Milliárdokat emészt fel a népszavazás

A népszavazás időpontját várhatóan szeptember 4. és október 9. közötti időpontra tűzheti ki az államfő.

Markotay Csaba
2016. 06. 16. 4:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Várhatóan jövő kedden dönt az Alkotmánybíróság azokról a beadványokról, amelyekben megtámadták a kvótaellenes népszavazást elrendelő parlamenti határozatot. A testület már a múlt héten, illetve most kedden is tárgyalt a kérdésről, és mivel jövő pénteken amúgy is lejár a 30 napos határidő, a bírák nem halaszthatják tovább a döntést. Lapunk kérdésére Bitskey Botond, az Alkotmánybíróság főtitkára annyit mondott, a jövő hét első felében születhet meg a döntés.

Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a népszavazást a betelepítési kvóták ügyében, miután egy héttel korábban a Kúria elutasította a népszavazási kérdéssel kapcsolatos tartalmi kifogásokat. Később azonban mindkét határozatot megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Az országgyűlési döntés elleni beadványoknál 30 napon belül kell határozni arról, hogy a Kúria döntése és a parlament egy héttel későbbi elrendelő határozata között történt-e bármilyen olyan fejlemény, ami befolyásolja a referendumot. Ebben az ügyben hárman is beadvánnyal fordultak a testülethez, egyikük Szanyi Tibor, az Európai Parlament MSZP-s képviselője volt. Mivel nincs más jogorvoslati lehetőség, az államfőnek az Alkotmánybíróság jövő heti határozata után 15 napja van arra, hogy kitűzze a népszavazás időpontját az onnan számított 70–90. napra. A referendum így szeptember 4. és október 9. között tartható meg.

Vona Gábor közben igen nagy tétet akar adni a népszavazásnak. A Jobbik elnöke szerint ha sikertelen lesz a referendum, Brüsszel joggal mondhatja, hogy Magyarország mégsem utasítja el a kvótát. Mindezért pedig, véli a pártelnök, Orbán Viktornak kell vállalnia a felelősséget, hiszen ő lavírozta ilyen helyzetbe az országot politikai haszonszerzés céljából. – Amennyiben ez a népszavazás nem lesz érvényes és eredményes, a miniszterelnöknek le kell mondania – mondta Vona Gábor.

A Jobbik elnöke egyébként továbbra is kitart amellett, hogy az alaptörvény módosítása lett volna az olcsó, biztos és azonnali megoldás, ám ezt a javaslatukat a Fidesz lesöpörte az asztalról. Emlékezetes, Rubovszky György, az igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke a Hír TV forgó kamerája előtt azt mondta, akár házszabálysértés árán is megakadályozza, hogy az alaptörvény-módosítási javaslat napirendre kerüljön. A Jobbik mindenesetre – mint Vona Gábor kifejtette – abban érdekelt, hogy a referendum sikeres legyen. Szavazóikat is arra bátorítják, vegyenek részt a népszavazáson, és voksoljanak a kvóták ellen. – Magam is így fogok tenni – fűzte hozzá.

A Fidesz frakciója a Jobbik elnökének bejelentését úgy értelmezte, hogy míg korábban ő is népszavazást akart, „ma már Brüsszel szekerét tolja”. A kormánypárt emellett ezúttal is burkoltan Kovács Béla ügyével vágott vissza. Azt írták, hogy a Jobbik „Európa legsúlyosabb korrupciós botrányában érintett, és máig nem adott rá választ, milyen idegen hatalmaknak és mennyi pénzért adta el korábbi elveit”. Hozzátették, hogy a pártnak „az elvek már régen nem fontosak, csak a hatalom és a pénz”.

