Egyre több a fiatal iskolakerülő

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Bár a kormányzat nagy sikerként könyveli el a családi pótlék iskolába járáshoz kötését, a valóságban korántsem ilyen idilli a helyzet.

2016. 06. 27. 7:30

Az igazolatlan mulasztások tehát csak a középfokú iskolákban csökkentek, csakhogy ez sem kizárólag a pénzmegvonás következménye. A kormány ugyanis 2012-ben 18-ról 16 évre szállította le a tankötelezettség korhatárát, és ezzel lehetővé tette, hogy az iskolák megszabaduljanak a problémás gyerekektől, vagy a diák maga hagyja el végzettség nélkül az iskolarendszert. Ennek fényében érthető, hogyan csökkent a szakiskolákban 2 év alatt a felére az ötven óránál többet mulasztó diákok száma. A 2012–2013-as tanévben még 9801 szakiskolás gyerek hiányzott az ilyen intézményekből, 2014–2015-ben már csak 4644. A szakközépiskolákban két esztendő alatt 2489-ről 1547-re apadt a mulasztó gyerekek száma. A gimnazisták között csak elenyésző számban fordulnak elő iskolakerülők, a korábbi 495-höz képest tavaly már csak 275 ilyen esetet mértek.

Azt, hogy a problémás gyerekek jelentős része végzettség nélkül, a tankötelezettség leszállítása óta fiatalkorúként esik ki az iskolarendszerből, alátámasztják a közfoglalkoztatotti adatok is. Mint arról lapunk korábban beszámolt, 2013 és 2015 között több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 évesnél fiatalabb közmunkások száma. Három éve még csak 101, 2014-ben ennek több mint ötszöröse, 568, 2015-ben pedig már 1123 volt a 18 év alatti közfoglalkoztatottak havi átlagos száma. Szakértők szerint a tankötelezettségi életkor leszállítása és közfoglalkoztatásban való részvétel 16 éves kortól történő lehetővé tétele kifejezetten növeli a korai iskolaelhagyók számát, hiszen a közfoglalkoztatással járó fizetés munkára ösztönzi a már nem tanköteles, de még fiatalkorú kamaszokat, akik így épp a munka reményében hagyják abba a tanulást. Márpedig ha egyre több fiatal hagyja el végzettség nélkül az iskolapadot, az hosszú távon növeli a munkanélküliséget és az inaktív réteget, hiszen az érintetteknek szakma hiányában esélyük sem lesz elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. A KSH adatai szerint ráadásul a tankötelezettségi kor leszállítása óta aggasztó mértékben csökkent a szakiskolai tanulók száma: míg a 2012–2013-as tanévben még 139 400 diák tanult szakiskolában vagy speciális szakiskolában, a legutóbbi tanévben ennél már 42 ezerrel kevesebb, csupán 97 300.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.