Egyre több a fiatal iskolakerülő

Bár a kormányzat nagy sikerként könyveli el a családi pótlék iskolába járáshoz kötését, a valóságban korántsem ilyen idilli a helyzet.

2016. 06. 27. 7:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az igazolatlan mulasztások tehát csak a középfokú iskolákban csökkentek, csakhogy ez sem kizárólag a pénzmegvonás következménye. A kormány ugyanis 2012-ben 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, és ezzel lehetővé tette, hogy az iskolák megszabaduljanak a problémás gyerekektől, vagy a diák maga hagyja el végzettség nélkül az iskolarendszert. Ennek fényében érthető, hogyan csökkent a szakiskolákban 2 év alatt a felére az ötven óránál többet mulasztó diákok száma. A 2012–2013-as tanévben még 9801 szakiskolás gyerek hiányzott az ilyen intézményekből, 2014–2015-ben már csak 4644. A szakközépiskolákban két esztendő alatt 2489-ről 1547-re apadt a mulasztó gyerekek száma. A gimnazisták között csak elenyésző számban fordulnak elő iskolakerülők, a korábbi 495-höz képest tavaly már csak 275 ilyen esetet mértek.

Azt, hogy a problémás gyerekek jelentős része végzettség nélkül, a tankötelezettség leszállítása óta fiatalkorúként esik ki az iskolarendszerből, alátámasztják a közfoglalkoztatotti adatok is. Mint arról lapunk korábban beszámolt, 2013 és 2015 között több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 évesnél fiatalabb közmunkások száma. Három éve még csak 101, 2014-ben ennek több mint ötszöröse, 568, 2015-ben pedig már 1123 volt a 18 év alatti közfoglalkoztatottak havi átlagos száma. Szakértők szerint a tankötelezettségi életkor leszállítása és közfoglalkoztatásban való részvétel 16 éves kortól történő lehetővé tétele kifejezetten növeli a korai iskolaelhagyók számát, hiszen a közfoglalkoztatással járó fizetés munkára ösztönzi a már nem tanköteles, de még fiatalkorú kamaszokat, akik így épp a munka reményében hagyják abba a tanulást. Márpedig ha egyre több fiatal hagyja el végzettség nélkül az iskolapadot, az hosszú távon növeli a munkanélküliséget és az inaktív réteget, hiszen az érintetteknek szakma hiányában esélyük sem lesz elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A KSH adatai szerint ráadásul a tankötelezettségi kor leszállítása óta aggasztó mértékben csökkent a szakiskolai tanulók száma: míg a 2012–2013-as tanévben még 139 400 diák tanult szakiskolában vagy speciális szakiskolában, a legutóbbi tanévben ennél már 42 ezerrel kevesebb, csupán 97 300.



Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.