A magyar kormányzat egyik legnagyobb oktatási sikereként kommunikálja az iskolai igazolatlan hiányzások évek óta tartó csökkenését. A szlogen szerint a családi pótlék folyósításának iskolába járáshoz kötésével sikerült megfékezni a problémás gyerekek iskolakerülését. Aki ötven óránál többet hiányzik, attól megvonják az iskoláztatási támogatást, vagy közismertebb nevén a családi pótlékot. Az adatok látszólag az intézkedés hatékonyságát támasztják alá, hiszen 2011 óta az általános és a középiskolákban évi 29 ezerről 13 ezer alá esett azoknak a diákoknak a száma, akikkel szemben alkalmazni kellett a szankciót. A Magyar Nemzet azonban most közérdekűadat-igényléssel megszerezte az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a hiányzások iskolatípusonkénti statisztikáját, amelyből kiderül, hogy korántsem ilyen jó a helyzet. Az általános iskolákban ugyanis – vagyis azokban az intézményekben, ahol még minden gyermek tanköteles – folyamatosan nő az iskolakerülő gyerekek száma.
Míg a 2012–2013-as tanévben még csak 5165 diáktól kellett 50 óránál több igazolatlan hiányzás miatt megvonni az iskoláztatási támogatást, a következő évben már félezerrel több, 5659 gyerek járt így, míg a 2014–2015-ös tanévben már közel hatezer gyerektől vonták meg a családi pótlékot, vagyis két év alatt majdnem húsz százalékkal nőtt az általános iskolás mulasztók száma. Az adatokból az is kiderül, hogy minden évfolyamon nőtt az iskolakerülő gyerekek aránya, de a legtöbb mulasztó a felső tagozatból, azon belül is a hatodik és a hetedik osztályból kerül ki. A tavalyi tanévben előbbi évfolyamon 1095, utóbbin 1248 gyerek családjától vonták meg a családi pótlékot legalább 50 óra igazolatlan mulasztás miatt. A legtöbb gyerek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kerülte az iskolát, itt összesen 1555 gyerekkel szemben alkalmazták a büntetést, miközben Tolna megyében csupán 38, ötven óránál többet hiányzó gyereket regisztráltak.
Ismeretes, a kormány 2011-ben kötötte rendszeres iskolába járáshoz a családi pótlék folyósítását. Először csak felfüggesztették a támogatás kifizetését, vagyis a család három hónapon keresztül nem jutott hozzá a pénzhez, ám ha ez idő alatt a gyerek rendszeresen járt iskolába, visszamenőleg megkapták az ellátást. 2012 szeptembere óta a pótlék folyósítását már nem felfüggeszteni, hanem szüneteltetni kell mulasztás esetén. Ez azt jelenti, hogy az elvont összeg a folyósítás újbóli megindítása után sem jár, és a szünetelés időtartama alatt természetben sem lehet támogatást adni.
Az igazolatlan mulasztások tehát csak a középfokú iskolákban csökkentek, csakhogy ez sem kizárólag a pénzmegvonás következménye. A kormány ugyanis 2012-ben 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, és ezzel lehetővé tette, hogy az iskolák megszabaduljanak a problémás gyerekektől, vagy a diák maga hagyja el végzettség nélkül az iskolarendszert. Ennek fényében érthető, hogyan csökkent a szakiskolákban 2 év alatt a felére az ötven óránál többet mulasztó diákok száma. A 2012–2013-as tanévben még 9801 szakiskolás gyerek hiányzott az ilyen intézményekből, 2014–2015-ben már csak 4644. A szakközépiskolákban két esztendő alatt 2489-ről 1547-re apadt a mulasztó gyerekek száma. A gimnazisták között csak elenyésző számban fordulnak elő iskolakerülők, a korábbi 495-höz képest tavaly már csak 275 ilyen esetet mértek.
Azt, hogy a problémás gyerekek jelentős része végzettség nélkül, a tankötelezettség leszállítása óta fiatalkorúként esik ki az iskolarendszerből, alátámasztják a közfoglalkoztatotti adatok is. Mint arról lapunk korábban beszámolt, 2013 és 2015 között több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 évesnél fiatalabb közmunkások száma. Három éve még csak 101, 2014-ben ennek több mint ötszöröse, 568, 2015-ben pedig már 1123 volt a 18 év alatti közfoglalkoztatottak havi átlagos száma. Szakértők szerint a tankötelezettségi életkor leszállítása és közfoglalkoztatásban való részvétel 16 éves kortól történő lehetővé tétele kifejezetten növeli a korai iskolaelhagyók számát, hiszen a közfoglalkoztatással járó fizetés munkára ösztönzi a már nem tanköteles, de még fiatalkorú kamaszokat, akik így épp a munka reményében hagyják abba a tanulást. Márpedig ha egyre több fiatal hagyja el végzettség nélkül az iskolapadot, az hosszú távon növeli a munkanélküliséget és az inaktív réteget, hiszen az érintetteknek szakma hiányában esélyük sem lesz elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A KSH adatai szerint ráadásul a tankötelezettségi kor leszállítása óta aggasztó mértékben csökkent a szakiskolai tanulók száma: míg a 2012–2013-as tanévben még 139 400 diák tanult szakiskolában vagy speciális szakiskolában, a legutóbbi tanévben ennél már 42 ezerrel kevesebb, csupán 97 300.
