Milliárdokat csaltak el a brókerek

A Buda-Cash Brókerház alapítója, Pintér Zoltán volt az értelmi szerzője a csalássorozatnak.

Szemán László
2016. 07. 01. 4:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Buda-Cash Brókerház alapítója, Pintér Zoltán volt az értelmi szerzője és a stratégiai döntéshozója annak a csalássorozatnak, amely összességében 115 milliárdos kárt okozott a brókerbotrány károsultjainak, derült ki tegnap a Fővárosi Törvényszéken, ahol megkezdődött a legújabb brókerper. A Fővárosi Főügyészség V. Péter vezérigazgató-helyettest, elsőrendű vádlottat, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és egyéb más bűncselekményekkel vádolja.

A vádiratban az szerepel, hogy a Buda-Cash Zrt. 1998-ra az ügyfelei felé fennálló kötelezettségeit nem tudta teljesíteni, mivel a társaság elvesztette likviditását. Pintér Zoltán, a cég vezérigazgatója eldöntötte, nem jelentenek csődöt. V. Péterrel megállapodott, hogy a cég fizetőképességét „az ügyfelek pénzének tudtuk nélküli használatával, értékpapírjaik értékesítésével, illetve letétként befizetett pénzük szükség szerinti felhasználásával fogják biztosítani”. Az első álfolyószámlát 1998. január 1-jén nyitották. A főügyészség úgy látja, ennek létrehozására azért volt szükségük a brókereknek, hogy „a fiktív ügyfél nevében a Buda-Casht pénzhez és értékpapírokhoz juttató tranzakciókat tudjanak lebonyolítani”. A vádiratban leírták, a fiktívügyfél-számla felett V. Péter rendelkezett, az éves pénzügyi beszámolókban a hiányt leplezték, a felügyeletet megtévesztették.

Az ügyfélvagyon jogtalan használatára épülő rendszert stratégiai döntéshozóként Pintér Zoltán irányította, az operatív, napi szintű végrehajtói tevékenységet az elsőrendű vádlott végezte, de a többiek is tudtak a cég pénzügyi helyzetéről, a hiányról, az ügyfelek vagyonának jogtalan használatáról. A vád szerint a vádlottak 2007 és 2014 között több mint 40 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal sajátjukként rendelkeztek. Pintér Zoltán 2007-ben elhatározta, hogy az addig felhalmozott értékpapír- és pénzhiányt úgy fogják fedezni, hogy „az ügyfeleik között található takarékszövetkezetekben tulajdoni részesedést és döntéshozói, irányítói pozíciót szereznek, így rendelkezni tudnak a betétesek vagyona felett”. Pintér és társai P. Gyulát bízták meg tulajdonképpen a DRB Bankcsoport vagyonának elvonásával. A Buda-Cash vezetése rábeszélte a pénzintézetek vezetését, hogy a bankok a brókercégen keresztül vásároljanak értékpapírt. Az elsőrendű vádlott ugyanakkor a többi vádlott-társa egyetértésével nem hajtotta végre a pénzintézetek vételi megbízását, az állampapírokat nem vette meg, de ügyfélszámlájukat persze „azok ellenértékével megterhelte”, a Buda-Cash Brókerház számlaszámára átutalt összegekkel pedig Pintérék szabadon rendelkeztek. A DRB Bankcsoport 66 milliárd forintos kárt szenvedve „elvesztette” saját és betétesei vagyonát, majd fizetésképtelenné vált.

A per a jövő héten folytatódik.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.