Magánbeadvány nyomán indított helyszíni vizsgálatot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) által fenntartott Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény makói gyermekotthonában az ombudsman. A panaszosok szerint az intézményben komoly működésbeli problémák vannak, amelyek veszélyeztetik a gyermekek teljes körű ellátását. A havi ellátmány rendszeresen késve érkezik az intézménybe, emiatt az élelmiszerek beszerzése nem folyamatos, a gyermekek étkeztetése kifogásolható. Nem tudják megvenni a szükséges gyógyszereket sem.
A gyerekek családi pótléka letéti számlára érkezik, ebből kapják a zsebpénzüket, és ebből finanszírozzák a fejlesztést célzó foglalkozásokat, szabadidős programokat és a ruhák egy részét is. Az igényelt pénz azonban többhavi késéssel érkezik meg. Így például a téli ruházatra kért összeget tavaszra kapták meg a gyerekek, csakhogy télikabátra hónapokkal előbb lett volna szükség.
A beadványozók szerint azóta sokszorozódtak meg a problémák, hogy a 2015 augusztusában leégett szentesi gyermekotthonból idehelyezték a gyermekek egy részét. A rossz helyzet miatt egyre feszültebbek a gyermekek, megszaporodtak az agresszív megnyilvánulások, és egyre gyakrabban tapasztalható droghasználat a gondozottak körében. A gyermekotthonban előfordult, hogy a gyerekek a nevelői szobából erős gyógyszereket loptak, amelyek miatt hárman kórházba kerültek.
Tavaly augusztus végén 23 gyereket helyeztek át a leégett szentesi otthonból Makóra. Az intézmény azonban csak 20 férőhelyes volt, ezért pillanatok alatt kellett 48 férőhelyesre bővíteni, amit egy korábban kollégiumként működő épület két emeletének kifestésével oldottak meg. A gyerekeket négy 10-12 fős csoportra osztották.
A helyszíni vizsgálat idején több lakószoba ajtaja be volt szakadva, a bútorzat különösen rossz állapotban volt. A lakószobák többségében rendetlenség uralkodott. A gyermekek szekrényeiben csak minimális mennyiségű ruha volt „behányva”. Egy gyerek a kérdésre, hogy mit vesz fel másnap, azt válaszolta, hogy majd megoldja. Egyetlen cipőjét viselte, ruházata koszos volt. A nevelők elmondása szerint azért nincs több ruhájuk a gyermekeknek, mert eladják, illetve „saját érdekükben” néhány ruhát külön a raktárban elzárva őriznek. A csoportok nappali szobáit felszakadt kanapékkal rendezték be, a bent lakók szórakoztatását egyetlen tévékészülék biztosította.
A csoportoknak nincsen konyhája sem, így a reggeli és az esti étkezést hideg élelemmel oldják meg. Az egyik gyerek elmondta, hogy szeretnének néha meleg vacsorát is enni, amelyhez van egy gáztűzhelyük, azonban most a palack kifogyott, és nincs pénz a kicserélésére. A gyerekek reggelire csak kenyeret kapnak, amelyen még vaj sincs. Étkezni – konyha hiányában – a folyosón középen elhelyezett asztalnál lehet.
Az illemhelyek nemenkénti elkülönítése nem megoldott, a vécé mellett nem volt toalettpapír. A nevelők ezt azzal indokolták, hogy a gyerekeknek az illemhely használata előtt el kell kérniük, csakúgy, ahogy a szappant és a törölközőt.
A helyszíni vizsgálat során meghallgattak öt, a szentesi otthonból érkezett gyereket is. Arra a kérdésre, hogy mivel töltik a szabadidejüket, azt válaszolták, hogy „semmivel”. Legfeljebb a nappaliban eszköz nélküli edzőgyakorlatot végeznek, illetve tévét néznek. A gyerekek beszámoltak arról is, hogy amíg korábban már hónap elején megkapták a zsebpénzüket, az elmúlt időszakban csak a hónap közepén vagy végén jutnak hozzá a pénzhez. Ha ezenfelül a letéti számláról kérnek, azt 2-3 hónapos késedelemmel kapják meg.
Székely László szerint jogszabálysértő, hogy a gyermekotthonban nincs külön illemhely a lányoknak és a fiúknak, a csoportoknak nincs konyhájuk, önálló étkezőjük, és nem alakítottak ki látogatók fogadására alkalmas helyiséget sem. Az ombudsman leszögezte: a gyermekotthon tárgyi feltételei alkalmatlanok a gyerekek megfelelő szintű ellátására.
A biztos megállapította: a fenntartó 2015 szeptemberében – vagyis amikor már duplájára nőtt a létszám – egyetlen fillér ellátmányt sem folyósított, idén először pedig január végén kaptak pénzt. – Összességében az ellátmány folyósítása rendszertelen, érkezése kiszámíthatatlan volt, így a gyermekotthoni csoportok kiadásai – ideértve a gyermek élelmezésére fordítható összeget is – tervezhetetlenné váltak – írta Székely László. Rámutatott arra is, hogy a gondozott gyermekek nem rendelkeznek a jogszabályban előírt mennyiségű ruházattal, a családi pótlék pedig jelentős késedelemmel érkezett, amely miatt az illetékesek nem tudnak nekik ruhát, illetve cipőt venni, sőt a gyerekek zsebpénzüket is rendszertelenül kapják meg.
A biztos azt is vizsgálta, hogy a Klik miért tart fenn gyermekotthont, amikor a központ feladata köznevelési intézmények, vagyis az óvodák és az iskolák fenntartása. A makói azonban olyan többcélú intézmény, amely egyszerre lát el gyermekvédelmi és köznevelési feladatokat. Bár az akkori köznevelési államtitkár már 2014-ben döntött a Klik fenntartásában lévő többcélú közoktatási intézményekhez tartozó gyermekotthonok átadásáról, a fenntartóváltás még nem mindenhol történt meg, arra több lépcsőben kerül sor. A makói gyermekotthont július 1-jével veszi át a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF).
Az ombudsman a még a Klikhez tartozó gyermekotthonokkal kapcsolatban leszögezte: jelenleg egyetlen jogszabály sem tartalmaz a fenntartói jogok átvételére vonatkozó kötelező előírást. Székely László ezért felhívta Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét arra, hogy készítse elő a többcélú köznevelési intézmények részletes szabályainak jogszabályban való meghatározását, amely megteremti az ilyen intézményekhez tartozó gyermekotthonok működésének feltételeit. A Klik elnökétől azt kérte, hogy a fenntartói jog átadásáig folyamatosan biztosítsa a mindennapi működéshez szükséges feltételeket. A SZGYF főigazgatójának pedig azt javasolta, hogy a fenntartói jog átvétele után – a gyermekek nevelőszülői, illetve lakásotthoni elhelyezésének egyidejű biztosításával – vizsgálja meg a gyermekotthon megszüntetésének lehetőségét.
