Sokan kerülhetnek az utcára a Kúria hétfői döntése nyomán – reagált a Magyar Nemzetnek a legfelsőbb bírói fórum hétfői jogegységi döntését elemezve Bihari Krisztina devizahiteles-ügyvéd. A Kúria hétfői döntésének lényege, hogy a devizahitelek érvényesek úgy, ahogy megkötötték őket. Vagyis akkor sem lehet semmis – még részben sem – egy devizahitel, ha nem tartalmazza a kölcsönösszeg devizában kifejezett összegét, de meghatározza annak kiszámítási módját – beleértve a törlesztőrészletek számát, összegét és időpontját is. Vagyis a devizatartozás nagyságának pontos feltüntetése nem feltétele a szerződés érvényességének. A hitelintézet által kiszámított összegeket tartalmazó értesítőlevél ugyanis a legfelsőbb bírói fórum szerint olyan tájékoztatásnak minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét.
Bihari Krisztina kifejtette, ezzel a döntéssel a Kúria gyakorlatilag jogszabályt alkotott, hiszen az érvényben lévő törvények kimondják, amennyiben nem szerepel a devizahiteles-szerződésben a tartozás pontos összege, az a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségét jelenti. A devizahiteles-szerződések túlnyomó többségében pedig nem rögzítették, hogy pontosan mekkora összegű devizával tartozik az ügyfél. Vannak olyan szerződések, amelyek forintban rögzítették a tartozást; vannak, amelyek egyáltalán nem rögzítik a ténylegesen visszafizetendő összeget; de olyanok is, amelyek csak egy keretösszegben határozzák meg a tartozás nagyságát.
Az esetek jó részében pedig a szerződéskötést követően egyoldalú nyilatkozatban, tájékoztatóban, levélben közölte a bank az ügyféllel, hogy mekkora a tartozás összege, mekkora a havi törlesztőrészlet nagysága, illetve hogy milyen árfolyamon számolták át a tartozást. Az érvényben lévő jogszabályok szerint ezek az utólagos értesítők nem képezik részét a szerződésnek, és miután így nincs meghatározva a kölcsön, a törlesztőrészlet nagysága, érvénytelenek az ilyen tartalommal kötött szerződések – tette hozzá az ügyvédnő.
Azért lényeges Bihari Krisztina szerint a Kúria mostani döntése, mert az eddigi ítélkezési gyakorlat azt mutatja, a bírók szinte kivétel nélkül érvénytelennek ítélték azokat a szerződéseket, amelyekben nem szerepelt a tartozás konkrét összege devizában. A jogegységi döntésnek pedig folyománya, hogy annak alkalmazása kötelező minden, hasonló ügyet tárgyaló bíró számára. Ez pedig szemben áll a jelenleg érvényben lévő jogszabállyal. De az ügyvédnő véleménye szerint ezzel nem lesz vége a pereknek. A felmondott hiteleknél ugyanis, amelyek a végrehajtási szakaszban vannak, ugyanúgy nincs meghatározva a tényleges tartozás összege. Vagyis vitás a behajtandó összeg nagysága, újabb perek várhatók.
Kérdésünkre a jogásznő elmondta, akár az Alkotmánybíróság előtt is meg lehet támadni a mostani döntést. Az azonban bizonyos, hogy az Európai Unió bírósága előtt sokan meg fogják támadni. Nem ez lenne az első magyar ügy az európai hatóságok előtt. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület 2015 tavaszán a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt támadta meg azokat a magyar jogszabályokat, amelyek az árfolyamkockázatot teljes egészében a hitelt fölvevők nyakába varrják. A céljuk, hogy az ebből adódó veszteségeket ne az adósoknak, hanem a bankoknak kelljen lenyelniük.
