A betegek sem kapnak felmentést

Bruttó negyvenegyezer forintért dolgozhatnak azok, akikből eddig nem lehetett közfoglalkoztatott.

Olyan kísérleti közfoglalkoztatási programot indított el július 1-jétől a kormány, amelybe azokat a halmozottan hátrányos munkavállalókat vonja be, akik eddig sem a nyílt munkaerőpiacon, sem a közfoglalkozatásban nem tudtak elhelyezkedni, mert mentális, szociális vagy egészségi problémákkal küszködnek – derül ki a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatási szakportálon közzétett tájékoztatójából. Az öt hónapos, négy megyére (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala) kiterjedő speciális közfoglalkoztatási kísérleti programba 300 álláskeresőt vontak be, de a cél az, hogy a tapasztalatok alapján 2017-től országossá tegyék az új projektet. Ennek érdekében már kormányhatározatot is hoztak a speciális közfoglalkoztatási programról, valamint a közmunkások bérezésére vonatkozó kormányrendeletet is módosították, alacsonyabb fizetési kategóriákat létrehozva a nehezen foglalkoztathatóknak.

Tájékoztatójában a szaktárca maga is leszögezi, hogy az intézkedés hátterében a teljes foglalkoztatás megvalósítása áll. Ennek érdekében a jelenleg a közfoglalkoztatásba is nehezen bevonható személyek foglalkoztatását és foglalkoztathatóságát kívánják fejleszteni úgy, hogy számukra a munka mellett munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak.

A mentális, szociális vagy egészségi okból foglalkoztatásba nehezen bevonható álláskeresőknek a speciális közfoglalkoztatási programba közvetítésük után foglalkozás-egészségügyi szakvizsgálaton kell részt venniük. Ha a szakvizsgálat következtében az álláskereső „alkalmas” minősítést kap, bekerül a programba. Ha valakinek egészségi problémája van, és ennek ellenére alkalmas a munkára, a közfoglalkoztatási pont koordinálásával veszi igénybe a megfelelő egészségügyi szakellátást. Akit azonban alkalmatlannak minősítenek, azt a háziorvoshoz irányítják a megfelelő egészségügyi szakellátás igénybevétele, illetve a rehabilitálhatóság felülvizsgálata érdekében.

Azt, hogy kinek milyen szociális szolgáltatásra van szüksége, szociális diagnózis keretében határozzák meg. Ezek elsősorban a család- és gyermekjóléti szolgálatok és a központok által nyújtott segítséget, illetve pszichiátriai és szenvedélybetegeknek kezelést kínáló nappali, valamint közösségi ellátásokat jelentik.

A kísérleti programban részt vevő települések kiválasztására a BM, az érintett járási és kormányhivatalok, valamint a települési önkormányzatok közös szakmai egyeztetése után került sor. Azokon a településeken, ahol már most működik a speciális program, közfoglalkoztatási pontokat hoztak létre, itt az érintettek „az állapotuknak megfelelő egyszerű, rövid időn belül elsajátítható, betanított munkafeladatokat” végezhetnek.

A speciális közfoglalkoztatási programban dolgozók ugyanakkor még a rendes közfoglalkoztatottaknál is kevesebb bért kapnak. A vonatkozó kormányrendelet júniusi módosítása szerint a speciális programban napi hat órában dolgozó közmunkás közfoglalkoztatási bére havi 41 556, legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén pedig havi 53 277 forint. Ezzel szemben egy teljes munkaidőben dolgozó „rendes” közfoglalkoztatott havi 79 155 forintot kap, ami majdnem a kétszerese a speciális bérnek, a közfoglalkoztatási garantált bér pedig 101 480 forint, ami majdnem 50 ezer forinttal több a speciális garantált bérnél. Vagyis a nehezen foglalkoztathatóknak szinte alig fizet majd valamit a kormányzat.

A speciális közfoglalkoztatási program keretében ugyanakkor több egyéb támogatást kaphatnak majd a foglalkoztatottak: így például az állam teljes mértékben megtéríti a közfoglalkoztatottak napi egyszeri meleg étkeztetését, illetve a munkaerő-piaci, szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó utazási költséget.

A program létrehozásáról szóló kormányhatározat kapcsán az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó a kormányhoz fordult. A Belügyminisztérium írásbeli válasza szerint azt a 132 ezer embert célozzák meg, akik tartósan (több mint 12 hónapja) az álláskeresői nyilvántartásban szerepelnek, és nem közvetítették ki őket egyetlen munkahelyre sem, vagy kiközvetítésük rendszeresen sikertelen volt, foglalkoztatásuk folyamatosan az egészségi alkalmassági vizsgálatok eredménye miatt hiúsult meg, illetve a járási hivatal által is ismert szociális, mentális, vagy egészségi problémával küszködnek. A szaktárca megerősítette azt is, hogy jövőre várható a program országos kiterjesztése.

Kiemelték: olyan jogszabály-módosítást készítenek elő, amely alapján az egészségi okok miatt nem foglalkoztatható álláskeresőket törlik az álláskeresői nyilvántartásból, de az ehhez szükséges intézkedésekről és változtatásokról a kormány még nem döntött. A jogszabály-módosítások előkészítése a szaktárca szerint éppen azért szükséges, hogy a foglalkoztathatósági szakvéleményezés és a megváltozott munkaképességű személyek minősítési rendszere között kapcsolat jöjjön létre, és az érintettek hozzájuthassanak az egészségi állapotuknak megfelelő ellátáshoz.