Külföldre viszik a magyar gyerekeket

Emelkedik a nemzetközi örökbefogadások száma. A hatévesnél idősebbek iránt itthon alig érdeklődnek.

Az adatok teljes mértékben alátámasztják a szakember szavait. Tavaly a 0–3 éves korosztályból 249 gyermeket adtak örökbe, közülük 241-en magyar szülőknél találtak családra. Az óvodáskorúak esetében azonban már 50-50 százalék volt a hazai és a külföldi örökbe fogadások aránya: a 3–6 éves gyermekek közül 57-en találtak maguknak itthon, 57-en pedig valamelyik másik országban családot. Még megdöbbentőbbek a számok, ha a 6–10 éves korosztályt nézzük: a 105 kisiskolásnak csupán negyedét (27 fő) fogadták magyarok örökbe, a háromnegyedük külföldre került.

Vannak ugyanakkor, akik aggasztónak látják a jelenséget. Hegedűs Lorántné, a Jobbik országgyűlési képviselője „gyermekexportot” lát a háttérben. Az ellenzéki politikus Balog Zoltánhoz, az emberi erőforrások miniszteréhez fordult írásbeli kérdéssel az ügy kapcsán. Hegedűsné arról számolt be, hogy bár a jogszabályok szerint csak abban az esetben van lehetőség egy magyar gyermek külföldi örökbefogadására, ha ez Magyarországon nem járt sikerrel, a hozzáforduló állampolgárok azonban más tapasztalatokról számoltak be. Például arról, hogy a gyakorlatban a problémás gyermekeknél, többek között a testvéreknél előre eldöntött, hogy külföldre kerülnek. A politikus szerint kérdéses, hogy elég hatékony-e a külföldre örökbe adott gyermekek utánkövetése, ahogy az is komoly erkölcsi dilemma, vajon létezhet-e egyáltalán olyan szakértői csoport, amely eldöntheti egy gyermek helyett, hogy „bár magyarnak született, holnaptól mégsem lesz az, megfosztva ezzel identitásától, nyelvétől, hazájától”.

Válaszában az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára leszögezte, hogy a nemzetközi örökbefogadási eljárásokat a Hágai Egyezmény szabályozza, amit hazánk 95 országgal együtt emelt be a saját jogrendjébe. Rétvári Bence rámutatott: ha egy gyermek örökbe fogadhatóvá válik, először saját megyéjén belül keresnek neki a szakemberek örökbefogadó szülőt. Amennyiben ott nem találnak neki családot, az ország más megyéiben élők előtt is megnyílik a lehetőség. Csak abban az esetben kerül sor nemzetközi örökbefogadásra, ha sem hazai házaspár, sem magyar egyedülálló személy nem vállalja a gyermek örökbefogadását. Az államtitkár szerint minden egyes örökbe adott gyermekekről utánkövetési jelentéseket kapnak, amelyekből az látható, hogy az esetek döntő többségében a külföldi családba kerülő gyermekek gyorsan beilleszkednek és jó körülmények között nevelkednek.

Az örökbefogadott gyermekek utánkövetését a 2014 márciusában életbe lépett új polgári törvénykönyv tette kötelezővé. Korábban nem kellett figyelemmel kísérni a gyermekek sorsát, az új szabályozás szerint azonban legalább egy évig nyomon kell követni a kicsik életét. Az utánkövetés célja a gyermek beilleszkedésének figyelemmel kísérése, problémák esetén pedig a segítségnyújtás, a nehézségek kezelése. A szülők és a szakemberek közötti első találkozásra az örökbefogadás engedélyezésének jogerőre emelkedését követő két hónapon belül, a másodikra pedig egy év múlva kerül sor. További négy éven keresztül önkéntes utánkövetésre van lehetőség, vagyis a szülő kérése alapján nyújtanak segítséget a szakemberek. Az utánkövetést közhasznú szervezetek is végezhetik, így az egyesületeken, alapítványokon keresztül örökbe fogadó szülők sem élik meg traumaként, ellenséges lépésként a szakemberek látogatását.