Milliárdokat csaltak el a brókerek

A Buda-Cash Brókerház alapítója, Pintér Zoltán volt az értelmi szerzője a csalássorozatnak.

Szemán László
2016. 07. 01. 4:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Buda-Cash Brókerház alapítója, Pintér Zoltán volt az értelmi szerzője és a stratégiai döntéshozója annak a csalássorozatnak, amely összességében 115 milliárdos kárt okozott a brókerbotrány károsultjainak, derült ki tegnap a Fővárosi Törvényszéken, ahol megkezdődött a legújabb brókerper. A Fővárosi Főügyészség V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja.

A vádiratban az szerepel, hogy a Buda-Cash Zrt. 1998-ra az ügyfelei felé fennálló kötelezettségeit nem tudta teljesíteni, mivel a társaság elvesztette likviditását. Pintér Zoltán, a cég vezérigazgatója eldöntötte, nem jelentenek csődöt. V. Péterrel megállapodott, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”. Az első álfolyószámlát 1998. január 1-jén nyitották. A főügyészség úgy látja, ennek létrehozására azért volt szükségük a brókereknek, hogy „a fiktív ügyfél nevében a Buda-Casht pénzhez és értékpapírokhoz juttató tranzakciókat tudjanak lebonyolítani”. A vádiratban leírták, a fiktívügyfél-számla felett V. Péter rendelkezett, az éves pénzügyi beszámolókban a hiányt leplezték, a felügyeletet megtévesztették.

Az ügyfélvagyon jogtalan használatára épülő rendszert stratégiai döntéshozóként Pintér Zoltán irányította, az operatív, napi szintű végrehajtói tevékenységet az elsőrendű vádlott végezte, de a többiek is tudtak a cég pénzügyi helyzetéről, a hiányról, az ügyfelek vagyonának jogtalan használatáról. A vád szerint a vádlottak 2007 és 2014 között több mint 40 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal sajátjukként rendelkeztek. Pintér Zoltán 2007-ben elhatározta, hogy az addig felhalmozott értékpapír- és pénzhiányt úgy fogják fedezni, hogy „az ügyfeleik között található takarékszövetkezetekben tulajdoni részesedést és döntéshozói, irányítói pozíciót szereznek, így rendelkezni tudnak a betétesek vagyona felett”. Pintér és társai P. Gyulát bízták meg tulajdonképpen a DRB Bankcsoport vagyonának elvonásával. A Buda-Cash vezetése rábeszélte a pénzintézetek vezetését, hogy a bankok a brókercégen keresztül vásároljanak értékpapírt. Az elsőrendű vádlott ugyanakkor a többi vádlott-társa egyetértésével nem hajtotta végre a pénzintézetek vételi megbízását, az állampapírokat nem vette meg, de ügyfélszámlájukat persze „azok ellenértékével megterhelte”, a Buda-Cash Brókerház számlaszámára átutalt összegekkel pedig Pintérék szabadon rendelkeztek. A DRB Bankcsoport 66 milliárd forintos kárt szenvedve „elvesztette” saját és betétesei vagyonát, majd fizetésképtelenné vált.

A per a jövő héten folytatódik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.