015. december 31-én a hat éven aluli gyermekek 88,3 százaléka (4109 fő) élt nevelőszülőnél, vagyis a törvényi kötelezettség ellenére még mindig közel 12 százalékuk otthonban lakik. A 6–12 évesek 80 százalékát sikerült nevelőszülőnél elhelyezni, vagyis ez év végéig, a törvényi határidő lejártáig további ezer hasonló korú, intézményben élő gyermeknek kell nevelőszülőt találni, ráadásul a szakellátásba év közben újonnan bekerülő gyermekeknek is helyet kell szerezni. Ez a feladat finoman szólva sem látszik könnyen betarthatónak, hiszen 2015-ben mindössze 59 fővel sikerült növelni a nevelőszülőknél élő 6–12 év közötti fiatalok számát. Az összes szakellátásban élő kiskorúnak egyébként mindössze 64 százaléka él nevelőszülőnél, több mint egyharmaduk gyermekotthonban, ami azt jelzi – tekintve a 12 év alattiak kedvezőbb mutatóit –, hogy a tizenévesek többsége még mindig az intézményekben tengeti a napjait.

Mindeközben ráadásul egyre több kicsit kell kiemelni a családjából: 2014-ben közel 1500 fővel, 6,9 százalékkal nőtt a szakellátásban nevelkedő gyermekek száma, ezzel párhuzamosan pedig az intézmények lakóinak létszáma is emelkedett 6,5 százalékkal, hatszáz fővel, vagyis az otthonok nemhogy nem ürülnek ki, de újra megtelnek. Jelenleg 8246 fő él intézményben.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy bár mind több gyermeket kellene nevelőszülőnél elhelyezni, a gyermekek nevelését vállalók száma csökken. 2013-ban még 5753 nevelőszülő volt, 2014. december 31-én azonban már ennél 6 százalékkal kevesebb, mindössze 5417 nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt regisztráltak. A tavalyi összesített adatok még hiányoznak, de annyi bizonyos, hogy az állami fenntartású nevelőszülői hálózatokhoz 2987-en tartoztak, míg ugyanezek 2013-ban még 3480 nevelőszülőt tartottak nyilván.

– Tovább kellene növelni a pálya anyagi és társadalmi megbecsültségét, hiszen pusztán lelki motiváció alapján csak kevesen jelentkeznek nevelőszülőnek. Elsősorban a különleges szükségletű, fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermeket ápoló, valamint a problémás kamaszokat is vállaló nevelőszülőkből van hiány, őket ugyanis szinte senki nem akarja befogadni – mondta lapunknak Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének (Macsgyoe) elnöke. Hozzátette: a legtöbben három év alatti, egészséges babát kérnek, és általában a hivatalok teljesítik a kívánságot, hiszen a gyermeknek sem volna jó, ha olyan családba kerülne, ahol nem szívesen látják. Hozzátette: elhivatottságból általában olyanok lesznek nevelőszülők, akik maguk is nevelőcsaládnál nőttek fel, vagy közvetlen környezetükben láttak erre jó példát. A szegényebb, munkanélküliség sújtotta vidékeken ugyanakkor sokan megélhetés céljából lesznek nevelőszülők, ám Takács szerint ez az esetek elsöprő többségében nem jelenti azt, hogy a gyermek ne kerülne szerető, őt felelősséggel nevelő családba. Leszögezte: a nevelőszülői juttatások további emelésére és a hivatás országos kampány keretében történő népszerűsítésére volna szükség annak érdekében, hogy növelni tudják a nevelőszülők számát.

A törvényi rendelkezés értelmében csak különösen indokolt esetben, például bizonyos betegségek vagy súlyos viselkedészavarok esetén maradhatnak otthonokban a gyermekek, elegendő nevelőszülő nélkül azonban nem lehet betartani a jogszabályt. Pedig a kormányzat igyekezett vonzóbbá tenni a nevelőszülői pályát: még 2014-ben megemelte és minimálbérhez kötötte az érintettek fizetését, valamint foglalkoztatási jogviszonnyá alakították a nevelőszülőséget, akiknek így már jár szabadság és jogosultak lesznek nyugdíjra is. Azóta a nevelőszülő jogosult többek között alapdíjra, és minden egyes gyermek után kiegészítő díjra. Amennyiben a gyermek különleges, speciális vagy kettős szükségletű, például három év alatti vagy tartósan beteg, gyermekenként a minimálbér 5 százalékát kitevő többletdíj is jár neki. Ezenfelül a gyermekek ellátására, ruházkodásra, tankönyvekre, étkezésre nevelési díjat folyósítanak, és ellátmányt is kapnak, ezt rezsiköltségre is fordíthatja a család. A nevelt gyermekek után egységesen 14 900 forint családi pótlék jár. Ezt azt jelenti, hogy egy átlagos, három gyermeket vállaló nevelőszülő legalább 100 ezer forintos díjazásban részesül, amihez a gyermekek ellátásához további 180-200 ezer forintot kap.