Miért volt ennyire amatőr a török puccskísérlet?

Egy magyarországi török hírportál főszerkesztője is elemezte, mit csináltak „rosszul” a katonák.

Érdekesség, hogy a hatalomátvételi kísérletből a hadsereg fegyvernemei – a haditengerészet, a légierő, a szárazföldi és a különleges alakulatok – közül szinte csak a légierő vette ki a részét. Ismeretes, vadászgépek el is fogták az Isztambul felé tartó Erdogan repülőgépét, mégsem tettek semmit. Wágner szerint ez azért történt így, mert a puccsista pilóták csak azt látták, hogy a gép polgári jelzéssel repül, és nem tudhatták biztosan, hogy nem egy utasszállítót készülnek-e lelőni kétszáz civillel a fedélzetén.

A török társadalomból a puccs hatására hatalmas indulatok buggyantak elő, amit a politika ki is használ, ezért is volt benne a levegőben, hogy felvetik a halálbüntetés ötletét – erről már Egeresi Zoltán Törökország-szakértő beszélt a konferencián. Emlékezhetünk rá, Erdogan államfő néhány napja egy interjúban közölte: lényegében a parlamenten múlik, visszaállítják-e a legsúlyosabb büntetés intézményét Törökországban.

Ugyanígy a társadalom Erdogan-párti részének indulataira apellálnak, akik arról beszélnek, hogy a halott puccsistákat nem szabadna vallásos temetésben részesíteni, vagy hogy külön temetőt kellene létrehozni számukra.

Egeresi úgy látja, az utóbbi években egyébként is lassú radikalizálódás és az erőszak térnyerése figyelhető meg Törökországban. Növekedett a családon belüli erőszakhoz köthető bűncselekmények száma, és egyre többször támadják meg az alevi vallási kisebbség tagjait is. „Társadalmi feszültség került most az utcákra, azok az esetek, amelyeket eddig legfeljebb némi odamondogatással intéztek el, ma már tettlegességig fajulnak” – vallja Egeresi. Hozzátette: a mostani tisztogatások komoly csapást jelentenek a török értelmiségnek.

Szerinte egyébként végül nem állítják majd vissza a halálbüntetést, hiszen az megakasztaná az amúgy sem jól haladó európai uniós integrációt, márpedig nyugati szövetségesekre Törökországnak ma is nagy szüksége van. Erdoganék célja ugyanakkor a médiauralmuk kiterjesztése és az amerikai emigrációban élő nagy ellenlábas, Fethullah Gülen hitszónok híveinek kiszorítása az államapparátusból.

Ismeretes: a török kormány és maga az elnök szerint is az államcsínykísérlet hátterében Fethullah Gülen és az általa kiépített „árnyékkormány” áll. Erdogan, utalva a Gülenhez hű katonákra, hangsúlyozta: „Főparancsnokként magam is teszek róla, hogy megtisztítsuk a fegyveres erőket az összes vírustól.”

A csütörtöki konferencián felszólaló szakértők ugyanakkor nagyjából egyetértettek abban, hogy noha valóban voltak a puccsisták sorai között Gülen-hívek, valószínűleg mégsem a hitszónok irányított a háttérből.

Elhangzott az is, hogy a katonák megszégyenítése, illetve a puccs utáni lincselések sokkolták a fegyveres testületek vezetőit, és valószínűleg hosszú időre elveszik a már eddig is tisztogatásokkal gyengített hadsereg kedvét a további hatalomátvételi kísérletektől.

Fontos kérdés, hogy mit szól majd a NATO és az Európai Unió a török vezetés tisztogatásaihoz. Előbbivel valószínűleg nem lesz probléma: Wágner Péter szerint mivel a NATO katonai szövetség, nem feltétlenül a demokratikus elvek betartása a fő szempont a tagországokkal szemben, a szövetség valószínűleg nem is tudná nélkülözni a második legnagyobb aktív állományú tagját. „Ha veszélyben van is a tagság, annak most konkrét jelei nincsenek” – állítja a szakértő. Az incirliki légi támaszponton egyébként több tucat atombombát tárol az Egyesült Államok, igaz, ezek bevetésére alkalmas repülőgépek nem állnak helyben rendelkezésre. A támaszpontra egyébként az amerikaiaknak nincs feltétlenül szükségük az Iszlám Állam bombázásához.

Nehezebb kérdés, hogy mi lesz Törökország és az Európai Unió már eddig is bonyolult viszonyával. Tarik Demirkan szerint Ankara már régen lemondott a teljes jogú uniós tagságról, így ezzel nem célszerű fenyegetni. Szerinte Brüsszel egyre inkább kritizálni fogja Törökországot, de Ankara ezzel nem fog törődni, a nép unióellenes hangulata pedig egyre csak növekszik majd, ami segíthet Erdogannak a hatalom további koncentrációjában.

Egeresi Zoltán szerint ugyanakkor a törökök nem fogják elvágni kapcsolataikat az Európai Unióval, a Brüsszellel kötött, a migrációs hullám kezeléséről szóló megállapodás ugyanis nekik is kedvező, főleg, ha megvalósul a vízummentesség. Hogy ennek a feltételei megvannak-e, azt ugyanakkor sokan vitatják.

Ismeretes, a török katonaság múlt péntekről szombatra virradó éjszaka hatalomátvételt kísérelt meg Törökországban. Lezárták a Boszporuszon átívelő hidakat, közintézményeket foglaltak el, a főbb városok felett pedig harci repülőgépek járőröztek. A puccs végül sikertelen lett, azóta pedig törökök tízezreit, katonákat, tanárokat, hivatalnokokat ért el az Erdogan elnök vezérletével megkezdett politikai tisztogatás. A török médiafelügyelet felfüggesztette az összes olyan rádió és tévé működését, amelyet gülenistának ítélt.