Milliárdokat emészt fel a népszavazás

A népszavazás időpontját várhatóan szeptember 4. és október 9. közötti időpontra tűzheti ki az államfő.

Várhatóan jövő kedden dönt az Alkotmánybíróság azokról a beadványokról, amelyekben megtámadták a kvótaellenes népszavazást elrendelő parlamenti határozatot. A testület már a múlt héten, illetve most kedden is tárgyalt a kérdésről, és mivel jövő pénteken amúgy is lejár a 30 napos határidő, a bírák nem halaszthatják tovább a döntést. Lapunk kérdésére Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára annyit mondott, a jövő hét első felében születhet meg a döntés.

Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a népszavazást a betelepítési kvóták ügyében, miután egy héttel korábban a Kúria elutasította a népszavazási kérdéssel kapcsolatos tartalmi kifogásokat. Később azonban mindkét határozatot megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Az országgyűlési döntés elleni beadványoknál 30 napon belül kell határozni arról, hogy a Kúria döntése és a parlament egy héttel későbbi elrendelő határozata között történt-e bármilyen olyan fejlemény, ami befolyásolja a referendumot. Ebben az ügyben hárman is beadvánnyal fordultak a testülethez, egyikük Szanyi Tibor, az Európai Parlament MSZP-s képviselője volt. Mivel nincs más jogorvoslati lehetőség, az államfőnek az Alkotmánybíróság jövő heti határozata után 15 napja van arra, hogy kitűzze a népszavazás időpontját az onnan számított 70–90. napra. A referendum így szeptember 4. és október 9. között tartható meg.

Vona Gábor közben igen nagy tétet akar adni a népszavazásnak. A Jobbik elnöke szerint ha sikertelen lesz a referendum, Brüsszel joggal mondhatja, hogy Magyarország mégsem utasítja el a kvótát. Mindezért pedig, véli a pártelnök, Orbán Viktornak kell vállalnia a felelősséget, hiszen ő lavírozta ilyen helyzetbe az országot politikai haszonszerzés céljából. – Amennyiben ez a népszavazás nem lesz érvényes és eredményes, a miniszterelnöknek le kell mondania – mondta Vona Gábor.

A Jobbik elnöke egyébként továbbra is kitart amellett, hogy az alaptörvény módosítása lett volna az olcsó, biztos és azonnali megoldás, ám ezt a javaslatukat a Fidesz lesöpörte az asztalról. Emlékezetes, Rubovszky György, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke a Hír TV forgó kamerája előtt azt mondta, akár házszabálysértés árán is megakadályozza, hogy az alaptörvény-módosítási javaslat napirendre kerüljön. A Jobbik mindenesetre – mint Vona Gábor kifejtette – abban érdekelt, hogy a referendum sikeres legyen. Szavazóikat is arra bátorítják, vegyenek részt a népszavazáson, és voksoljanak a kvóták ellen. – Magam is így fogok tenni – fűzte hozzá.

A Fidesz frakciója a Jobbik elnökének bejelentését úgy értelmezte, hogy míg korábban ő is népszavazást akart, „ma már Brüsszel szekerét tolja”. A kormánypárt emellett ezúttal is burkoltan Kovács Béla ügyével vágott vissza. Azt írták, hogy a Jobbik „Európa legsúlyosabb korrupciós botrányában érintett, és máig nem adott rá választ, milyen idegen hatalmaknak és mennyi pénzért adta el korábbi elveit”. Hozzátették, hogy a pártnak „az elvek már régen nem fontosak, csak a hatalom és a pénz”.

Eközben a népszavazás várható költségeivel kapcsolatban egyelőre annyit tudni, hogy az Országgyűlés 4,94 milliárd forintot szavazott meg erre a célra. A kormányzati portálon a napokban jelent meg az a rendelettervezet, amely az összeg részletes felhasználásáról szól. A javaslat szerint a településeken a hirdetmények kifüggesztésére szavazókörönként 3 ezer forintot fordíthatnának, a szavazóhelyiség működtetésére egyenként 4 ezer forint jutna, a helyi szavazatszámláló bizottság tagjai pedig 20 ezer forintot kapnának munkájukért. A külképviseletek minden ezer szavazási levélcsomag után 10 ezer forint többletköltségre volnának jogosultak, a külképviseleti választási iroda vezetője pedig 30 ezer forint díjazást kapna. Külön sorban tartalmazza a lista a Nemzeti Választási Iroda elnökének, Pálffy Ilonának a tiszteletdíját, neki 1 millió forintot különítettek el.

Az „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” szlogen köré épített kormányzati kampány költségeiről ugyanakkor nincsenek pontos adatok, pedig a kampány már egy hónapja, május közepe óta tart. Először közterületi reklámokon, óriásplakáton hirdették a szlogent, azután televíziós és újsághirdetések is megjelentek. Kormányzati részről eddig annyi hangzott el, hogy a kiadásokat egy 3 milliárdos keretből fedezik. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára a kampány költségeit firtató kérdésre nemrég azt mondta, „csak a végén fog kiderülni”, hogy mindez mennyibe kerül. A népszavazás költsége a csaknem 5 milliárdos lebonyolítási költségekkel együtt a 8 milliárdot is meghaladhatja.

###HIRDETES2###

A kormány fő célja, hogy minél többen vegyenek részt a referendumon. Ahhoz azonban, hogy a népszavazás érvényes legyen, több mint 4 millió választópolgárnak kell szavaznia. A fel-, illetve bejelentőként ismertté vált Fidesz-tag, Tényi István nemrég úgy fogalmazott lapunknak: „Összetehetik a kezüket, ha 2,5-3 millió embert el tudnak vinni a népszavazásra, amiből nagyjából 2 millió lesz a nem szavazat.”

Kiszelly Zoltán politológus: A Jobbik a miniszterelnök felelősségének hangsúlyozásával igyekszik a migráció témájánál maradni, hiszen látható, hogy ez a kérdéskör már nem az övék, kiesett a kezükből. Vona Gábor a népszavazás jogi érvényességére próbálja helyezni hangsúlyt, és az valóban igaz, hogy 4 millió embert nehéz elvinni szavazni. Van azonban a referendumnak politikai érvényessége is, a Fidesz és a kormány nyilván erre fókuszál. Hiszen ha például 3 millióan elmennek szavazni, és elutasítják a kvótát, az politikailag igenis jelent valamit. A részvétel egyébként nagyban függ attól, hogy az emberek mit látnak majd a televíziókban a migránshelyzetről. Számít az is, hogy a Jobbik-szavazók az urnákhoz járulnak-e, ezt pedig leginkább az dönti el, hogy a migránsokat vagy Orbán Viktort utálják-e jobban.

Juhász Attila, Political Capital: Vona Gábor azért adott ilyen látványos tétet a népszavazásnak, hogy a Jobbik egyáltalán látszódjon a menekültügyi témával kapcsolatban. A trendek szerint ugyanis mindenhol azok a bevándorlásellenes pártok tudtak erősödni, amelyek ki tudták maguknak sajátítani a menekültkérdést, itthon viszont az elmúlt év tapasztalata szerint a Jobbik nem igazán jutott szóhoz a Fidesz mellett. Kivételt jelent ez alól néhány helyi akció, vagy éppen Ásotthalom helyzete, ahol a jobbikos Toroczkai László a polgármester. Annak azonban nincs nagy esélye, hogy a Jobbik átvegye a kezdeményező szerepet a menekültkérdésben, hiszen a Fidesz hamarosan érdemben belekezd a népszavazási kampányába. A kormánypártokat pedig ezen a terepen nehéz felülmúlni.