Eközben a népszavazás várható költségeivel kapcsolatban egyelőre annyit tudni, hogy az Országgyűlés 4,94 milliárd forintot szavazott meg erre a célra. A kormányzati portálon a napokban jelent meg az a rendelettervezet, amely az összeg részletes felhasználásáról szól. A javaslat szerint a településeken a hirdetmények kifüggesztésére szavazókörönként 3 ezer forintot fordíthatnának, a szavazóhelyiség működtetésére egyenként 4 ezer forint jutna, a helyi szavazatszámláló bizottság tagjai pedig 20 ezer forintot kapnának munkájukért. A külképviseletek minden ezer szavazási levélcsomag után 10 ezer forint többletköltségre volnának jogosultak, a külképviseleti választási iroda vezetője pedig 30 ezer forint díjazást kapna. Külön sorban tartalmazza a lista a Nemzeti Választási Iroda elnökének, Pálffy Ilonának a tiszteletdíját, neki 1 millió forintot különítettek el.

Az „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” szlogen köré épített kormányzati kampány költségeiről ugyanakkor nincsenek pontos adatok, pedig a kampány már egy hónapja, május közepe óta tart. Először közterületi reklámokon, óriásplakáton hirdették a szlogent, azután televíziós és újsághirdetések is megjelentek. Kormányzati részről eddig annyi hangzott el, hogy a kiadásokat egy 3 milliárdos keretből fedezik. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára a kampány költségeit firtató kérdésre nemrég azt mondta, „csak a végén fog kiderülni”, hogy mindez mennyibe kerül. A népszavazás költsége a csaknem 5 milliárdos lebonyolítási költségekkel együtt a 8 milliárdot is meghaladhatja.

###HIRDETES2###

A kormány fő célja, hogy minél többen vegyenek részt a referendumon. Ahhoz azonban, hogy a népszavazás érvényes legyen, több mint 4 millió választópolgárnak kell szavaznia. A fel-, illetve bejelentőként ismertté vált Fidesz-tag, Tényi István nemrég úgy fogalmazott lapunknak: „Összetehetik a kezüket, ha 2,5-3 millió embert el tudnak vinni a népszavazásra, amiből nagyjából 2 millió lesz a nem szavazat.”

Kiszelly Zoltán politológus: A Jobbik a miniszterelnök felelősségének hangsúlyozásával igyekszik a migráció témájánál maradni, hiszen látható, hogy ez a kérdéskör már nem az övék, kiesett a kezükből. Vona Gábor a népszavazás jogi érvényességére próbálja helyezni hangsúlyt, és az valóban igaz, hogy 4 millió embert nehéz elvinni szavazni. Van azonban a referendumnak politikai érvényessége is, a Fidesz és a kormány nyilván erre fókuszál. Hiszen ha például 3 millióan elmennek szavazni, és elutasítják a kvótát, az politikailag igenis jelent valamit. A részvétel egyébként nagyban függ attól, hogy az emberek mit látnak majd a televíziókban a migránshelyzetről. Számít az is, hogy a Jobbik-szavazók az urnákhoz járulnak-e, ezt pedig leginkább az dönti el, hogy a migránsokat vagy Orbán Viktort utálják-e jobban.

Juhász Attila, Political Capital: Vona Gábor azért adott ilyen látványos tétet a népszavazásnak, hogy a Jobbik egyáltalán látszódjon a menekültügyi témával kapcsolatban. A trendek szerint ugyanis mindenhol azok a bevándorlásellenes pártok tudtak erősödni, amelyek ki tudták maguknak sajátítani a menekültkérdést, itthon viszont az elmúlt év tapasztalata szerint a Jobbik nem igazán jutott szóhoz a Fidesz mellett. Kivételt jelent ez alól néhány helyi akció, vagy éppen Ásotthalom helyzete, ahol a jobbikos Toroczkai László a polgármester. Annak azonban nincs nagy esélye, hogy a Jobbik átvegye a kezdeményező szerepet a menekültkérdésben, hiszen a Fidesz hamarosan érdemben belekezd a népszavazási kampányába. A kormánypártokat pedig ezen a terepen nehéz felülmúlni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.